Csúcsot dönthet idén az LNG-fogyasztás Európában – marad az orosz import rövid távon

Meg lesz az eredménye a megújuló energiaforrások erőltetett ütemű kiaknázásának, ugyanis az idei tetőzés után csökkenésnek indul a cseppfolyós földgáz (LNG) iránti éhség – állítja az Európai Energiaszabályozói Együttműködési Ügynökség (ACER).

Az EU energiaszabályozó hatóságának jelentése szerint ha a blokk maradéktalanul teljesíti a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos céljait, 

Összehasonlításképpen: ez a mennyiség az egész unió Oroszországból származó 2019-es gázimportjának 130 százalékát teszi ki – írja a Bloomberg.

Vidám jövő

Míg néhány éve súlyos alakult ki, és félő volt, hogy korlátozni kell a lakossági fogyasztást is, a hatóság szerint 2027-től túlkínálat lesz jellemző, ugyanis a blokk előre túl nagy mennyiséget lekötött, ugyanakkor az ilyen szerződéses mennyiségnek „könnyen kezelhetőnek” kell lennie, azaz máshová kell átirányítani.  
Az előrejelzés megerősíti, hogy 

ami természetesen szintén hordoz veszélyeket, azaz az orosz függés után Európa most az LNG-beszállítók (Egyesült Államok, arab országok) kezébe adta az energiája fölötti rendelkezést – egy átmeneti időre biztosan.

Ugyanakkor tovább gyorsul a „zöldítés”, azaz az unió területén levő megújuló energiaforrások nagyobb arányú kihasználása. Ezáltal nem a blokkon kívüli országoknak, hanem az időjárás változékonyságának szolgáltatja ki magát az EU.

Minden törekvés ellenére a fosszilis energiára is szüksége lesz a blokknak az elkövetkező években, pedig Brüsszel ki akarja vonni az összes környezetterhelő tüzelőanyagot 2027-re. Tavaly Spanyolországba érkezett az Európának szánt 18 milliárd köbméter LNG 40 százaléka, de bőven érkezett tüzelőanyag a francia és a belga kikötőkbe is. Maga az ACER is megállapítja, hogy az LNG-terminálokat egyszerűen át lehet helyezni, illetve ki is lehet bővíteni szükség esetén.

Túl a télen, túl a nehezén?

Minden előzetes aggodalom és kétség ellenére Európa kényelmesen átvészelte az idei telet a gázellátás szempontjából. Idejében csurig töltötték a gáztárolókat, és a vártnál kevesebb nyersanyag fogyott. Ennek több oka is van: nem lehet szó nélkül elmenni az éghajlatváltozás mellett, ugyanis 

Ugyanakkor egy-egy hidegebb időszak sem okozott pánikot a gázpiacon. Emellett a lakosság valószínűsíthetően változatlanul spórol az energiával, a megújuló energiaforrások kiaknázása rekordsebességgel bővül. Mindezek mellett az is fontos tényező, hogy a szélén tántorgó európai gazdaságok iparának energiaigénye is alacsonyabb, mint a konjunktúra időszakában.

Míg ősszel 60 euró körül kellett fizetni a gáz megawattórájáért, márciusban 26 euróba került az amszterdami gáztőzsdén. Azóta kissé feljebb ment az ár, de ennek mértéke elhanyagolható a geopolitikai feszültség élesedéséhez képest. Azt csak feltételezni lehet, hogy az olajpiaci nyugalomhoz hasonlóan a gázpiaci stabilitás is üveglábakon áll, ám egyelőre nyoma sincs a háborús helyzet megjelenésének az energiapiacon.

Marad az orosz LNG

Az Európai Uniónak továbbra is szüksége van Oroszországból importált cseppfolyósított földgázra (LNG), az orosz LNG behozatalát csak fokozatosan lehet csökkenteni – derül ki az ACER jelentéséből. Az uniós tagállamok néhány ország kivételével nem vásárolnak Moszkvától vezetékes gázt, olajat és szenet sem, ezért más országokból kénytelenek cseppfolyósított gázt importálni.

Oroszország jelenleg az Egyesült Államok után a második legnagyobb LNG-szállítója a blokknak, tavaly a teljes 16 százalékát adta. Svédország, Finnország és a balti államok azt szorgalmazzák, hogy az EU vezessen be teljes tilalmat az orosz cseppfolyósított gázra, amihez a tagállamok egyhangú támogatására lenne szükség. 

Az energiahordozót azonban olyan országok importálják, mint Franciaország, Spanyolország és Belgium, akik a gáz egy részét Németországnak és közép-európai országoknak adják el, az érintettek pedig hevesen ellenzik a balti–északi követelést. Ezzel kapcsolatban az ACER óvatos megközelítést javasolt, egyben felhívta a figyelmet, hogy az orosz–ukrán gáztranzit megállapodás megszűnése miatt 

A jelentés szerint összességében az Oroszországból származó európai gázimport mennyisége a háború előtti szinthez képest mintegy kétharmadával csökkent, de teljesen megszüntetni egyelőre nem lehet. Ehhez érdemes hozzátenni, hogy Moszkva Kínába, Indiába és más ázsiai, afrikai országoknak szállítja az energiahordozóit.

Az ACER úgy számol, hogy az unió LNG-kereslete valószínűleg 2024-ben éri el a csúcspontját, majd fokozatosan lassulni kezd. Ugyanakkor a szén-dioxid-mentesítésére irányuló erőfeszítések ellenére továbbra is az energiamix fontos része marad.