Erős negyedévet zárt a Budapest Airport: márciusban 1 296 509 utas fordult meg a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren, 21,7 százalékkal több, mint a tavalyi év azonos időszakában, és 10,5 százalékkal több, mint 2019 márciusában. Ezzel a Budapest Airport több, mint 3,4 millió utas kezelésével zárta az első negyedévet, több mint tíz százalékkal túlszárnyalva a járvány előtti rekordévet is. A vállalat prognózisa szerint 2024 végére a teljes éves utasforgalom jelentősen meg fogja haladni a korábbi rekordnak számító 16,2 millió főt.
A Budapest Airport által kezelt légiáru mennyisége márciusban 23 720 tonna volt, ami 40,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi adatot, túlszárnyalva az eddig cargo szempontból legerősebb hónapnak számító novembert, amikor 22 206 tonna áru fordult meg a légikikötőben. 2024 első negyedévében összesen 61 940 tonna árut kezeltek a budapesti repülőtéren, 39,6 százalékkal többet, mint a tavalyi év azonos időszakában. A repülőtéren 2024 végéig az előrejelzések szerint akár 240 000 tonna áru kezelése is megvalósulhat, ami újabb rekordot jelentene.
Szintet lép a digitalizációban a repülőtéri logisztika is: az új rendszer egyetlen platformot biztosít a cargo ökoszisztéma minden tagja számára a kommunikáció, illetve az áruszállítással kapcsolatos dokumentáció és feladatok lebonyolításához. A Repülőtéri Cargo Közösségi Rendszernek köszönhetően megszűnhet a papír alapú adatrögzítés, helyette naprakész forgalmi adatokkal és kimutatásokkal, illetve folyamatmenedzsmenttel optimalizálhatják működésüket a felhasználók. A szolgáltatás nemcsak az üzleti szereplők tevékenységét, hanem a hatósági funkciókat is támogatja.
Közben zöldül is a légikikötő: tizennégy repülőgép-állóhelyen a korábbi dízel generátornál modernebb és környezetkímélőbb, elektromos árammal működtetett áramátalakítóval biztosítják a repülőgépek földi energiaellátását a kiszolgáló cégek. Az ehhez szükséges infrastruktúrát a Budapest Airport biztosítja, a repülőgépek földi áramellátását is bekapcsolva a zöld energiaellátásba, ezzel hozzájárulva a nettó zéró kibocsátás eléréséhez.
Ezek az egységek a nem utashídon álló repülőgépek számára is biztosítják az áramellátást a számítógépek, a légkondicionáló berendezés vagy épp a világítás működtetéséhez, miután azok az állóhelyre beállva leállítják a hajtóműveket. Az újítás nemcsak a fenntarthatósághoz, hanem az utazás gördülékenységéhez is hozzájárul; míg a régi, dízelüzemű egységeket ki kellett vontatni a repülőgépekhez, majd a töltés befejeztével visszavontatni azokat, a közvetlenül az állóhelyeknél kiépített új eszközök biztosítják, hogy az áramellátás a repülőgépek beállását követően azonnal rendelkezésre áll.
