A Magyar Honvédség toborzóinak kezdeményezésére bekerült Nyíregyháza értéktárába a II. világháború utolsó magyar hadifoglyaként hazatért Toma András életútja – közölte a MH Katonai Igazgatási és Központi Nyilvántartó Parancsnokság a Facebook-oldalán.

Azt írták: Toma András csaknem 53 évet töltött el az oroszországi kotyelnyicsi pszichiátriai intézetben, ahonnan – hosszas kutatómunka eredményeképpen – 2000. augusztusában hozták haza Magyarországra.

Felidézték: az oroszországi iratokban Tamás Andrásként nyilvántartott Toma András 1925. december 5-én született Újfehértón. A Nyíregyháza melletti Sulyánbokorban élt, amikor 19 évesen besorozták az első magyar hadseregbe. A lengyelországi Auschwitz és Krakkó környékén esett hadifogságba 1945 elején és először a Szentpétervár közelében lévő bogszitogorszki hadifogoly-táborba került, majd onnan az 1500 kilométerre fekvő Bisztrjagba szállították. 1947 januárjában Toma Andrást a tatárföldi kotyelnyicsi pszichiátriai kórházba utalták. Az elmegyógyintézetben ápolt betegről 2000 júliusában állapította meg Veér András ideg- és elmegyógyász, hogy minden kétséget kizáróan magyar.

Toma Andrást 2000. augusztus 11-én hozták haza Magyarországra, főtörzsőrmesterré léptették elő, és 56 évnyi helytállásáért a honvédelmi tárca akkori vezetőjétől hárommillió forint jutalmat kapott. Az idős férfi ezt követően húga, Gabulyáné Toma Anna családjánál élt.

Toma András 20 éve, 2004. március 30-án hunyt el, története a hazai és a világsajtót is bejárta.

Kiemelték: a Magyar Honvédség számára fontos, hogy a katonahősök emlékét megőrizze, ezért kezdeményezte a MH Katonai Igazgatási és Központi Nyilvántartó Parancsnokság nyíregyházi toborzó irodája, hogy Toma András életútja és emlékezete Nyíregyháza települési értéktárába kerüljön.

A Nyíregyházi Települési Értéktár Bizottság – amelynek feladata a vármegyeszékhely nemzeti értékeinek felkutatása, dokumentálása, rendszerezése és köztudatba helyezése – támogatta a toborzó iroda kezdeményezését, még többek számára elérhetővé téve Toma András rendkívüli történetét, és azon keresztül a többi hozzá hasonló magyar hadifogoly életútját – írták.