„Mára gyakorlatilag a Föld bármely állandóan lakott területén találunk olyan madárfészkeket, amelyekben emberi eredetű hulladék van, és olyan madárfajokat, amelyek ilyen anyagokat használnak. A leggyakoribb a műanyag, de ezenkívül fémeket, ruhadarabokat, papírt is találtak, tehát minden nagyobb szemétkategóriát, ami a szelektív gyűjtőbe kerül" – mondta a Qubitnek Nagy Jenő, a HUN-REN-DE Természetvédelmi Biológiai Kutatócsoportjának tudományos munkatársa.

Azt, hogy milyen anyagok kerülnek be a madárfészkekbe, és milyen fajok hajlamosabbak inkább felhasználni a környezetükben egyre inkább előforduló hulladékot, Nagy Jenő részvételével egy nemzetközi kutatócsoport tárta fel. 176 faj 35 ezer fészkének adataiból 855 különböző anyagot dokumentáltak, amelyek mindegyikét felhasználták már adott egyedek, a fogselyemtől a papírtörölközőn és gumikesztyűn át a cigarettacsikkig.


Először az 1830-as évekből kerültek elő olyan feljegyzések, amelyek azt dokumentálják, hogy a fészkek építőanyagaihoz, tehát a természetes anyagokhoz, ágakhoz, levelekhez képest idegen anyagok jelentek meg az építményekben. 1832-ben a madárfészkeknek még csak a 4 százalékában volt jelen idegen anyag, 2018-ban viszont ez már 30 százalék volt, ami jelentős mértékű növekedést jelent. Egyre több ilyen anyagot lehet kimutatni, és a változás gyorsuló tendenciát is mutat.

Nagy Jenőék tanulmányából az derült ki, hogy például az amszterdami csatornákban a szárcsák szájmaszkot és gumikesztyűt, míg Leidenben műanyagszegfűt építettek be a fészkeikbe. A lengyelországi gólyák fészkében többek között fóliát és papírt, a barna noddi fészkében pedig cigarettacsikket, eldobható evőeszközt, fésűt és ajakbalzsamot találtak a kutatók. A kutatások azt mutatják, hogy nincs madár, amelyiket ne érintene ez a gyakorlat.

madárfészek

1832-ben a madárfészkeknek még csak a 4 százalékában volt jelen idegen anyag, 2018-ban viszont ez már 30 százalék volt – illusztráció: Pixabay