Orosvári Zsolt: talán ez már a fény az alagút végén

Németh-Kállai Szilvia 2024. április 22. 14:30 2024. ápr. 22. 14:30

85 ezer helyett mintegy 250 000 forintos rokkantsági ellátást kellene kapnia Orosvári Zsoltnak, legalábbis ügyvédei számítása szerint. Ha a bíróság is hasonlóképpen látja, akkor az államot perelő sárbogárdi férfi által képviselt 300 000 rokkant mindegyike nagyságrendileg hasonló arányban kap kevesebbet a magyar államtól. Az eljárásban most mindezt az alperes Fejér Vármegyei Kormányhivatalnak is ki kell számolnia és a számadatokat indokolnia kell a Veszprémi Törvényszéknek.

Egy héttel ezelőtt írtunk arról, hogy senki sem tudja megmondani, mikor folytatódik Orosvári Zsolt magyar államot támadó közigazgatási pere, miután a február 9-i tárgyalás elmaradt. Akkor a lányait egyedül nevelő, 85 000 forint rokkant ellátásból élő sárbogárdi férfi a Hírklikknek azt mondta: a bíróság a felelősség elkenésére, időhúzásra játszik, miközben 300 ezer ember napi léte – köztük az övé is – függ tőle.

A felperes az a sárbogárdi férfi, aki korábban jótékony akciójával ágyakat és klímaberendezéseket szerzett kórházakba, és aki az elmúlt időszakban elérte azt is, hogy megszüntessék a sárbogárdi veszélyes akkumulátor hulladék-lerakatot.

Orosvári Zsolt két kiemelt panasszal támadta az államot: az emberi méltóság és a szociális biztonság jogsérelme, illetve a 2020 utáni és a korábbi rokkantellátások közötti indokolatlan különbségtétel miatt. Utóbbi hátrányosan érinti azokat, akiket 2020 előtt rokkantosítottak. Azért a 2020 előttiekről van szó, mert abban az évben a strasbourgi bíróság ítélete szerint a magyar államnak rendeznie kellett a rokkantak helyzetét. 

Két év múlva a parlament csendben módosította a törvényt. Onnantól kezdve, az utolsó évben kapott havi átlagjövedelmüket veszik figyelembe a rokkantsági ellátások összegének megállapításánál. Orosvári Zsolt és 300 ezer sorstársa azonban a módosításban meghatározott összeg alsó határánál is kevesebbet kap.  A perben azt kérték, hogy Zsolt legalább a rokkantsági ellátás alapjául szolgáló, úgynevezett alapösszeget kapja meg rokkant-ellátásként.

A 2023. márciusában indított eljárás egyetlen tárgyalási napot ért meg, akkor a bíróság felhívására alkotmánybírósági beadványt készítettek, amit tavaly decemberben be is adtak Orosvári ügyvédei. A következő tárgyalás, amelyben már valamilyen döntést is várható volt, február 9-én azonban elmaradt. Azóta nemhogy új tárgyalási napot nem tűzött ki a Veszprémi Törvényszék, de újabb kérdéseket, kidolgozandó feladatokat adott a felperesnek.  

Miután a bíróság kérésére ügyvédei kiszámolták és leadták a Veszprémi Törvényszéknek, hogy szerintük mekkora összeget kellene kapnia rokkantellátásként Orosvári Zsoltnak, a bíróság felszólította a Fejér Vármegyei Kormányhivatalt, hogy 15 napon belül ők is tegyék meg ezt.  

Tehát, azok alapján a paraméterek alapján, amelyeket Orosvári Zsolt megadott a bíróságnak, a Fejér Vármegyei Kormányhivatalnak ki kell számítania, hogy ha ma menne el rokkantsági nyugdíjba, és az utolsó 2008-as 220 000 forintos bruttó munkabérét vennék alapul, akkor ma mennyit kapna. 

„Ez olyan, mint a nyugdíjszámítás valiorizálása, amikor a korábbi éveket fel kell szorozni az éves inflációval és egyéb számadatokkal. Ebből kell a hivatalnak megállapítania, hogy mennyinek kellene lennie a rokkantsági ellátásomnak” – magyarázta Orosvári Zsolt, majd hozzátette, valószínű ezután fog a bíróság az Alkotmánybírósághoz fordulni.  

Az ügyvédek számítása szerint Zsoltnak 85 000 forint helyett mintegy 250 000-os rokkantsági ellátásban kellene részesülnie, de a jelenlegi szabályozás szerint az induló rokkantsági ellátás összege maximum 206 000 forint lenne, amibe nem tudni, hogy beleszámít-e a tavalyi év 17 százalékos emelése. Pontosabb számítást a Kormányhivatal tud végezni, hiszen nekik van meg hozzá a megfelelő infrastruktúrájuk, és csak be kell ütniük a számokat a valiorizáláshoz. „Én már voltam rokkantnyugdíjas, rehabilitációs járadékos, rokkantsági ellátott. Mindig azt írták, hogy megváltozott a státuszom, de azt nem írták, hogy a számítási mód hogyan alakult. A bíróság most kötelezte a Kormányhivatalt arra, hogy ezt is írják le. Talán ez jelenti majd a fényt az alagút végén” – fogalmazott Orosvári Zsolt. 

Ha a bíróság is hasonlóképpen látja a számadatokat, akkor nagyságrendileg a Zsolt által képviselt 300 000 rokkant is ilyen arányban kap kevesebb rokkantsági ellátást az Orbán-kormánytól. Ha pedig az AB megvizsgálja az egész folyamatot és felismeri a sérelmeket, megteheti, hogy megsemmisíti azt a jogszabályi rendelkezést, ami miatt 300 ezer embernek sérültek az alapvető jogai. Emellett kötelezheti a jogalkotót arra, hogy az átmeneti időszakban – amíg törvényt módosítanak – magasabb összegű támogatásban részesüljenek az érintettek, köztük Orosvári Zsolt is. Tehát kötelezheti a jogalkotót, hogy visszamenőleg annál az embertömegnél is a 2021-es új szabályokat alkalmazza, ehhez pedig induljanak el a közigazgatási eljárások azért, hogy megállapíthassák az új rokkantsági összegüket.