Informatika és tudomány

SG.hu

Kevesebbet ér a munka ha egy mesterséges intelligencia végzi?

Ugyanaz a munka gyorsabban elvégezve kevesebbet ér? Vagy minden az eredményről szól? Van értelme még manapság bármit órabérben számolni? Az MI használata a munka értékéről is vitát generál.

A mesterséges intelligencia átlagosan heti 30 percet takarít meg az Otto Group munkatársainak, és egy felmérés eredményei szerint az intenzív felhasználók akár három órát is megtakarítanak. És feladatköröktől és az MI-hez való hozzáértéstől függően bizonyára még ennél is nagyobb lehet az időnyereség. 30 perc, három óra - sok, de még fontosabb kérdéseket vetnek fel a mesterséges intelligencia révén elért termelési nyereségről szóló jelentések. A szolgáltatások olcsóbbá válnak, mert a szolgáltatók a mesterséges intelligencia révén munkaidőt takarítanak meg? Aki bevezeti versenyelőnyre tesz szert, mert a konkurensek ára alá tud menni? Vagy az MI úttörői és korai alkalmazói úgy tesznek, mintha semmi sem történt volna?

Ha egy egyéni vállalkozó (legyen az jogász, fordító, grafikus vagy bármi egyéb) a ChatGPT segítségével öt perc alatt elvégezheti azt, ami korábban félórát vett igénybe, számára egyértelmű a nyereség, hiszen a megmaradt idejében pihenhet vagy szórakozhat. És ha továbbra is ugyanannyi munkát számlázhat ki az még jobb. De vajon hogy kezelik majd az emberek azt a tényt, hogy az MI-nek köszönhetően kevesebb időre van szükség egy megrendelés teljesítéséhez? Továbbra is ugyanannyi órát számláznak ki, mint korábban? Vagy kevesebben kell fizetni ugyanazért az eredményért? A munka a teljesítményről és a minőségről szól, vagy arról hogy valaki milyen eszközzel dolgozik?

Az órabér fogalma így vagy úgy, de teljesen elavult. Aki a munkát kizárólag az idő alapján határozza meg, az egy régi világban ragadt, amely az embereket "feldolgozógépekké" degradálja. Vagy az lesz a normális mind az ügyfelek, mind a vállalkozók számára, ha az időmegtakarítás miatt árcsökkentést követelnek, majd adnak? Régi tanmese az a történet, mely szerint egy ügyfél egy magas számla miatt panaszkodott a szerelőnek, aki a munkát mindössze 20 perc alatt elvégezte. A bölcs szolgáltató válasza: "Évtizedeken át tanultam, hogy csak 20 percet kelljen szánni rá".

Ma még elfogadott az "időt pénzért" elv. Sok munkahelyen van időnyilvántartási kötelezettség, kötelezően kitöltendő "tájmshít". A munkaadók és a szakszervezetek hosszú vitákat folytattak arról, hogy a tea, a pletyka és a vécézés valóban munkaidőnek számít-e. De hogyan mérjük majd a munka értékét, amikor a mesterséges intelligencia átveszi az uralmat, és az órabér fogalma teljesen elavulttá válik? Talán a botok teljesítményét is emberi munkaórákban kellene kiszámolni. Mindenesetre az biztos, hogy a fogalommal az unokáink nem fognak tudni mit kezdeni. Ugyanolyan lesz mint az autóknál a lóerő: értelmetlen, mint egy 650 lóerős sportkocsi, de ad valami összehasonlítási alapot.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Akva #6
    "A korábbi gépesítés során hosszú távon pont nem ez történt. Helyette csökkent az emberek munkaideje, eközben mégis gazdagabbak lettek."

    Ezt a csökkenő munkaidőt melyik mesekönyvben olvastad? 45-től a nyolcvanas évek elejéig csökkent, azóta (átlagban persze) nő. Nyugaton is, nálunk pláne!
  • kvp #5
    "Kihagyod a számításból a felvásárlóerő részt. A nem dolgozó ember nem tud vásárolni, így a cég nem tudja kinek eladni a terméket."

    A 4. ipari forradalom lenyege, hogy a munkas egy ido utan elhagyhatova valik. Tehat nem lesz szukseg se a munkajara, se a vasarloerejere. Csak a (kis- es nagy-) tokesek ellatasa az amire erdemes eroforrasokat forditani. Tehat a munkasosztalyt akar lehet hagyni ehen halni vagy ha humanussabban kozelitik meg, akkor kis segitseggel hagyni oket kihalni. A segitseg a munkasosztaly szaporodasanak megadalyozazasat jelenti megfelelo gazdasagi es tarsadalmi osztonzok segitsegevel. Igy maguktol kihalnak. https://en.wikipedia.org/wiki/Behavioral_sink Jelenleg a nyugati vilagban ez a gazdasagilag es kulturalisan tamogatott jovokep a munkasosztaly szamara. Reszben humanus, mert nem gazositanak el minket, de jovokepnek nem hivnam.

    "Az MI-vel történő munkavégzésnek legalább annyi hátulütője lehet, mint amennyi előnye. És az is vinni fogja az időt. Ezt a vállalkozások csak ezután fogják megtapasztalni."

    Jelenleg. A vegso cel a munkasok kivaltasa. A jelenlegi MI-k meg tul butak ehhez, de a fizikai munkasok tomeges kivaltasakor lesz ez nagyon jol lathato. Egyelore kellenek az emberek, hogy betanitsak az MI-ket. Viszont egy MI-t csak 1x kell betanitani es kvazi halhatatlan. A 4. ipari forradalom vegcelja a munkasok kivaltasa halhatatlan, fizetest nem kero gepi rendszerekkel. A gond ott van, hogy az emberek kivaltasrara tenyleg alkalmas MI egy ido utan okosabb lesz az osszes embernel es igy nagyobb hatalommal is rendelkezhet. Onntol a joindulatan mulik, hogy szuksegesnek latja-e meg tovabbra is, hogy az emberisegnek engedelmeskedjen. Az ember fizikai korlatai miatt nem tudunk versenyezni egy valodi MI-vel. A kapzsisag miatt keszitunk olyan rendszereket, amik okosabbak lesznek nallunk ugy, hogy jelenleg az egyetlen elonyunk az, hogy minden masnal okosabb az ember?
  • end3 #4
    Bizonyos területeken lesznek vevők, akik kifejezetten az emberi munkavégzést és szolgáltatást lesznek hajlandók megfizetni. (A részfeladatokban az MI használata persze, a vevőt mindaddig nem fogja érdekelni, amíg az ki nem derül.)

    (Ahogyan a piacon a magyar terméket részesítik előnyben sokan, ha drágább akkor is.)

    Az MI-vel történő munkavégzésnek legalább annyi hátulütője lehet, mint amennyi előnye. És az is vinni fogja az időt. Ezt a vállalkozások csak ezután fogják megtapasztalni. (Vannak feladatok, amelyekre az MI csak semmitmondó általánosságokkal tud "hozzájárulni".)

    Persze, a programozásban a gépi kódolás-fordítást lehet gyorsabbá teszi.., azt ami nélkül vígan élne az emberiség. (Pl. a Windows, vagy az Android "századik", újabb "kreatív" grafikus felhasználói felület-, menümegoldása.. - Nem tesz produktívabbá, viszont lehet megint újratanulni azt és másként csinálni, (időt vesztegetni rá,) - ami végső soron és évtized óta, ugyanazon feladat elvégzést fogja jelenteni.)

    Hiába próbálják forradalomként eladni, ez is csak egy segédeszköz az emberi munkavégzésben, korán sem biztos, hogy sokak kezében az értékteremtésben is az lesz! - (Tudható, hogy a rombolásban, az optimalizált gyilkolásban már khirály! - Amennyiben háborús taktikát és stratégiát számoltatnak vele.)
    Utoljára szerkesztette: end3, 2024.04.23. 10:16:08
  • manypet #3
    "Egyebkent varhatoan az MI hasznalattal megsporolt munkaidot a munkaltatok vagy a tobb munka azonos szamu alkalmazottal valo elvegezesere fogjak hasznalni vagy csokkentik az elo munkaero mennyiseget"

    A korábbi gépesítés során hosszú távon pont nem ez történt. Helyette csökkent az emberek munkaideje, eközben mégis gazdagabbak lettek. Kihagyod a számításból a felvásárlóerő részt. A nem dolgozó ember nem tud vásárolni, így a cég nem tudja kinek eladni a terméket. Így a megoldása az lesz, mint ami régen is volt. Rövidítik a munkaidőt, plusz a profit egy részét a munkavállaló kapja.
  • kvp #2
    Alapvetoen ket formaban lehet fizetni valakit, ido alapjan vagy teljesitmeny alapjan. Az ido alapu azert volt mindig is elonyos, mert a munkas szamara elore kalkulalhato a bevetel, mig a munkaltato szamara a kiadas. Az, hogy ezen kifizett ido alatt mennyit tud dolgozni az illeto mar a termelekenyseg kerdese. Tehat ha mondjuk heti 8 orat sporol az MI, akkor vagy lecsokkentheto 4 naposra a munkahet vagy 8 oraval tobb munkat tud elvegezni a munkavallalo. A 4 napos munkahet ertelemszeruen 20%-al kevesebbet er, a 8 oraval tobb munka pedig azonos munkamennyiseg mellett 20%-al kevesebb alkalmazottat igenyel.

    Aztan ott van a teljesitmeny alapu berezes, ahol ha van munka, akkor van bevetel a dolgozonak, ha nincs, akkor nincs. Ez a munkaltatonak anyagilag elonyos, hiszen csak azert fizet amit igenybe is vesz, de nehezen kalkulalhatova teszi a munkaero alkalmazasat, hiszen a nem fizetett idoszak alatt a dolgozo elmehet mashova dolgozni es amikor szukseg van ra, akkor nem all rendelkezesre.

    Van a fenti megoldasoknak egy harmadik formaja, amikor fix osszegert kell egy valtozo mennyisegu munkat elvegezni, tehat ha kevesebb a munka, akkor az allasi idot is fizeti a ceg, de ha tobb, akkor a tulorat sem. Ez utobbi jellemzo sok tech cegre es a megoldas kombinalja a fix munkaido es a fix teljesitmeny ber rendszeret. Sok orszagban a fizetetlen turorak miatt ez illegalis lehet.

    Egyebkent varhatoan az MI hasznalattal megsporolt munkaidot a munkaltatok vagy a tobb munka azonos szamu alkalmazottal valo elvegezesere fogjak hasznalni vagy csokkentik az elo munkaero mennyiseget, amig ujfent kitoltik a munkaidot a feladatok. Tehat az MI-tol vagy kevesebb embernek lesz munkaja vagy csak tobb munkat kapnak az emberek. A cegeknek anyagi nyereseg, a munkavallaloknak csak tovabbi extra feladat, hogy most mar az MI-kkel is foglalkozniuk kell. (mivel a megnovekedett munkamennyiseg miatt MI nelkul nem tudja idoben elvegezni a munkat, tehat kvazi kotelezove valik)
  • manypet #1
    "Az órabér fogalma így vagy úgy, de teljesen elavult."
    Nocsak! Feltaláltuk a spanyolviaszt? Remek! :-)
További bejegyzések a fórumban...