Közös megegyezéssel lépett ki a karbantartónk, most kiderült, hogy közel tízmilliós kárt okozott. Behajthatjuk rajta?

Tisztelt Ügyvéd úr!

Egy sportlétesítményt üzemeltetünk, ahol az egyik karbantartónk még 2023 decemberben elment tőlünk közös megegyezéssel. Mostanra derült ki azonban, hogy a karbantartás során olyan durva mulasztásokat követett el, amely miatt az épületben a 2024-es év elején jelentős károk keletkeztek, konkrétan kenéshiány miatt tönkrement egy közel tízmilliós gépünk. A gond az, hogy amikor elment, aláírtunk vele egy közös megegyzést és, hogy nincs egymással szemben igényünk. Ezzel mit lehet csinálni?

Kedves Olvasó! A közös megegyezésről szóló megállapodás megtámadható, ha annak megkötésekor a fél valamely lényeges körülmény tekintetében tévedésben volt, feltéve, ha tévedését a másik fél okozta vagy felismerhette. A megállapodást bármelyik fél megtámadhatja, ha a szerződéskötéskor lényeges körülményben ugyanabban a téves feltevésben voltak. Lényeges körülményre vonatkozik a tévedés akkor, ha annak ismeretében a fél nem vagy más tartalommal kötötte volna meg a szerződést. Fontos ugyanakkor, hogy nem támadhatja meg a szerződést az, aki a tévedését felismerhette vagy a tévedés kockázatát vállalta.

Ettől eltérő eset a megtévesztés. Az ennek hatására kötött megállapodást akkor lehet megtámadni, ha az egyik szerződő felet a másik fél szándékos magatartásával tévedésbe ejti vagy tévedésben tartja.

Fontos ugyanakkor, hogy a megtámadás határideje harminc nap, amely a tévedés felismerésétől vagy a jogellenes fenyegetés megszűnésétől kezdődik. Továbbá, a megtámadási határidőre az elévülés szabályai megfelelően irányadók azzal, hogy hat hónap elteltével a megtámadás joga nem gyakorolható. Vagyis Önöket eléggé szorítja már az idő.

Nyilván számítani kell arra is, hogy a munkavállalói mulasztást Önöknek kell bizonyítani, így azt is, hogy a volt munkavállaló tudta-e mi pontosan a feladata, ez egyértelműen elő volt írva számára, továbbá megkapta-e a megfelelő képzéseket, információkat, eszközöket a munkafolyamatok elvégzéséhez stb. Ráadásul azt is vizsgálni fogja a bíróság, hogy a közös megegyzés aláírásakor, azt közvetlenül megelőzően Önök felismerhették volna már az esetleges munkáltatói mulasztást (pl. megfelelő háttérellenőrzéssel) és az, hogy tulajdonképpen úgy írták alá a közös megegyezést, hogy tévedésben voltak, nem önhiba-e az Önök terhén.

Dr. Wagner Ádám ügyvéd

iroda@wagnerugyved.hu

https://wagnerugyved.hu/