A Kárpátokban talált rovátkolt medvecsont a neandervölgyi kultúra egyik legősibb eurázsiai bizonyítéka
A 130 és 115 ezer évvel ezelőtti időszakban a Kárpátok mai Lengyelországhoz tartozó részén egy neandervölgyi ember 17 rovátkát vésett egy barnamedve (Ursus arctos) mellső végtagcsontjába.
Az IFL Science által ismertetett két frissen megjelent tanulmány szerzői a legkorszerűbb képalkotó eljárásokkal vizsgálták újra a Dziadowa Skała barlangban még az 1950-es években felfedezett leletet.
A Journal of Archaeological Science folyóiratban megjelent tanulmány azt állítja, hogy a bemetszések nem vadászat, vagy az azt követő zsigerelés, illetve darabolás nyomai. A lengyel kutatók szerint a rovátkák rendszerezett elrendezése egyértelműen a tárgy szimbolikus funkcióját mutatja. A lengyel kutatók következtetései szerint az általuk vizsgált bemetszések „olyan tulajdonságokat mutatnak, amelyek összhangban vannak „az észlelés szerveződésének elveivel, így készítőjük fejlett kognitív és reflektív képességeit jelzik”. És ugyan nem álltak elő közelebbi megfejtéssel, de szerintük a 17 rovás vagy „numerikus jelölésként” vagy dekorációként került a medvecsontra.
A Quaternary Science Reviews-ban szintén frissen publikált tanulmány a mai Franciaország területéről előkerült olyan medvemaradványokat mutat be, amelyeket ugyanebben az időszakban ejtettek el neandervölgyi vadászok. Ezekkel összevetve még egyértelműbb a lengyel Kárpátokban talált rovátkolt végtagcsont funkciója, ami egyúttal igazolja, hogy ez a lelet a neandervölgyi kultúra legkorábbi eurázsiai bizonyítéka – írja az IFL Science.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: