Az amerikai társadalombiztosítási hivatal (SSA) nemrégiben közölte, hogy az elmúlt három évben 413 000-ről 760 000-re nőtt a tengerentúlról származó ellátásokat igénybe vevő amerikaiak száma.

Azonban még ez a jelentős növekedés is alulbecsült adat, mivel sok nyugdíjas amerikai bankban helyezi el pénzét, de a pénzt a tengerentúlon veszi fel vagy költi el kártyáról, és ezek nem láthatók az SSA számára. Bár kevésbé pontos, a Külügyminisztérium becslése szerint 9 millió amerikai él külföldön, és szakértők szerint ebből 5 millióan külföldön vonultak nyugdíjba, ami a 45 millió nyugdíjas 12%-át jelenti.

Mert a nyugdíjuk máshol többet ér

Az alapvető ok, hogy olcsóbban tudnak másutt élni, mint otthon, megtakarításuk többet ér. Mindez feldobja számos ország turisztikai piacát, de mindenekelőtt az ingatlanbizniszt. Az amerikai nyugdíjasok előszeretettel költöznek nyugdíjas éveikben más államba is Amerikán belül. Aki különösebben nem mélyült el eddig a témában, az is tudja, hogy Florida a nyugdíjasok paradicsoma, hiszen ott mindig süt a nap, fűtésre nem nagyon kell költeni.

Ami a rezsit illeti, az amerikai hatvanasok számára a társadalombiztosítási hivatal, az Internal Revenue Service, valamint a külügyminisztérium is fontos információkkal szolgál e témában. A megélhetési költségek folyamatos összehasonlításához könnyű a friss adatoknak utána nézni: a Travel and Leisure magazin egyik cikkében a Numbeo 2022 júniusában aktualizált számait használta fel. Ez alapján állítottak össze egy listát, arról, hol a legolcsóbb élni az amerikai nyugdíjasoknak.

A gyakorlati lebonyolítással külön speciális iparág foglalkozik ma már az USA-ban – pénzügyi tanácsadók, ingatlanügynökök, költöztetők cégek – de belefolyik e munkába több önkormányzati szerv és civil közösség is.

A költözésben fontos szempontot jelentenek az egészségügyi kiadások is. Bár a Medicare a 65 év felettiek számára bizonyos költségeket fedez, nem fedezi például a legtöbb fogászati beavatkozást vagy a hosszú távú ápolást, és ez más, zsebből fizetendő kiadásokkal is járhat. Az egészségügyi kiadások lényegesen olcsóbbak a célországokban. 

Fontos az angol nyelv

Kiemelkedő szempont az időjárás, a helyszín, az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés, a nyelv, a vízummal kapcsolatos előírások is. 

Az amerikaiak többsége semmilyen idegen nyelven nem beszél, természetesnek tartja, hogy mindenki értsen angolul.

Minden ország más-más jogszabályok keretében fogadja az oda települőket, de

a legtöbb helyen örülnek nekik, mert az USA-ból érkezők sokat költenek, és fellendítik a helyi ingatlanpiacot. Miközben sok amerikai a volt lakóházát kiadja otthon másoknak.

Egy európai számára sok tekintetben furcsa ez a lista, hiszen olyan országok szerepelnek rajta, amelyek valaha amerikai gyarmatbirodalmak voltak, ahol bennszülöttek százezrei estek áldozatul a hódításnak vagy éppen lettek életük végéig rabszolgák.

De erről egyrészt nemigen tanulnak ma a gyerekek az amerikai iskolákban, másrészt a célországokban élő fiatalok is kevéssé törődnek őseik történelmével, a bevétel, a kiadás, a napi biznisz a fontos.

Vietnám a kedvenc úticél

Vietnamot is ajánlják a letelepedésre, mint nyugodt és olcsó országot, szinte eltörölve a történelmet – elvégre pár évtizeddel ezelőtt még vietnamiak milliói estek áldozatul a napalmbombáknak és sok tízezer (a pontos számot soha nem közölték) amerikai halt meg a dzsungelekben, vagy ha vissza is tért, nyomorék vagy lelki beteg maradt mindörökre.

Az idősebbek szinte gyarmatként tekintenek – vagy nosztalgiával – még mindig arra az országra, ahol „ők hősök voltak, mert megmentették Amerikát a kommunizmustól.”

Ezért aztán Vietnamot úgy reklámozzák, hogy „nagyon kedvező  hely, különösen azok számára, akik értékelik az ország strandjait, tájait, ételeit, történelmét és kultúráját. A teljes megélhetési költségek körülbelül 49, a bérleti díjak pedig 75 százalékkal alacsonyabbak, mint az USA-ban.. A magas színvonalú egészségügyi ellátás nagyon megfizethető, az orvosi személyzet nagy része beszél angolul.”

Irány Ecuador, Costa Rica, Kolumbia, Panama

Miközben az éppen regnáló amerikai elnökök kisebb-nagyobb mértékben, aktuálpolitikai megfontolásokból próbálják akadályozni a mexikóiak bevándorlását, a javasolt célországok között mégis előkelő helyen szerepel Mexikó, azon belül is Cancun.

A Karib-tenger partján fekvő turisztikai paradicsomban a megélhetési költségek 61 százalékkal alacsonyabbak, mint New Yorkban, és 85 százalékkal kisebbek a bérleti díjak. Nemcsak az ingatlanok olcsók, de sokszor még az is megéri, hogy hosszú távon béreljenek panziókat, amelyek kombinálva vannak az idős otthonok szolgáltatásaival.

Ecuador, a Galápagos-szigetek kapuja nagy kedvenc, hiszen az amerikai dollárt használja fizetőeszközként, és a nagyvárosokban sokan beszélnek angolul. A megélhetési költségek nyilvánvalóan azért alacsonyak a külföldiek számára, mert az ott élők kevesebbet is keresnek. Hasonló lehetőségekkel kecsegtet Costa Rica, Panama és az Európából nézve drognagyhatalomnak számító Kolumbia is.

Európa nagy kalandnak számít

A vállalkozó kedvűek Európába is elköltöznek, főleg, ha onnan származott valaha a család.

Portugáliában, Lisszabonban a megélhetési költségek körülbelül 53, a bérleti díjak pedig körülbelül 70 százalékkal alacsonyabbak, az amerikai hasonló költségekhez képest.

Bizonyára az okos marketingmunka eredményeként, Montenegrót is ajánlják az amerikai nyugdíjasoknak, akik bizonyára semmit nem tudnak az adott régió történelméről, csak annyit közölnek velük, hogy igen szép és olcsó hely, és az ország egyébként is nyitott az amerikai befektetésekre.

A költözés mellett a turisztikai senior piac is egyre inkább virágzik, hiszen magas az átlagéletkor. Külföldön ez az egyik leginkább megbecsült szegmense a turisztikai ágazatnak, és nemcsak Svédországban vagy Németországban, hanem az USA-ban is, hiszen itt sok millió ember vár arra, hogy munkás évei után – ha takarékosan élt -, végre beutazza a világot.

A lakókocsi meg a szállodahajó a második otthon

A turizmuson belül a legkedveltebb irányzat a szállodahajók birtokba vétele. Erre külön utazási irodák szakosodnak.

Az ilyen vendégeket kiszolgáló figyelem egészen odáig terjed, hogy komolyan veszik az utólagos észrevételeket – például hogy az üdülőhajó kabinjai alapból szűkek, hiszen 20 évesekre vannak az ágyak méretezve, vagy miért nincs akadálymentesítés, esetleg változtatni kellene az étkezések időpontján és kínálatán, a városnézések időtartamán.

Ez a korosztály oly mértékben meghatározó, hogy a luxus óceánjárókon kötelezően hullaház is van. Ha valaki meghal, de még két nap, mire a következő szárazföldi úti célhoz érnek, nincs más megoldás, mint a speciális hűtőkamra.