„Európában ma könnyű azzal szavazatot szerezni, ha valaki a magyarok ellen politizál”

gazdaság
április 21., 04:59
  • Valószínűleg hitelesség érdekében kellett már most új makropályával előállnia a kormánynak, alig tíz nappal azután, hogy benyújtottuk Brüsszelnek az ambiciózus terveket.
  • Donald Trump hatalomra kerülése hozhat enyhülést az amerikai-magyar kapcsolatokban, de mindenben ő sem lesz megengedő velünk.
  • Ha az izraeli-iráni konfliktus elmélyül, olyan olajárak jöhetnek, ami újabb globális recessziót eredményez.
  • Az államadósság kamatai még idén és jövőre is súlyos terhet jelentenek a költségvetésnek, az adósság csökkentése nem lesz egyszerű.
  • Kiigazításra ennek ellenére nem számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője, de azt gondolja, hogy az idei deficit a kormány által magasabb lesz. Interjú.

Varga Mihály pénzügyminiszter a múlt heti kormányinfón lényegében elismerte az idei költségvetés tarthatatlanságát, néhány hete pedig már azt is tudjuk, hogy a tavalyi deficit minden korábban a kormány által mondottnál rosszabbul alakult. Mennyire volt meglepő a tavalyi 6,7 százalékos költségvetési hiány?

Az egész év folyamán eltérő volt a prognózis, végül 6 százalék környékére vártuk a hiányt. De arra semmiképpen nem gondoltuk, hogy 6,7 százalék lesz. Arra számítottunk ugyanis, hogy ősszel már valamivel jobb lehet a magyar gazdaság növekedési dinamikája, elsősorban fogyasztási oldalról. Nagyon optimisták és ambiciózusak voltak a költségvetésben szereplő makroszámok, mégis meglepetés volt. A tavalyi egyenleget nagyban rontó tényezők közül a kamatkiadások ráadásul idén is magasak lesznek például. Másik oldalról viszont jól alakult a foglalkoztatás, tehát innen jöttek az adóbevételek is.

Ahogy említette, gyakorlatilag az idei első negyedév is nagyjából ugyanezzel a mintázattal indult: elszállt a hiány, és sok egyenlegromboló tényező ugyanaz, mint tavaly.

Így van, és a kiadás még jövő év elején is nagy lesz, a mostani kamatterhek egy része 2025-ben fog megjelenni. A lakossági fogyasztás még gyengélkedik, ha valamivel jobban is alakultak a számok, mint az utolsó negyedévben. Szóval van remény a javulásra, amivel párhuzamosan az áfabevételek is jobban alakulnak, de az első kéthavi adat gyenge volt. A márciusi költségvetésről még nem láttuk a részletes adatokat.

Napokon belül fogunk, hiszen hétfőn közzéteszik a részletes tájékoztatót.

Nincsenek nagy reményeim az első negyedéves áfabevételekkel kapcsolatban. De azért az év második felében, nyáron már el kellene kezdenie hatnia a reálbér-növekedésnek, mert azért az idén jelentős lehet. Ha a 10 százalék körüli reálbér-növekedés csak egy része a fogyasztásban csapódik le, az már növeli az adóbevételeket. Probléma viszont, hogy a némileg túl lett tervezve az infláció, emiatt például pluszkiadás keletkezik a nyugdíjakban.

Szóval idén sem lesz jobb a helyzet?

Magától nagyon nagyot nem fog javulni a költségvetés. Idén 2 százalék körüli GDP-növekedés várható, csak emiatt lejöhet a tavalyi 6,7 százalékos hiány 6 százalék alá. De a 675 milliárdos beruházás-elhalasztás önmagában még nem jelenti azt, hogy az új 4,5 százalékos hiánycél teljesülhet. Még mindig inkább az 5 százalék körüli GDP-arányos deficit valószínűsíthető a jelenlegi kilátások alapján.

Magyarul még további kiigazításra lesz szükség?

Hogy lesz, és milyen kiigazítás lesz, azt nem tudjuk.

Ezekkel lehet annyit spórolni, hogy érdemben javítson a hiányon?

Mivel már az év elején látják az elcsúszást, a minisztériumoknál bevezetett kiadáskontrollal lehet valamennyit fogni, hiszen még nyolc és fél hónap hátra van az évből. Ha ez mégis kevés lenne, akkor akár további beruházások elhalasztására is sor kerülhet. De például a Rezsivédelmi Alap kedvezően alakul eddig a tavalyi évhez képest, a gáznál és áramnál is látható világpiaci folyamatoknak köszönhetően.

Ez is érdekes, mert az említett kormányinfón Varga Mihály a rezsivédelmi költségeket az idei költségvetésre nehezedő rendkívüli tehernek nevezte.

Az átlagfogyasztásig fizetendő rezsidíj még mindig alacsonyabb a piaci árnál, ez a része valóban teher. A kérdés ugyanakkor az, hogy akik átlag felett fogyasztanak, azzal mekkora részét tudják kompenzálni az átlag alatt fogyasztóknak juttatott támogatások összegét az egyre alacsonyabb piaci beszerzési árak mellett. Mindenesetre a rezsivédelmi kiadások már messze nem jelentenek akkora terhet a költségvetésnek, mint korábban, hiszen az új betárazású gáz sokkal olcsóbb. A lakossági támogatásokat kompenzálja az is, hogy az ipari fogyasztók más áron veszik a gázt és az áramot, más a vízdíj is.

photo_camera Fotó: Bankó Gábor/444

Az önkormányzati választások előtt nyilván esélye nincs annak, hogy drasztikusabb kiigazítás jelentsen be a kormány.

Addig már nincs is sok idő.

Utána jöhetnek kiigazítások? Szükség lehet például különadók emelésére, újak bevezetésére? Vagy átcsoportosításokkal, csendes kiigazításokkal összehozható a hiánycél?

Csatlakozz a Körhöz, és olvass tovább!

Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!

Már tagja vagy a Körnek? Itt tudsz belépni.