SG.hu

Dominóhatást indíthat el a TikTok amerikai betiltása

A világháló az elmúlt években széttöredezett, mivel a kínai és oroszországi tekintélyelvű kormányok egyre inkább beavatkoznak polgáraik internet-hozzáférésébe. A digitális jogok globális védelmezői attól tartanak, hogy az amerikai képviselőház lépését követően más országok is követhetik a példát saját alkalmazásbetiltásokkal.

Az Egyesült Államok évtizedek óta a nyílt internet bajnokának tekinti magát, azzal érvelve, hogy a világhálónak nagyrészt szabályozatlannak kell lennie, és a digitális adatoknak határok nélkül kell áramolniuk a világ minden táján. Az amerikai kormány érvelt a külföldi internetes cenzúra ellen, és még olyan szoftvereket is finanszírozott, amelyek segítségével az autokratikus államokban élő emberek megkerülhetik az online tartalomkorlátozásokat. Ez a hírnév most csorbát szenvedhet. A törvényt, mely a TikTok eladására kényszeríti annak kínai tulajdonosát, a ByteDance-t vagy az alkalmazás az Egyesült Államokban történő betiltását írná elő, Izrael és Ukrajna támogatásával egybecsomagolt jogszabályban fogadták el. Digitális jogvédő csoportok és mások világszerte felvetették a kérdést, hogy a TikTok elleni lépések mennyiben mondanak ellent az Egyesült Államok nyílt internet melletti érveinek.

Egy orosz ellenzéki blogger, Alekszandr Gorbunov a múlt hónapban azt írta a közösségi médiában, hogy Oroszország arra használhatja a lépést, hogy olyan szolgáltatásokat zárjon be, mint a YouTube. A digitális jogok védelmezői pedig attól tartanak, hogy az Egyesült Államok hivatkozási alapot nyújt az internetet cenzúrázni akaró önkényuralmi erők számára. Márciusban az országa internetét keményen ellenőrző kínai kormány a TikTok-törvényre hivatkozva azt mondta, hogy Amerika "egyféleképpen mond és tesz dolgokat az Egyesült Államokról, és másféleképpen mond és tesz dolgokat más országokról".

A TikTok közösségi médiaplatformnak 170 millió amerikai felhasználója van. Közülük sokan táncmozdulatokat osztanak meg, véleményt nyilvánítanak a politikáról és termékeket árulnak. Jogvédők szerint célba vételükkel az Egyesült Államok alááshatja évtizedek óta tartó erőfeszítéseit a nemzetközi szervezetek, nem pedig az egyes országok által irányított nyílt és szabad internet előmozdítására. "Ez csökkentené az Egyesült Államok tekintélyét az internet szabadságának előmozdításában" - mondta Juan Carlos Lara, a Derechos Digitales, egy chilei székhelyű latin-amerikai digitális jogokkal foglalkozó csoport ügyvezető igazgatója. "Ez semmiképpen sem erősítené a saját érveit a szabad és biztonságos, stabil és interoperábilis internet előmozdítása érdekében."


A nyílt internetről alkotott amerikai elképzelés az 1990-es évekre nyúlik vissza, amikor Bill Clinton elnök azt mondta, hogy az internetnek "globális szabadkereskedelmi övezetnek" kell lennie. A kormányok - beleértve a Biden-féle Fehér Házat is - megállapodásokat kötöttek az Egyesült Államok és Európa közötti adatforgalom fenntartása érdekében. Az amerikai Külügyminisztérium pedig elítélte a cenzúrát, beleértve a Twitterhez való hozzáférés korlátozását Nigériában és Pakisztánban. A képviselőházban elfogadott jogszabályt az az aggodalom táplálta, hogy a TikTok adatokat küldhet a kínai kormánynak, vagy a pekingi propaganda csatornájaként működhet. Előírja a ByteDance számára, hogy hat hónapon belül el kell adnia a TikTokot egy olyan vevőnek, aki kielégíti az amerikai kormányt. Ha a vállalat nem talál vevőt, az alkalmazásboltoknak le kell állítaniuk az alkalmazás letöltését, és a webtárhelyeket üzemeltető cégek nem fogadhatnák a TikTokot.

A mostani képviselőházi törvényjavaslat szombati szenátusi elfogadása globális aggodalmat váltott ki. Mishi Choudhary ügyvéd az újdelhi székhelyű Software Freedom Law Center alapítója, szerinte az indiai kormány az amerikai tiltással igazolná a további megszorításokat. Elmondta, hogy már korábban is voltak internetleállítások, és 2020-ban betiltotta a TikTokot a Kínával fennálló határkonfliktusok miatt. "Ez jó okot ad nekik arra, hogy igazolják a múltbeli tetteiket, de egyben felbátorítja őket, hogy a jövőben is hasonló lépéseket tegyenek" - mondta. Az olyan országok, mint Venezuela és Nicaragua már elfogadtak olyan törvényeket, amelyek nagyobb ellenőrzést biztosítanak a kormánynak az online tartalmak felett. Az internet fokozott kormányzati ellenőrzése "csábító ötlet", amely "valóban veszélyt jelent, ha ezt olyan helyek is megteszik, mint az Egyesült Államok".

A TikTok kényszerű eladása vagy betiltása megnehezítheti az amerikai kormány számára azt is, hogy más országokat felkérjen a nemzetközi szervezetek által szabályozott internet elfogadására - mondták a digitális jogok szakértői. Különösen Kína épített ki internetes cenzúrát, azzal érvelve, hogy az egyes országoknak nagyobb hatalommal kellene rendelkezniük a világháló szabályainak meghatározásában. Peking blokkolja a hozzáférést az amerikai technológiai óriáscégek termékeihez, köztük a Google keresőmotorjához, a Facebookhoz és az Instagramhoz. Más országok is követték Peking példáját: Oroszország blokkolja az online tartalmakat, India és Törökország pedig olyan intézkedésekkel rendelkezik, amelyek lehetővé teszik, hogy a közösségi médiában közzétett bejegyzések eltávolítását követeljék.


Patrick Toomey, az Amerikai Polgári Szabadságjogi Unió igazgatóhelyettese szerint ha a TikTok törvény hatályba lép, "a képmutatás nyilvánvaló lenne, a Kína által elért nyereség pedig óriási". Az A.C.L.U. volt az egyik legjelentősebb csoport, amely ellenezte a TikTok-törvényt. Bármilyen amerikai TikTok-tilalom vagy -eladás esetén a tisztviselőknek meg kellene magyarázniuk, hogy az intézkedés miért különbözik más országok azon törekvéseitől, hogy korlátozzák a digitális adatok áramlását a határaikon belül - mondta Peter Harrell, aki korábban a Biden-kormányzatban a Nemzetbiztonsági Tanács nemzetközi gazdaságért és versenyképességért felelős vezető igazgatója volt. Az Egyesült Államok azt szorgalmazza, hogy az adatok akadálytalanul áramolhassanak az országok között. "Támogatom a TikTok elleni fellépést, de diplomáciai fronton fel kell majd kötnünk a nadrágunkat" - mondta Harrell.

A jogszabály más támogatói azonban elutasították azt az elképzelést, hogy a TikTok elleni fellépés aláásná az Egyesült Államok internetpolitikáját. A Kínai Kommunista Párttal foglalkozó képviselőházi bizottság egyik segítője azzal érvelt, hogy az intézkedés az internet szabadságának javát szolgálná, mivel csökkentené a TikTok feletti kínai befolyás kockázatát. A Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője közleményében azt mondta, hogy az Egyesült Államok "továbbra is elkötelezett a nyílt internet mellett". "Nincs feszültség ezen elkötelezettség és azon felelősségünk között, hogy megvédjük nemzetbiztonságunkat azáltal, hogy megakadályozzuk azokat a konkrét fenyegetéseket, amelyeket bizonyos ellenfelek jelentenek, akik képesek veszélyeztetni az amerikaiak személyes adatait és manipulálni az amerikaiak diskurzusát" - tette hozzá a szóvivő.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • manypet #12
    "Tehát éljen az önbíráskodás? Zseni vagy!"
    Nem tudom, feltűnt-e, hogy amikor az állam bíráskodik, és az emberektől elveszi az önvédelem jogát, akkor jönnek létre a kommunizmushoz meg nácizmushoz köthető dolgok. A tömeges gyilkolászást éppen ennek köszönhettük. Hitler nem került volna hatalomra, ha az embereknél van fegyver és megvédik magukat a náci söpredéket. Ahogy a komcsikat is elzavarták volna a felfegyverzett emberek. Meg a 48-as szabadságharc is kivívható lett volna, ha az emberek nem úgy kezdenek bele a háborúba, hogy kaszával-kapával esnek neki a felfegyverzett osztrákoknak.

    Amúgy meg ha valaki bejön a házamba és rám támad, akkor igenis jogom van megvédeni magam. Mint ahogy ha valakit megtámadnak az utcán, szintén jogom van őt megvédeni. Komcsinak te persze nyilván ilyenkor is állam bácsit várod, hogy ott legyen és megvédjen. De nem fog. Viszont a neki adott erőt simán felhasználja arra, hogy ha esetleg neked valami nem tetszik, akkor is kussban tartson.
  • manypet #11
    "Az idealis jogallam nem nagyon letezik."
    Elég nagy baj.

    "Egyebkent az idealis jogallam fogalma minden embernek mas, mert szinte mindenkinek mas az ami neki szemely szerint idealis."
    Jogállam esetében nem az ideák a mérvadóak. hanem az, hogy az ember alapvető jogai megvannak-e, avagy nem. Ez független az emberek nézetétől.

    "Az amerikai libertarianus demokracia arra epult eredetileg"
    A kifejezés is oximoron. Nem létezik olyan, hogy libertárius demokrácia. Az alapító atyák nem akartak demokráciát. Sőt, éppen hogy ellenezték azt. A probléma éppen az volt, hogy a libertárius jogállam helyett demokrácia lett belőle. Nem szabtak megfelelő gátat a demokrácia létrejöttének, és így a balosok átvették az uralmat. Nem készültek fel arra, hogy a baloldaliak ilyen mértékben át tudják verni az embereket az ostoba dumájukkal.
    Egyébként jól látod a dolgot, a lényegét érted, csak a kifejezésekkel van még itt-ott hiba. Az eredetileg elképzelt amerikai szabad állam (amit te libertárius demokráciának nevezel) valóban hasonlóan bukott meg, mint ahogy írod.

    "Vagy fogalmazzunk ugy, hogy erdeklodes hianyaban megszunt letezni"
    Inkább ez okozta a problémát. Erre nem készültek fel:
    https://www.youtube.com/watch?v=jeV4SJ_oFiM
  • Akva #10
    "Az pedig hogy kb nyíltan manipulál és adatokat gyűjt a kínai kormánynak a szoftver az nem is érdekes ugye..."

    Bizony nem, mert az USA is gyűjt. Odahaza is, Kínában is.
  • Akva #9
    " És az embernek alapvető emberi joga az önvédelemhez való jog."

    Tehát éljen az önbíráskodás? Zseni vagy!
  • kvp #8
    Az idealis jogallam nem nagyon letezik. Ahogy az USA is halad (ha meg nem is erte el) az iranyitott demokracia fele, ugy nallunk is kb. ez van mar most is. Egyebkent az idealis jogallam fogalma minden embernek mas, mert szinte mindenkinek mas az ami neki szemely szerint idealis.

    A tiktok eseten a kerdes az, hogy az USA meghagyja-e a szolasszabadsag lehetoseget akkor is, ha az a demokraciaval ellentetes erok szocsove vagy korlatozza a szolasszabadsagot, de ezzel kozben pont a sajat demokraciajat szamolja fel?

    Az amerikai libertarianus demokracia arra epult eredetileg, hogy szinte mindent szabad es az emberek eleg erosek lesznek ahhoz, hogy fenntartsak ezt a demokraciat. Aztan letrejottek az amerikai nagytokesek, kinyitva ezzel a tarsadalmi ollot, jott a szavazati jog kibovitese, a rabszolga felszabaditas, stb. es a lakossag szepen lassan sokkal manipulalhatobba valt mint eredetileg volt. Innentol mar a demokracia nem kepes teljes mertekben megvedeni magat, hiszen nem a lakossag vedi meg, hanem ezen vedelem kormanyzati szervekre epul, amiket mint latjuk meg lehet venni apropenzert. Igy mara gyakorlatilag a globalis (meg csak nem is amerikai) nagytoke iranyitasa ala kerult a demokracia megvedesere szervezett allami hatalom, ami mar mindent megved (foleg a toke befekteteseket otthon es kulfoldon), de a regi libertarianus demokraciat mar ez a rendszer is csak akadalynak tekinti. (mar anno a polgarhaboru idejen is az volt)

    A kinaiak ezt a rendszerszintu gyengeseget talaltak meg es hasznaljak ki a tiktok-on keresztul. A gond ott van, hogy nem az amerikai lakossag akarja egy emberkent betiltani, hanem az allami szervek es a konkurens nagytokesek. Mint latszik a lakossag ellenere. Ez azt jelenti, hogy az amerikai eredeti libertarianus demokracia mara elbukott. Vagy fogalmazzunk ugy, hogy erdeklodes hianyaban megszunt letezni. Van helyette egy egyre inkabb toke iranyitotta demokracia.

    https://en.wikipedia.org/wiki/Guided_democracy

    ps: Igen, latom, hogy Magyarorszag is hasonlo, csak elorebb jarunk a folyamatban es nem nemzetkozi, hanem egy magyar csoport iranyitasa alatt van. A gond az, hogy valtani csak a nemzetkozi csoportra lehet, a hagyomanyos kozvetlen (nepi) demokracia helyreallitasara nincs igeny.
  • manypet #7
    Értelemszerűen nem a mai állapotokat írtam, hanem egy normális jogi helyzetet. Tehát azt, ahogy működnie kellene egy jogállamban.
  • M2 #6
    "a házamba betörő ember lelövése sem bűncselekmény, hanem önvédelem"

    Ez amikor egy butaságot hisz az ember, ami addig működik is, amíg nem történik meg a valóságban. Akkor viszont pofán csapja a realitás és a börtönben újragondolhatja a butaságait. Persze mindenki rohadék és dögöljön meg, aki nem ő!
  • Szefmester #5
    Nem kell foglalkozni a tiktokosok tüntetésével... 30 másodperc után találnak maguknak mást...

    Milyen hosszú a legnépszerűbb videohossz a tiktokon? 9 kibaszott másodperc! Ennyi időre tudnak valamire fókuszálni a használói.
    Nem lesz veszteség a betiltása.

    Az pedig hogy kb nyíltan manipulál és adatokat gyűjt a kínai kormánynak a szoftver az nem is érdekes ugye...

    S ahogy manypet is írta, a kínai nagy tűzfal nem idén épült ki. Ha nem megfelelő a socialpoint-ja valakinek akkor nem mehet fel külföldi weboldalra, ha kellően alacsony akkor hazaira se nagyon. De ja, a csúnya gonosz usákisztán betilcsa a tikktokkot és egyből olyan geci mint a ruszkik vagy a kinaiak akiknél már minden nemzethy. Saját közösségi oldal, webáruház, videomegosztó és chat alkalmazás.

    Amúgy meg semmi gond, itthon is tapsolnak érte az emberek amikor azt mondja valami kövér geci hogy "na arra figyeljenek amit mondok, hanem arra amit csinálok!", miközben sok sok év után is tombolnak mert valaki lebaszta a haverjait mert elege volt a hazudozásból... Majd az usában is lesz ilyen debil... vagyis már van.
  • kvp #4
    A gond ott van, hogy ha ez tenyleg atmegy, akkor lesz 170 millio olyan ember, aki barkit megszavaz, csak ne tiltsak be a tiktok-ot. Ha az illeto kinai ugynok, akkor is amerikai elnok lehet belole, mert 260 millio felnott van es ebbol alig 160 millioan szavaznak es kb. 50% kozeleben van a gyoztesre leadott szavazatok aranya. (legutobb 51.3% meg ugy is, hogy a demokrata szavazatok egy resze duplikalt volt vagy nem allampolgaroktol erkezett) Tehat kb. 80 millio amerikai dontott az elnokrol. Most ezt vessuk ossze 170 millio duhos felhasznaloval, akiket a hatralevo idoben szepen fel lehet hergelni a jelenlegi amerikai kormanyzat ellen es kozben eloterbe lehet tolni egy uj -akar kvazi fuggetlen, legalabbis a kormanyzattol fuggetlen- jeloltet vagy akar partot. Hivjuk mondjuk tiktok partnak vagy amerikai neo-maoistaknak, lasd tarsadalmi egyenloseg, antikapitalizmus, stb. Es mi lesz akkor ha ezek a semmibol kapnak mondjuk 170 millio szavazatot, de legyen csak 100 millio? Betiltjak az uj partot is, mert nem eleg amerikai?
  • manypet #3
    Ez nem a rendőr-bűnöző felállásnak felel meg. Hanem a bűnöző-átlagember felállásnak. És az embernek alapvető emberi joga az önvédelemhez való jog. Így egy államnak is joga védekezni az agresszorral szemben. Azaz ha az USA ezt alkalmazza Kínával szemben, akkor nem lesz olyan, mint Kína. Mint ahogy a házamba betörő ember lelövése sem bűncselekmény, hanem önvédelem.

    Ami az USA _hangoztatott_ elve, az valójában Kína elve. Amit az USAban a balosok hisztiznek emiatt, hogy a szabadságért kell kiállni, azt azért teszik, mert valójában Kína irányítja őket, hogy ezzel tegye tönkre az USAt. Ez pont olyan, mint amikor a balos bíró a bűnözőt nem ítéli el, de az önvédelmet gyakorló embert már igen.

    "Főleg amíg az adatok az ő ellenőrzésük alatt áramol."
    Na igen, ez meg a másik oldal.