Hírlevél feliratkozás
Bukovszki András
2024. április 22. 04:37 Pénz

Kifulladni látszik a magyar államadósság-ráta csökkenése

A szerző a CIB Bank elemzője. A Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.

Az elmúlt bő két évben már megszokhattuk, hogy a magyar gazdaság folyamatosan valamilyen kihívással küzd. A közelmúltban átéltünk egy elhúzódó recessziót, egy rég nem látott inflációs krízist, a külső egyensúlyunk teljes felborulását, de a saját bőrünkön tapasztalhattuk a költségvetés szorult helyzetének, valamint egy hirtelen árfolyam-leértékelődésnek a hatását is. Sőt, ma már a munkaerőpiacra is beszivárgott a gazdaság teljesítményének visszaesése, hiszen szűk két év leforgása alatt harmadával nőtt a munkanélküliek száma. Ez idő alatt a bruttó államadósság összege is több mint 30 százalékkal ugrott meg.

Ennek ellenére az egyensúlyi indikátorok közül egyedüliként az államadósság-ráta (államadósság/GDP) tudott folyamatosan javulni. A COVID-válság idején 80 százalék fölé ugró mutató 73,5 százalékra korrigált. Ennek az okát viszont elsődlegesen a nevezőben kell keresni (GDP-deflátor). Annak ellenére, hogy az elmúlt négy évben egyszer sem sikerült az éves költségvetési hiányt 6 százalék alá mérsékelni, 2021-2022-ben a jelentős GDP-növekedés tudta ellensúlyozni a nagymértékű deficitet, míg tavaly a 17,6 százalékos infláció segített ennek a folyamatnak a megőrzésében.

Ugyanakkor ez a csökkenő trend ebben az évben még a legoptimistább forgatókönyv szerint is minimum elakadhat, de jóval valószínűbb, hogy akár vissza is fordulhat, holott az Alaptörvényben foglaltak szerint az adósságráta csökkentésének biztosítása törvényi kötelessége a mindenkori kormánynak.

Ha az adósság elengedését vagy átütemezését nem számítjuk, akkor alapvetően négyféleképpen lehet csökkeneti az államadósság/GDP mutatót.

  • A legkézenfekvőbb megoldás természetesen a többletes büdzsé elérése,
  • emellett pedig ki lehet növekedni,
  • el lehet inflálni,
  • vagy ha viszonylag nagy az államadósságon belül a devizában denominált hitelek aránya, akkor a saját árfolyam erősítésével le lehet azt értékelni.

Az idei évre vonatkozóan viszont nagyon nehéz olyan makropályát felrajzolni az említett négy változóból, ami az államadósság-ráta csökkenését eredményezné év végére.

A magyar gazdaság jóval nehezebben talál magára, mint korábban vártuk: az elmúlt hat negyedévben mindössze egyszer tudott növekedést produkálni. Ráadásul az év eleje óta beérkező adatok is arról adnak tanúbizonyságot, hogy hosszú és elhúzódó kilábalás vár ránk. A reálbérek emelkedése, a finanszírozási költségek csökkenése, az EU-források beáramlása, valamint a bizalom fokozatos helyreállása támogathatja a belső kereslet élénkülését, de ezt a külpiacok gyengélkedése egyértelműen fékezheti. Ez a fajta kettősség pedig korlátozza a gazdaság gyors helyreállását, így idénre jelenleg nagyon nehéz elképzelni 2-2,5 százalék közötti növekedést meghaladó bővülést.

A magas infláció kevés pozitív hozadéka közé tartozik, hogy segít mérsékelni az adósságrátát, azonban idén ez sem lesz annyira támogató. Bár az első negyedéves 4 százalék alatti inflációs rátákat rövid időn belül magunk mögött hagyjuk, és év végére 5 százalék fölé ugorhat a pénzromlási ütem mértéke, az éves átlag így is „csak” 4,3 százalék körül alakulhat.

Bár korábban a kormány előszeretettel hangsúlyozta, hogy sérülékenységünk és kitettségünk jócskán csökkent annak köszönhetően, hogy a 2010-es években érdemben mérséklődött az államadósságon belül a devizaadósság mértéke, mára már ez a tendencia a múlté. Az utóbbi években jóval többször kellett devizakötvény-kibocsátásokkal élni, melynek következtében meglehetősen közel kerültünk a törvényben maximált 30 százalékos határhoz a teljes adósságon belüli devizaadósságot illetően. Így négy év alatt megduplázódott az arány.

Emiatt pedig egyre nő a szerepe a devizapiaci folyamatoknak az államadósság-ráta alakulásának szempontjából is. Bár népszerű instrumentumoknak számítottak az elmúlt években az eurós kibocsátások mellett a dollárkötvények, a kínai renminbiben denominált pandakötvények vagy akár a jenes szamurájkötvények, mivel ezeket azonnal euróra cseréli az Államadósság Kezelő Központ, valójában csak eurós kitettségünk áll fenn.

Ugyanakkor a közös európai devizával szemben sem állunk jelenleg túl fényesen. Tavaly év végén az euró/forint-kurzus 383-as szinten állt, ehhez képest a mostani 395 környéki árfolyam egyáltalán nem segít a vizsgált mutató leszorításában. Az eddigi 3 százalékos leértékelődés kapásból 0,9 százalékkal dobná meg az államadósság-rátát, minden más változatlansága mellett. Bár mi nem tartozunk a jelentős forintgyengülést prognosztizálók közé, kevés esély mutatkozik arra, hogy a tavalyi záróárfolyamhoz képest a forint érdemben erősödjön az euróval szemben.

A legnagyobb probléma azonban a költségvetés helyzete,

amely tavaly is teljesen elszállt, a központi büdzsé éves kumulált eredményszemléletű hiánya elérte a GDP 6,7 százalékát. A jelenlegi tervek szerint ezt idén 4,5 százalékra akarják mérsékelni, ami igencsak impozáns cél, különösen annak fényében, hogy az első negyedévben felhalmozott deficit mértéke 2300 milliárd fölé ugrott, ami a már megemelt, közel 4000 milliárd forintos pénzforgalmi hiánytervnek is majdnem 60 százalékát teszi ki.

A költségvetést bevételi oldalon egyértelműen az áfabevételek elmaradása hozza nehéz helyzetbe, míg kiadási oldalon elsősorban a megugró kamatkiadások okoznak problémát. Egy ilyen makrogazdasági környezetben, ahol a gazdaság éppen csak jön ki egy elhúzódó válságból, nagyon nehéz egy lépésben több mint két százalékponttal mérsékelni az éves deficitet. Ehhez a már bejelentett 675 milliárd forintnyi beruházáselhalasztás nem lesz elegendő, míg egy esetleges megszorító intézkedési csomag bevezetése akár közvetlenül, akár közvetetten érintené a háztartásokat, még tovább odázná a fogyasztás, így az áfabevételek helyreállását.

De ha még el is fogadjuk a 3982 milliárd forintos kormányzati hiánytervet, és a forint gyengülésével sem számolunk, az általunk várt növekedési (2,25%) és inflációs pálya (4,3%) még így is 73,9 százalékos adósságrátát eredményezne év végére.

Nyilvánvaló, hogy az ÁKK-nak van néhány tized százalékpontnyi mozgástere az év végén a likvid tartalékai felhasználásával, sőt akár a két ünnep közötti illikvid devizapiaci kereskedésben a forintárfolyamon is lehet alakítani a mutató javítása érdekében. Mi azonban úgy gondoljuk, hogy a kedvező – az államadósságráta-csökkenését lehetővé tévő – forgatókönyv megvalósulásának jelenleg rendkívül kicsi az esélye.

A legnagyobb rizikót a hiánycél tartásában látjuk, de ha a domináns kockázatokat azonosítjuk a növekedési, inflációs vagy árfolyam vonatkozásában, akkor azok is (kisebb növekedés, alacsonyabb infláció, gyengébb árfolyam) inkább a magasabb adósságráta irányába mutatnak.

A központi büdzsé esetében pedig korántsem számítunk arra, hogy a kormány képes lesz tartani magát a már megemelt hiánycélhoz. Bár a tavalyihoz hasonló mértékű elcsúszás most nincs benne a rendszerben, véleményünk szerint sokkal reálisabb egy 5 százalékot meghaladó évesített eredményszemléletű költségvetési deficit, ami nyilvánvalóan magasabb finanszírozási igényt is jelent.

De nemcsak rövid, hanem középtávon is magasan ragadhat az adósságráta, ami a felzárkózási folyamatunkat is megnehezítheti.

EU-s összevetésben Magyarország valamelyest az átlag alatt helyezkedik el, de a környező országokhoz viszonyítva nálunk a legmagasabb a GDP-hez viszonyított államadósság, ez pedig nagyban hozzájárul a rosszabb kockázati megítélésünkhöz is.

Önmagában a magas adósságszint alacsony kamatkörnyezet mellett még nem jelent olyan nagy problémát, azonban az elmúlt évek eseményei (emelkedő kamatkörnyezet) ismét rávilágítottak a magasan ragadó államadósságból fakadó sérülékenységre.

Tavaly a jelentős mértékű finanszírozási szükséglet párosulva a rendkívül magas kamatkörnyezettel azt eredményezte, hogy Magyarország GDP-arányos kamatkiadása 4,3 százalékra emelkedett, ami toronymagasan a legnagyobb volt az egész EU-n belül. A régiós versenytársak esetében ez az érték 1-2 százalék között alakult, de még a korábban adósságválságba kerülő görög és olasz kamatteher sem éri el az ottani GDP 4 százalékát. Azt gondolom, nem kell részletezni, hogy mekkora hátrány és milyen korlátozó tényező a felzárkózásban az, hogy a magyar költségvetés az éves GDP ekkora hányadát kénytelen a felvett hitelek kamatainak visszafizetésére fordítani. Ebben pedig az EU-rekorder kamatok mellett nagy szerepe van az adósságállomány mértékének is.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMekkora gond a magyar államadósság?Magyarország a térségünk legnagyobb arányú és legköltségesebb államadósságával kerül bele az egyébként is sok turbulenciával járó gazdaságszerkezeti és geopolitikai átmenetbe.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAzt mondják a magyarok, hogy nem adnak kölcsön az államnak, de a tárcájukhoz nyúlva megváltozik a véleményükA bizalom hiánya miatt nem adnának pénzt az államnak. A júniusi állampapírvásárlási adatok viszont másról árulkodnak.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSokat költött gazdasági terjeszkedésre a kormány, aztán jött az energiaválságMindig is többet költött a Fidesz-kormány gazdasági ügyekre az uniós átlagnál, majd ezt tovább növelte az energiaárak elszállása. Az államadósság terhe már szintén kiemelkedővé vált.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Pénz államadósság Államadósság Kezelő Központ forint euró árfolyam infláció költségvetés költségvetési hiány Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Elek Péter
2024. április 24. 04:35 Pénz

Olyan gazdagok a nyugdíjba vonuló amerikaiak, hogy azt még a forint is megérzi

Amerikai infláció: volt, van, lesz; és az emiatt magasan ragadó dollárkamatokhoz mérik minden más deviza hozamát - a forintét is.

Gergely Péter
2024. április 20. 04:31 Pénz

Az új otthonfelújítási program átrendezheti a lakáshitelek piacát

A támogatás révén több tízmilliárd forint felújítási hitel jut majd a piacra, amelyhez várhatóan jelentős mennyiségű piaci feltételű kölcsön is társul majd.

Kiss Péter
2024. április 11. 04:34 Pénz

A kínai ingatlanpiaci válság Amerikával ellentétben nem fog rendszerszintű krízissé fajulni

Az ország új növekedési modellje már nem az ingatlanpiacra fog támaszkodni, így annak gazdasági súlya tovább csökken, és ez a részvénypiacra is hatással lesz.

Fontos

Torontáli Zoltán
2024. május 1. 04:34 Élet, Vállalat

Hogyan lehet olcsóbb az Afrikából ideszállított eper, mint a magyar?

Az semmi, hogy a görög-spanyol-egyiptomi szamóca olcsóbb, mint a magyar, de lassan a német-holland-belga is az lesz, ha nem fejlesztjük sürgősen az ágazatot.

Váczi István
2024. április 30. 04:37 Világ

Olyan lehetőség előtt áll az orosz hadsereg Ukrajnában, mint utoljára két éve

Nem sikerült kihúzniuk az ukránoknak jelentősebb területveszteség nélkül a lőszerutánpótlás és létszámbeli erősítés beérkezéséig, és az is kérdés, nem kerülnek-e még nagyobb bajba.

Bucsky Péter
2024. április 29. 04:33 Adat, Élet

Külföldi polgármestert is választhatna több magyar település a nagy arányuk alapján

Nem feltétlenül ott él a legtöbb külföldi állampolgár Magyarországon, ahol azt a gazdasági fejlettség alapján várnánk.