SG.hu
Dominóhatást indíthat el a TikTok amerikai betiltása
A világháló az elmúlt években széttöredezett, mivel a kínai és oroszországi tekintélyelvű kormányok egyre inkább beavatkoznak polgáraik internet-hozzáférésébe. A digitális jogok globális védelmezői attól tartanak, hogy az amerikai képviselőház lépését követően más országok is követhetik a példát saját alkalmazásbetiltásokkal.
Az Egyesült Államok évtizedek óta a nyílt internet bajnokának tekinti magát, azzal érvelve, hogy a világhálónak nagyrészt szabályozatlannak kell lennie, és a digitális adatoknak határok nélkül kell áramolniuk a világ minden táján. Az amerikai kormány érvelt a külföldi internetes cenzúra ellen, és még olyan szoftvereket is finanszírozott, amelyek segítségével az autokratikus államokban élő emberek megkerülhetik az online tartalomkorlátozásokat. Ez a hírnév most csorbát szenvedhet. A törvényt, mely a TikTok eladására kényszeríti annak kínai tulajdonosát, a ByteDance-t vagy az alkalmazás az Egyesült Államokban történő betiltását írná elő, Izrael és Ukrajna támogatásával egybecsomagolt jogszabályban fogadták el. Digitális jogvédő csoportok és mások világszerte felvetették a kérdést, hogy a TikTok elleni lépések mennyiben mondanak ellent az Egyesült Államok nyílt internet melletti érveinek.
Egy orosz ellenzéki blogger, Alekszandr Gorbunov a múlt hónapban azt írta a közösségi médiában, hogy Oroszország arra használhatja a lépést, hogy olyan szolgáltatásokat zárjon be, mint a YouTube. A digitális jogok védelmezői pedig attól tartanak, hogy az Egyesült Államok hivatkozási alapot nyújt az internetet cenzúrázni akaró önkényuralmi erők számára. Márciusban az országa internetét keményen ellenőrző kínai kormány a TikTok-törvényre hivatkozva azt mondta, hogy Amerika "egyféleképpen mond és tesz dolgokat az Egyesült Államokról, és másféleképpen mond és tesz dolgokat más országokról".
A TikTok közösségi médiaplatformnak 170 millió amerikai felhasználója van. Közülük sokan táncmozdulatokat osztanak meg, véleményt nyilvánítanak a politikáról és termékeket árulnak. Jogvédők szerint célba vételükkel az Egyesült Államok alááshatja évtizedek óta tartó erőfeszítéseit a nemzetközi szervezetek, nem pedig az egyes országok által irányított nyílt és szabad internet előmozdítására. "Ez csökkentené az Egyesült Államok tekintélyét az internet szabadságának előmozdításában" - mondta Juan Carlos Lara, a Derechos Digitales, egy chilei székhelyű latin-amerikai digitális jogokkal foglalkozó csoport ügyvezető igazgatója. "Ez semmiképpen sem erősítené a saját érveit a szabad és biztonságos, stabil és interoperábilis internet előmozdítása érdekében."
A nyílt internetről alkotott amerikai elképzelés az 1990-es évekre nyúlik vissza, amikor Bill Clinton elnök azt mondta, hogy az internetnek "globális szabadkereskedelmi övezetnek" kell lennie. A kormányok - beleértve a Biden-féle Fehér Házat is - megállapodásokat kötöttek az Egyesült Államok és Európa közötti adatforgalom fenntartása érdekében. Az amerikai Külügyminisztérium pedig elítélte a cenzúrát, beleértve a Twitterhez való hozzáférés korlátozását Nigériában és Pakisztánban. A képviselőházban elfogadott jogszabályt az az aggodalom táplálta, hogy a TikTok adatokat küldhet a kínai kormánynak, vagy a pekingi propaganda csatornájaként működhet. Előírja a ByteDance számára, hogy hat hónapon belül el kell adnia a TikTokot egy olyan vevőnek, aki kielégíti az amerikai kormányt. Ha a vállalat nem talál vevőt, az alkalmazásboltoknak le kell állítaniuk az alkalmazás letöltését, és a webtárhelyeket üzemeltető cégek nem fogadhatnák a TikTokot.
A mostani képviselőházi törvényjavaslat szombati szenátusi elfogadása globális aggodalmat váltott ki. Mishi Choudhary ügyvéd az újdelhi székhelyű Software Freedom Law Center alapítója, szerinte az indiai kormány az amerikai tiltással igazolná a további megszorításokat. Elmondta, hogy már korábban is voltak internetleállítások, és 2020-ban betiltotta a TikTokot a Kínával fennálló határkonfliktusok miatt. "Ez jó okot ad nekik arra, hogy igazolják a múltbeli tetteiket, de egyben felbátorítja őket, hogy a jövőben is hasonló lépéseket tegyenek" - mondta. Az olyan országok, mint Venezuela és Nicaragua már elfogadtak olyan törvényeket, amelyek nagyobb ellenőrzést biztosítanak a kormánynak az online tartalmak felett. Az internet fokozott kormányzati ellenőrzése "csábító ötlet", amely "valóban veszélyt jelent, ha ezt olyan helyek is megteszik, mint az Egyesült Államok".
A TikTok kényszerű eladása vagy betiltása megnehezítheti az amerikai kormány számára azt is, hogy más országokat felkérjen a nemzetközi szervezetek által szabályozott internet elfogadására - mondták a digitális jogok szakértői. Különösen Kína épített ki internetes cenzúrát, azzal érvelve, hogy az egyes országoknak nagyobb hatalommal kellene rendelkezniük a világháló szabályainak meghatározásában. Peking blokkolja a hozzáférést az amerikai technológiai óriáscégek termékeihez, köztük a Google keresőmotorjához, a Facebookhoz és az Instagramhoz. Más országok is követték Peking példáját: Oroszország blokkolja az online tartalmakat, India és Törökország pedig olyan intézkedésekkel rendelkezik, amelyek lehetővé teszik, hogy a közösségi médiában közzétett bejegyzések eltávolítását követeljék.
Patrick Toomey, az Amerikai Polgári Szabadságjogi Unió igazgatóhelyettese szerint ha a TikTok törvény hatályba lép, "a képmutatás nyilvánvaló lenne, a Kína által elért nyereség pedig óriási". Az A.C.L.U. volt az egyik legjelentősebb csoport, amely ellenezte a TikTok-törvényt. Bármilyen amerikai TikTok-tilalom vagy -eladás esetén a tisztviselőknek meg kellene magyarázniuk, hogy az intézkedés miért különbözik más országok azon törekvéseitől, hogy korlátozzák a digitális adatok áramlását a határaikon belül - mondta Peter Harrell, aki korábban a Biden-kormányzatban a Nemzetbiztonsági Tanács nemzetközi gazdaságért és versenyképességért felelős vezető igazgatója volt. Az Egyesült Államok azt szorgalmazza, hogy az adatok akadálytalanul áramolhassanak az országok között. "Támogatom a TikTok elleni fellépést, de diplomáciai fronton fel kell majd kötnünk a nadrágunkat" - mondta Harrell.
A jogszabály más támogatói azonban elutasították azt az elképzelést, hogy a TikTok elleni fellépés aláásná az Egyesült Államok internetpolitikáját. A Kínai Kommunista Párttal foglalkozó képviselőházi bizottság egyik segítője azzal érvelt, hogy az intézkedés az internet szabadságának javát szolgálná, mivel csökkentené a TikTok feletti kínai befolyás kockázatát. A Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője közleményében azt mondta, hogy az Egyesült Államok "továbbra is elkötelezett a nyílt internet mellett". "Nincs feszültség ezen elkötelezettség és azon felelősségünk között, hogy megvédjük nemzetbiztonságunkat azáltal, hogy megakadályozzuk azokat a konkrét fenyegetéseket, amelyeket bizonyos ellenfelek jelentenek, akik képesek veszélyeztetni az amerikaiak személyes adatait és manipulálni az amerikaiak diskurzusát" - tette hozzá a szóvivő.
Az Egyesült Államok évtizedek óta a nyílt internet bajnokának tekinti magát, azzal érvelve, hogy a világhálónak nagyrészt szabályozatlannak kell lennie, és a digitális adatoknak határok nélkül kell áramolniuk a világ minden táján. Az amerikai kormány érvelt a külföldi internetes cenzúra ellen, és még olyan szoftvereket is finanszírozott, amelyek segítségével az autokratikus államokban élő emberek megkerülhetik az online tartalomkorlátozásokat. Ez a hírnév most csorbát szenvedhet. A törvényt, mely a TikTok eladására kényszeríti annak kínai tulajdonosát, a ByteDance-t vagy az alkalmazás az Egyesült Államokban történő betiltását írná elő, Izrael és Ukrajna támogatásával egybecsomagolt jogszabályban fogadták el. Digitális jogvédő csoportok és mások világszerte felvetették a kérdést, hogy a TikTok elleni lépések mennyiben mondanak ellent az Egyesült Államok nyílt internet melletti érveinek.
Egy orosz ellenzéki blogger, Alekszandr Gorbunov a múlt hónapban azt írta a közösségi médiában, hogy Oroszország arra használhatja a lépést, hogy olyan szolgáltatásokat zárjon be, mint a YouTube. A digitális jogok védelmezői pedig attól tartanak, hogy az Egyesült Államok hivatkozási alapot nyújt az internetet cenzúrázni akaró önkényuralmi erők számára. Márciusban az országa internetét keményen ellenőrző kínai kormány a TikTok-törvényre hivatkozva azt mondta, hogy Amerika "egyféleképpen mond és tesz dolgokat az Egyesült Államokról, és másféleképpen mond és tesz dolgokat más országokról".
A TikTok közösségi médiaplatformnak 170 millió amerikai felhasználója van. Közülük sokan táncmozdulatokat osztanak meg, véleményt nyilvánítanak a politikáról és termékeket árulnak. Jogvédők szerint célba vételükkel az Egyesült Államok alááshatja évtizedek óta tartó erőfeszítéseit a nemzetközi szervezetek, nem pedig az egyes országok által irányított nyílt és szabad internet előmozdítására. "Ez csökkentené az Egyesült Államok tekintélyét az internet szabadságának előmozdításában" - mondta Juan Carlos Lara, a Derechos Digitales, egy chilei székhelyű latin-amerikai digitális jogokkal foglalkozó csoport ügyvezető igazgatója. "Ez semmiképpen sem erősítené a saját érveit a szabad és biztonságos, stabil és interoperábilis internet előmozdítása érdekében."
A nyílt internetről alkotott amerikai elképzelés az 1990-es évekre nyúlik vissza, amikor Bill Clinton elnök azt mondta, hogy az internetnek "globális szabadkereskedelmi övezetnek" kell lennie. A kormányok - beleértve a Biden-féle Fehér Házat is - megállapodásokat kötöttek az Egyesült Államok és Európa közötti adatforgalom fenntartása érdekében. Az amerikai Külügyminisztérium pedig elítélte a cenzúrát, beleértve a Twitterhez való hozzáférés korlátozását Nigériában és Pakisztánban. A képviselőházban elfogadott jogszabályt az az aggodalom táplálta, hogy a TikTok adatokat küldhet a kínai kormánynak, vagy a pekingi propaganda csatornájaként működhet. Előírja a ByteDance számára, hogy hat hónapon belül el kell adnia a TikTokot egy olyan vevőnek, aki kielégíti az amerikai kormányt. Ha a vállalat nem talál vevőt, az alkalmazásboltoknak le kell állítaniuk az alkalmazás letöltését, és a webtárhelyeket üzemeltető cégek nem fogadhatnák a TikTokot.
A mostani képviselőházi törvényjavaslat szombati szenátusi elfogadása globális aggodalmat váltott ki. Mishi Choudhary ügyvéd az újdelhi székhelyű Software Freedom Law Center alapítója, szerinte az indiai kormány az amerikai tiltással igazolná a további megszorításokat. Elmondta, hogy már korábban is voltak internetleállítások, és 2020-ban betiltotta a TikTokot a Kínával fennálló határkonfliktusok miatt. "Ez jó okot ad nekik arra, hogy igazolják a múltbeli tetteiket, de egyben felbátorítja őket, hogy a jövőben is hasonló lépéseket tegyenek" - mondta. Az olyan országok, mint Venezuela és Nicaragua már elfogadtak olyan törvényeket, amelyek nagyobb ellenőrzést biztosítanak a kormánynak az online tartalmak felett. Az internet fokozott kormányzati ellenőrzése "csábító ötlet", amely "valóban veszélyt jelent, ha ezt olyan helyek is megteszik, mint az Egyesült Államok".
A TikTok kényszerű eladása vagy betiltása megnehezítheti az amerikai kormány számára azt is, hogy más országokat felkérjen a nemzetközi szervezetek által szabályozott internet elfogadására - mondták a digitális jogok szakértői. Különösen Kína épített ki internetes cenzúrát, azzal érvelve, hogy az egyes országoknak nagyobb hatalommal kellene rendelkezniük a világháló szabályainak meghatározásában. Peking blokkolja a hozzáférést az amerikai technológiai óriáscégek termékeihez, köztük a Google keresőmotorjához, a Facebookhoz és az Instagramhoz. Más országok is követték Peking példáját: Oroszország blokkolja az online tartalmakat, India és Törökország pedig olyan intézkedésekkel rendelkezik, amelyek lehetővé teszik, hogy a közösségi médiában közzétett bejegyzések eltávolítását követeljék.
Patrick Toomey, az Amerikai Polgári Szabadságjogi Unió igazgatóhelyettese szerint ha a TikTok törvény hatályba lép, "a képmutatás nyilvánvaló lenne, a Kína által elért nyereség pedig óriási". Az A.C.L.U. volt az egyik legjelentősebb csoport, amely ellenezte a TikTok-törvényt. Bármilyen amerikai TikTok-tilalom vagy -eladás esetén a tisztviselőknek meg kellene magyarázniuk, hogy az intézkedés miért különbözik más országok azon törekvéseitől, hogy korlátozzák a digitális adatok áramlását a határaikon belül - mondta Peter Harrell, aki korábban a Biden-kormányzatban a Nemzetbiztonsági Tanács nemzetközi gazdaságért és versenyképességért felelős vezető igazgatója volt. Az Egyesült Államok azt szorgalmazza, hogy az adatok akadálytalanul áramolhassanak az országok között. "Támogatom a TikTok elleni fellépést, de diplomáciai fronton fel kell majd kötnünk a nadrágunkat" - mondta Harrell.
A jogszabály más támogatói azonban elutasították azt az elképzelést, hogy a TikTok elleni fellépés aláásná az Egyesült Államok internetpolitikáját. A Kínai Kommunista Párttal foglalkozó képviselőházi bizottság egyik segítője azzal érvelt, hogy az intézkedés az internet szabadságának javát szolgálná, mivel csökkentené a TikTok feletti kínai befolyás kockázatát. A Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője közleményében azt mondta, hogy az Egyesült Államok "továbbra is elkötelezett a nyílt internet mellett". "Nincs feszültség ezen elkötelezettség és azon felelősségünk között, hogy megvédjük nemzetbiztonságunkat azáltal, hogy megakadályozzuk azokat a konkrét fenyegetéseket, amelyeket bizonyos ellenfelek jelentenek, akik képesek veszélyeztetni az amerikaiak személyes adatait és manipulálni az amerikaiak diskurzusát" - tette hozzá a szóvivő.