Szereted a rizst? És mit csinálsz a főzés után megmaradt levével? Ki szoktad önteni? Nagy hiba! Ugyanis nagyon sok mindenre fel lehet használni. Nem véletlen, hogy a keleti kultúrában a hölgyek már nagyon régóta tudják, hogy a rizsfőzés után maradt víz kiváló szépségápolási eszköz.

Ezért ne öntsd ki a rizs után a vizet

A rizs az egyik legtáplálóbb étel, de azon túl, hogy csillapítja az éhségünket, még mást is tud. Széppé is varázsol, és ezt már régóta tudják a keleti kultúrákban élő hölgyek. A rizs főzése után megmaradt vizet éppen ezért nem öntik ki. Azonban ügyeljünk rá, hogy csak akkor használjuk fel a rizs után megmaradt főzővizet, ha sem vajat, sem sót nem tettünk bele.

rizs

A rizsfőzés során megmaradt vizet ne öntsd ki, mert nagyon hasznos a bőröd és a hajad számára. Fotó: Shutterstock

A rizsben lévő keményítő hatására lesz fehér a főzővíz. Szűrjük le, majd öntsük bele a vizet egy tiszta befőttes üvegbe. Hűtőben tárolva akár négy napig is eláll. Ha pedig ezzel a vízzel mossuk meg az arcunkat, az tisztítja, frissíti, hidratálja és feltölti tápanyagokkal, így a bőr selymes tapintású és fényes lesz. Sőt, ha rendszeresen használjuk, még a pigmentfoltok is eltűnhetnek.

Mártsunk egy vattakorongot a lébe, majd reggel és este kenjük át vele az arcunkat, nyakunkat, dekoltázsunkat, és hagyjuk, hogy magától elpárologjon. Még a pattanások és az apró véraláfutások ellen is hatásos, hiszen A-, C- vitamin, fenolsav és a flavonoidok találhatók benne. De nem csak a bőrünk, a hajunk is hálás lesz érte. A samponos hajmosás után öblítsük le vízzel, majd a rizs után megmaradt vízzel a hajat, amely ezáltal erősebbé, fényesebbé válik.


Ismerd meg a rizst, megéri

A rizs gyakran kerül az étrendünkbe. Már egészen kis kortól kezdve fogyasztjuk, hiszen igazán változatosan elkészíthető. A rizsből reggelire, ebédre és vacsorára is készíthetünk valami igazán finomat, ráadásul az előételtől kezdve, a főételen át, egészen a desszertig, minden típusú ételhez fel tudjuk használni.

De nem csak a mi egyik kedvencünk, sok nemzet ételei között kap előkelő helyet. A spanyolok nemzeti étele, a paella is elképzelhetetlen lenne nélküle. De gondoljunk csak az olaszok csodálatos rizottójára, vagy a fantasztikus indiai fogásokra, melyek nem lennének az igaziak a basmati rizs nélkül. És akkor még nem szóltunk a sushi-ról, amely miatt, ha nem lenne rizs, az szintén óriási veszteség lenne.

Nem maradhatnak ki a sorból a rizsből erjesztett italok sem, mint amilyen a rizspálinka, vagy a rizsbor. Nagyon népszerű a japán szaké, de szintén kedvelt ital az Arrak Dél-Indiában. A koreai rizsbort Makkori néven kóstolhatjuk meg, míg Európában inkább az alkoholmentes változatok kedveltek, mint például a rizsből készült rizstej, amely a tejallergiások számára jelent finom megoldást.

A rizst már az újkőkor óta ismerjük, azonban igazán a déli hódításokkal terjedt el. Kínában mindig is a legfőbb gabonafélének számított. Európában a római korban egzotikus drágaság volt, így gyakran szerepelt a különféle lakomák ételei között is.

Magyarországon a törökök honosították meg. A hazai rizstermelés a Bánságban kezdődött, 1724 környékén. A Ferenc József-csatorna délvidéki megépítése után rizstelepeket hoztak létre a Bács megyei Pusztapékla község határában.

A rizs termesztése azért volt különösen fontos ebben az időszakban, mert a Monarchia hadserege számára hasznos volt ez a könnyen eltartható, szállítható élelmiszer. 1908 körül a bácskai rizstermő terület meghaladta a 2000 holdat. Majd az első világháború idején a rövidebb tenyészidejű fajtákat kezdték el termelni, de a rizstermő területek a világháború befejezése után jelentősen lecsökkentek.

1933-ban Szegeden és környékén kezdődött meg a rizstermesztés. Amíg hazánkban 1939-ben csak 28 hektáron, addig 1944-ben már 5000 hektáron termesztettek rizst, amely elősegítette, hogy az egész ország területén megismerjék, és megkedveljék. A második világháború után nagyon fontos volt az önellátás, így kibővítették a szegedi termőterületeket, és a Hódmezővásárhely közelében lévő Kopáncson kezdték meg a termelést.

Itt nagyon sok kísérletet folytattak, amelyeknek köszönhetően kifejlesztettek több, a hazánk időjárásához jobban alkalmazkodó, és a betegségeknek jobban ellenálló fajtát is. Az 1950–1970 közötti időszakban 50 000 hektáron folyt a rizstermesztés hazánkban, azonban ez később egyre csökkent. Manapság körülbelül 2600 hektáron termesztenek rizst, ami a hazai fogyasztás 20 százalékát fedezi.

Így jut el a rizs a tányérig

A rizs adja az emberiség több mint 60 százalékának fő táplálékát. A rizsnek közel 8000 fajtája ismert.  A rizs termelése a palántaneveléssel kezdődik, amely körülbelül négy hétig tart, mely után az ültetés következik. A növények, a fajtájuktól függően, 90-150 nap alatt fejlődnek ki és a virágzásuk után 30-40 nappal később érnek a bugákban a szemek.

A tányérunkra kerülő rizs számos malomipari lépésből álló feldolgozási folyamaton megy keresztül. Először a külső héjától, a pelyvától szabadítják meg. Így keletkezik a barna rizs, amit a mag belső héja, a korpa fed. Ezután koptatással eltávolítják a szemekről a korpát és a csírát, így keletkezik a fényezetlen fehér rizs.

rizs rizstermesztés

A rizs az emberiség több, mint 60%-ának a táplálékát biztosítja. Fotó: Shutterstock

Bár a hántolással eltávolított korpával együtt értékes tápanyagokat is veszít a rizs, mégsem okoz gondot a hántolás, hiszen a korpában sok a zsír, ami miatt a rizs a melegben könnyen megromlana. A barna rizs attól barna, hogy a hántolás után nem koptatják le róla a pelyvás héj alatti korpát és csírát. Emiatt azonban nagyobb a tápértéke, de tovább kell főzni, hogy ne maradjon kemény.

A hántolt és koptatott fehér rizs  'A' vagy 'B' minőségben vásárolható meg. A rizs minősége attól függ, hogy mennyi benne az idegen anyag és a sérült, töredék szem. A hazai "A" rizsben legfeljebb 0,2 százalék idegen anyag és 10 százalék rizsszem-törmelék lehet, míg a  "B" rizsben 0,3 százalék idegen anyag és 20 százalék törmelék lehet, és 80 százalékban ép rizsszemeket kell tartalmaznia.

Ezért egyél sok rizst

A rizs 76 százaléka keményítő formájában jelenlévő szénhidrátot, 7-8 százalék fehérjét és 1,3 százalék zsírt tartalmaz. A fennmaradó részben ásványi anyagokból és nyomelemekből áll. A rizs foszfort, vasat és magnéziumot is tartalmaz. Kevés benne a nátrium, ezért kiváló a magas vérnyomás, a túlsúly és a szívelégtelenség megelőzésében.

Szénhidrátjai alacsony glikémiás indexűek, így fogyasztása nem emeli meg hirtelen a vércukorszintet. Rostjai serkentik a bélműködést és mivel gluténmentes, a lisztérzékenyek is bátran fogyaszthatják. Gazdag B1- és B2-vitaminban, amely nagyon jót tesz a bőrnek. A legtöbb B-, E- és K-vitamin a hántolatlan rizs korpájában van. Mivel nagyon egészséges, így érdemes heti rendszerességgel készítenünk belőle valami igazán finomat.

Ezek után a rizsről és a főzőlevéről sem érdemes lemondani.