A Magyar Nemzeti Bank (MNB) kérdőíves felmérésben tekinti át, hogy Magyarországon hány gazdasági társaság szándékozik a közeljövőben az ügyfeleknek kriptoeszközöket nyilvánosan felajánlani, kereskedési helyszínre bevezetni, stablecoinokat (csereeszközként használható, egy ország jegybankja által kibocsátott fizetőeszközhöz kapcsolt e-pénz tokent/eszközhöz kötött tokent) kibocsátani, illetve kriptoeszköz-szolgáltatóként működni.
A magyar pénzügyi felügyelet célja a lépéssel, hogy áttekintse a hazai – már felügyelt, illetve a még felügyelet alá nem tartozó – intézmények kriptoeszközökkel, illetve a kriptoeszközök piacáról szóló európai uniós rendeletnek (MiCA) való megfeleléssel kapcsolatos terveit. A kapott eredményeket az MNB a kriptoeszközök felügyelésével kapcsolatos gyakorlatának fejlesztésére is felhasználja.
A felmérésre azt követően kerül sor, hogy a kriptoeszközök piacáról szóló, immár a Magyar Országgyűlés által elfogadott törvény szerint a jogalkotó az MNB-t bízza meg a MiCA-rendelet végrehajtásával és ennek keretében az érintett piaci szereplők felügyelésével. A MiCA stablecoinokra vonatkozó részei idén június 30-tól, egyéb előírásai pedig 2024. december 30-tól alkalmazandók.
A MiCA mellett tavaly júniusban lépett életbe a pénzátutalásokat és egyes kriptoeszköz-átruházásokat kísérő adatokról szóló módosított uniós rendelet (FTR) is. Ez lehetővé teszi a kriptoeszközök átutalásának nyomon követését (a korábbi rendelet szerint erre csak a pénzátutalásokra vonatkozóan volt mód) a pénzmosásra vagy terrorizmus-finanszírozására való esetleges felhasználásuk megelőzése, felderítése érdekében. A szabályozás így megfelel a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem nemzetközi standardjait meghatározó kormányközi szervezet (FATF) elvárásainak is.
A MiCA és az FTR révén Európa-szerte felügyelt, szabályozott keretek között működő nemzeti kriptopiacok alakulhatnak ki, ami Magyarországon is új lehetőséget jelent a kriptoeszközök piacáról szóló, várhatóan június 30-án életbe lépő hazai törvény elfogadásával. Az MNB megtette a szükséges szervezetfejlesztési lépéseket az új felügyelési feladatok ellátása érdekében, így megfelelő engedélyezési és felügyelő partnere lesz a szabályozott keretek között itthon elindulni kívánó új szereplőknek - áll a jegybank közleményében. A kriptoeszköz-szolgáltatóknak mindezek nyomán a jövőben magyarországi székhellyel, Magyarország felé nem pusztán határon átnyúló piaci szereplőként válik lehetségessé a működés.
Az eddigi adatok szerint itthon már jelenleg is mintegy 200 ezer lakossági ügyfél veszi igénybe aktívan a kriptopiacok szereplőinek szolgáltatásait. Az MNB előzetes adatai szerint több hazai székhelyű kriptoeszköz-szolgáltató érdeklődik a magyarországi felügyeleti engedélyezés, illetve a hazai székhelyű működés lehetősége iránt.
Címlapkép forrása: Shutterstock
