2024. április 20. – 10:04
Bukta Imre autodidakta festőművész a Heves megyei Mezőszemerén született 1952-ben. Dolgozott Egerben és Leninvárosban is, de 1975-ben visszaköltözött a szülőfalujába, azóta a Heves megyei település életképein keresztül mutatja be a magyar vidéket. Másik Magyarország címen dokumentumfilm is készült Nagy Dénes rendezésében a festő hétköznapjairól. A faluba később számos híres képzőművész telepedett le. Wahorn András, Szurcsik József, Kótai Tamás és még sokan mások, azért hagyták el Szentendrét, mert már nem tudtak új inspirációt meríteni a letisztult, mondhatni, túl szép Duna parti városból. Nekik Heves megye kellett, egy gyakran ködbe burkolózó észak-magyarországi kis falu, a sár, a vályog, a kék közkutak, Bukta Imre világa.
Természetesen Heves megye nem csak a fentiekből áll, sőt ez a vidék sok szempontból kivételes adottságú része Magyarországnak. A Mátra a Bükk-hegység és az Alföld találkozásánál gazdag kereskedővárosok és egyházi központ is létesült, és ezeket nagyrészt el is kerülte a szocialista iparosítás, míg a szomszédos Nógrád és Borsod megyék jócskán kaptak belőle.
Ha az átlagjövedelmek alapján rendezzük ma sorba a magyar megyéket, Heves 2010-ben és 2022-ben is a középmezőnyben tanyázott, jócskán megelőzve Pest megye kivételével az összes szomszédját, azonban lakosságának 7,5 százalékát, nagyjából 21 ezer embert így is elveszítette ebben az időszakban, ami nagyjából Hatvan városának teljes lakosságszámának felel meg. Ugyanakkor, ahogy a fent említett képzőművészek, úgy a politikai élet képviselői is elsősorban a helyi közösségek nehézségeit használták fel, csak amíg előbbiek inspirációt meríttettek, utóbbiak politikai tőkét kovácsoltak a hevesi hétköznapok problémáiból.
Hevest sokáig jóindulattal sem lehetett jobboldali megyének nevezni. 1990-ben a Gyöngyös központú választókerület kivételével (ahol a Fidesz és SZDSZ közös jelöltje győzött) ugyan még mindenhol nyert az MDF (Elek István például Füzesabonyból került be az első országgyűlésbe), később meghatározóvá vált a szocialista párt dominanciája. 1994-ben már olyan MSZP-s arcok bukkantak fel győztesként, mint Korózs Lajos, Érsek Zsolt, Godó Lajos, de Fodor Gábor is ekkor tudott nyerni a Gyöngyös központú körzetben – még a várost jelenleg is irányító szocialista Hiesz Györgyöt is legyűrte.
1998-ban három-három MSZP és Fidesz egyéni győzelem született a megyében az országgyűlési választáson. A MSZP megyei listás eredménye 35 százalék körüli volt, ami nagyjából a Fidesz és a Kisgazdák itteni listás támogatottságának összegével volt azonos. Gyöngyösön az MSZP és az SZDSZ sem rántotta el a kormányt a második forduló előtt, így Fodor Gábort és Hiesz Györgyöt nevető harmadikként verte a fideszes Mánya Kristóf. 2002-ben azonban a teljes megye vörösbe borult, mind a hat egyéni mandátumot elhozza a „Jogbiztonságot, létbiztonságot, közbiztonságot” ígérő MSZP. Aligha véletlen, hogy később a megyében kiemelkedően sikeres Jobbik is elővette ezt a szlogent. Ekkor a két nagy tömb megyebeli támogatottsága között jelentős szakadék húzódott, míg a szocialisták 47, a Fidesz mindössze 37 százalékot kapott. A helyzet a Fidesz számára 2006-ra lett igazán kritikus, mivel ebben az évben ismét hozták a 4 évvel korábbi 37 százalékos listás eredményt, de az MSZP további 2 százalékponttal növelte szavazótáborát. Gyakorlatilag minden második heves megyei szocialista szavazó volt 2006 tavaszán. Az egyéni kerületekben természetesen ismét taroltak az MSZP jelöltjei. Egerben még az első Orbán-kormány titokminisztere, Demeter Ervin sem tudta menteni a meccset.
2010 előtt a megye nem dúskált a jobboldali polgármesterekben sem. Egerben a szocialista Nagy Imre sokáig kirobbanthatatlan volt. Különösen a mából visszatekintve érdekesség, hogy a Magyar Péter által átvett Tisza Párt egyik alapítója, a Fideszből régen kiugró Deák Boldizsár feljelentése alapján ítélte el a bíróság a korábbi szocialista városvezetőt. Gyöngyöst 1994 óta egy ciklus megszakítással (2010-2014) irányítja az MSZP, Hiesz György már negyedik ciklusánál tart. Hatvanban 1998 és 2010 között szintén a szocialisták adták a polgármestert. A kisebb városok közül Hevesen volt MSZP-s polgármester 1994-2006 között, Füzesabonyban szintén baloldali városvezetés volt 1998-2006 között. Itt civil színekben úgy verte a Fideszt 2010-ben a korábbi szocialista polgármester, Gulyás László, hogy mindössze 6 szavazattal kapott többet, mint a jobboldal jelöltje.
2010-ben természetesen itt is mindent vitt a fülkeforradalom, az összes választókerületet megnyerte a Fidesz. Egerben és a pétervásárai választókerületben nem is volt szükség második fordulóra, a gyöngyösi körzetben még ekkor sem volt 50 százalék körül a Fidesz, de mivel Magda Sándor 35, Vona Gábor 20 százalékot kapott, Fidesz mandátum született. Más kérdés, hogy a 2010-es Jobbik tábor másodlagos preferenciája aligha lehetett a szocialista párt jelöltje ekkoriban.
A 2010-es év körüli időszakban fontos szerepet játszott Heves megye a Jobbik felemelkedésében. Vona Gábor, Sneider Tamás, Mirkóczki Ádám, vagy éppen Zagyva György Gyula, egyaránt a megyéből indulva lettek országosan ismert politikusok. Gyöngyöspata neve sokáig a magyar-roma együttélés feszültségeitől és a településen felvonuló Magyar Gárdáról volt ismert, de később a szomszédos Gyöngyös, Duránda nevű roma szegregátumába is visszajáró vendégek lettek a párt politikusai. A Jobbik Heves megyében 2010-ben 25, miközben a Fidesz 45 százalékot kapott listán, ami előbbinek országosan az egyik legjobb, utóbbinak az egyik leggyengébb eredményét jelentette.
A Jobbik 2014-re már 30 százalékra erősödött a listás voksokban az országgyűlési választásokon, miközben a Fidesz bement 40 százalék alá Heves megyében, és a baloldali összefogás is elvitt 24 százalékot. Ekkora már csak 3 választókerülete maradt a megyének, mindenhol Fidesz győzelem született, de Nyitrai Zsolt például 38 százalékos eredmény mellett tudott nyerni Egerben, míg Vona alig pár száz szavazattal maradt le a győzelemről a gyöngyösi választókerületben, Sneider Tamás is 30 százalék felett volt a választókerületében.
Ha táplálta valami Vona Gábor azon elképzelését, hogy más pártokkal való együttműködés nélkül legyőzhető a Fidesz 2018-ban, valószínűleg a megyebeli élményei és a helyben fokozatosan erősödő Jobbik szavazóbázis lehettek ezek a tényezők. 2018-ra a Jobbik 39 százalékra erősödött a megyében, azonban a Fidesznek is voltak tartalékai, 48 százalékra futottak be listán és nagyobb arányban nyerték a választókerületeiket mint négy évvel korábban. A Jobbik Vona Gábor távozása utáni drámai összeomlását mi sem szemlélteti jobban, mint hogy az alig egy évvel későbbi EP választáson 2019 májusában, ebből a 39 százalékos megyebeli eredményből zuhannak be 10 százalékra. Habár hozzá kell tenni, hogy ez még mindig egy jóval kedvezőbb eredmény volt a párt számára, mint az országosan kapott 6 százalék. 2022-ben a Fidesz már 55 százalékon volt a megyében, esélyt sem adva az ellenzéknek, a választásokat követően fel is oszlott a Jobbik egri és más megyebeli alapszervezete. 2014-hez képest csupán Békésben, Somogyban és Hajdú-Biharban jött fel látványosabban a kormánypárt, mint Heves megyében.
A mostani önkormányzati választások legfontosabb hadszíntere természetesen a megyeszékhely, Eger. A város azon kevés példák egyike, ahol egy ellenzéki politikai innovációt sikerült megvalósítani a helyi Fidesznek azzal, hogy szétverte magát az elmúlt években. A kormánypárt már a 22-es kampány előtt lecserélte Nyitrai Zsoltot és Pajtók Gáborral nyerte meg az egri országgyűlési mandátumot, de ezzel Pajtók lett a választókerületi elnök is.
Országszerte számos helyen megnyomták az újraindítás gombot, feloszlatták a Fidesz alapszervezeteket (pl. a főváros több kerületében; Csepelen, Terézvárosban) és azok újjáalakulásakor sok régi tagot már nem vettek fel újra. Egerben is ezt történt. Itt konkrétan a teljes, az egri városházán a Fidesz frakciót alkotó társaságtól megvált a párt helyi irányítása. 2022 nyarán Pajtók nemes egyszerűséggel leárulózta korábbi párttársát, Oroján Sándort. Oroján most elindul egy civilszervezet színeiben a polgármesteri székért, de helyi pletykák arról szólnak, hogy a háttérből Nyitrai Zsolt segítheti. Oroján korábban Nyitrai kampányfőnöke is volt, azonban viszonya a többi, szintén a Fideszből kizárt taggal is megromlott. Ezért ők is indítanak egy jelöltet, Orosz Lászlóné Ibolya személyében, akit egy másik helyi civilszervezet támogat.
A Fidesznek amúgy van saját jelöltje, Vágner Ákos személyében, akit viszont jóval kevésbé ismernek a helyiek, mint a fentebb említett neveket. Viszont ezzel még a potenciális polgármester-jelöltek listájának felénél sem járunk, hiszen természetesen újrázni szeretne Mirkóczki Ádám, akit 2021-ben zártak ki saját frakciótársai a 2019-es választási együttműködés céljából létrehozott ernyőszervezetből. Lesz még egy klasszikus baloldali jelölt is, Pál György személyében és indít jelöltet a Mi Hazánk is. A Kutyapárt egy fiatal helyi civil, Domán Dániel mögé sorakozott fel, aki látszólag Kovács Gergely 12. kerületi receptjét kezdte el megvalósítani azzal, hogy egy nagyon erőteljesen korrupcióellenes és nyilvánosságpárti kampánnyal építi fel helyi ismertségét, ráadásul ezt gyakran az országos politikai kampányok minőségére hajazó audiovizuális tartalmakkal képes tálalni.