Az Orbán-kormány lenyomná az üzemanyagok árát

Az iparág által elvetett friss KSH-körkép alapján Nagy Márton az árstop visszaállítását sem zárta ki.

A 640 forintos magyarországi benzinár 20, a 651 forintos gázolajtarifa pedig 31 forinttal haladja meg a „térségi” átlagot - közölte tegnap az Eurostat heti összesítése alapján a KSH. Emiatt, mivel az iparág nem teljesítette a térségi középmezőnybe illeszkedő üzemanyagárakra tett tavalyi ígéretét, a kormány jövő héten tárgyalja a beavatkozás lehetőségeit - közölte a KSH-adatokat idézve Nagy Márton tegnap reggeli sajtótájékoztatóján. A nemzetgazdasági miniszter nem zárta ki az üzemanyagárstop újbóli bevezetését sem.

A tárcavezető azután kérte térségi árkörkép elkészítésére a KSH-t, hogy a múlt hét csütörtökön jószerével csak ebben tudtak megállapodni a nagy hazai olajcégeket képviselő Magyar Ásványolaj Szövetséggel (MÁSZ) és a Mollal. A múlt hét szerdai újabb üzemanyagáremelés közzététele után ugyanis Nagy Márton az akkori szóhasználata szerint azért „rendelte be” a piacvezetőt és a főbb láncok érdekképviseletét, hogy számon kérje a szereplőkön a térséginél magasabb üzemanyag-átlagárakat, amit az ágazat neki tett tavalyi vállalásának megsértéseként értékelt.

Lapunk megkeresésére Grád Ottó MÁSZ-főtitkár már akkor sem igazolta vissza az Orbán-kormány olvasatát. Szerinte tavaly azt vállalták, hogy az átlagárak elérése érdekében mindent megtesznek. Ám azóta a kormány például literenként 41 forinttal emelte a jövedéki adót. Bár azzal egyet értettek, hogy a KSH dolgozzon ki egy korrekt térségi árkörképet, szerintük az Eurostat épp nem alkalmas forrás, mert az Unió statisztikai hivatalának minden tagállam saját módszertan szerint jelent árakat. Jelezték, hogy a korrekt módszertan kidolgozásához a KSH-nak minden segítséget megadnak.

Más elemzők szerint ráadásul a Mol a múlt év végén a jövedékiadó-emeléshez közelítő mértékű, „bújtatott” árréscsökkentést hajtott végre, amit, kénytelen-kelletlen, a többi kút is lekövetett. Ennek lehetett az is betudható, hogy - amiként az a Cargopedia nevű adatbázis alapján, a Népszava által, a piacon egyedülálló módon, 2018 óta, következetesen vezetett térségi ársorrendből kiderült - az év elejével a szomszédos államokkal közös, nyolctagú listán Magyarország korábban jellemző, harmadik legdrágább helyezése lényegében nem változott.

A KSH által most először közzétett, „kísérleti” kimutatásban a „régióba” sorolják, Ukrajnát leszámítva, a szomszédos államokat, valamint a cseheket, a lengyeleket és a bolgárokat. Az adatok egyszerűen az Eurostat által amúgy 2005 óta hetente közzétett tagállamonkénti, euróban közölt, átlagos, április 15-i benzin- és gázolajtarifák átszámítása a mostani forintárfolyamon. A hazai, heti átlagot, egyébként 2012 óta, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) számolja ki és továbbítja az Eurostatnak. A szerb adatok a GlobalPetrolPrices.com oldalról származnak. A KSH által „régiónak” tekintett tíz állam tarifáinak egyszerű átlagát a hazai a benzin esetében 3,2, a dízelnél pedig 5 százalékkal haladta meg. A KSH ezen túlmenően a korábbi hónapokra vonatkozó arányokat is közzétette. A KSH-adatsor szerint e tíz államból benzin esetében a hazai tarifa a negyedik, a gázolajé pedig a harmadik legmagasabb.

Korábbi szavainak megfelelően a friss KSH-kimutatás alapjául szolgáló Eurostat-adatsorral kapcsolatos fenntartásait hangoztatta lapunk tegnapi megkeresésére is Grád Ottó, a MÁSZ főtitkára. Szerinte az, hogy az Eurostat saját bevallása szerint sem egységes elvek alapján átlagol, hanem elfogadja minden adatszolgáltató állam saját eljárását, nem tesz lehetővé számukra szakmailag elfogadható árösszehasonlítást. Az egyedi módszertanokat megvizsgálva ez a meggyőződésük csak erősödött. Mindennek nyomatékául, már reggel, a MÁSZ egy saját, általuk korrektnek tartott, térségi árösszehasonlítással állt elő. Ebben, már első látásra, szembetűnő különbség, hogy térség alatt, Ukrajnát szintén leszámítva, a Magyarországgal határos államokat értik. A főtitkár meglátása szerint a hazai árak versenyképessége szempontjából a cseh, a lengyel vagy a bolgár árak sem a fuvarozók, sem magánautósok számára nem mérvadók. Míg hazai benzináruk megegyezik a KSH-éval, a gázolajé 2 forinttal még magasabb is. Az általuk régiónak tekintett államokban nekik eltérő benzinárak jöttek ki – Ausztriában, Romániában és Szerbiában magasabbak, másutt alacsonyabbak. Módszertani útmutatójuk szerint áraik „helyi üzemanyagkereskedők és független hazai olajpiaci szakemberek bruttó kiskereskedelmi ártájékoztatásán” alapulnak, az autópálya-menti kutakét nem tartalmazzák. Az adó nélküli árakat pedig, az Eurostat mellett, „közvetlen piaci információk és az ismert helyi szabályozások figyelembevételével”, Szerbia esetében pedig „független olajipari szakemberek bevonásával” számították ki. Grád Ottó lapunknak ehhez hozzáfűzte, hogy az adóba valamennyi állam esetén beleszámították a közvetett terheket is, amelyek szintje nálunk igen jelentős. Így az általuk tekintetbe vett hét államon belül a hazai kútár a benzin esetében a negyedik, a dízelnél pedig a harmadik legmagasabb, ami 4, illetve 3 forinttal haladja meg a számtani átlagot. A főtitkár leszögezte: így a középmezőnyre vonatkozó kormányelvárást teljesítettnek tekintik. Arra a felvetésünkre, hogy a MÁSZ-tagvállalatok akár a KSH által számolt 20, illetve 31, akár a saját kimutatásukban szereplő 4, illetve 3 forintos, az átlaghoz viszonyított felárral, képesek lennének-e tovább csökkenteni árrésüket, előbbit kizártnak nevezte, jelezve, hogy a hazai üzemanyagárak több mint fele közvetlen és közvetett adó, a harmada pedig a nyersanyag ára, a fennmaradó hányadból pedig, szerény haszonkulcs mellett, az iparág állja többek között a minőségi finomítás, szállítás és kiszolgálás költségeit is. Néhány forintos árréscsökkenést pedig szerinte sem a fogyasztók, sem a gazdaság nem venne észre. A főtitkár kérdésünkre nem kívánta kommentálni a hatósági üzemanyagárak újbóli bevezetésével kapcsolatos felvetést. Azt ugyanakkor megjegyezte, hogy egy ilyen kezdeményezés, a 2021. november közepe és 2022. december eleji, korábbi üzemanyagárstop tapasztalatai alapján, újból növelheti az ellátás kockázatát. Az ágazat meggyőződése, hogy az ellátás jelenlegi színvonala csak piaci árkörnyezetben tartható fenn – szögezte le Grád Ottó.

Az üggyel kapcsolatos megkeresésünkre lapzártánkig sem a nemzetgazdasági tárca, sem a KSH, sem a Mol nem válaszolt.