A mai napig tartó, népszerűséggel (hype-pal) ezek a generatív AI termékek szinte észrevétlenül, "bottom-up" vezetődnek be egy vállalkozás életébe, hiszen a munkavállalók elkezdik használni őket, mielőtt egy vállalat komolyabb lépéseket tenne a bevezetésükre - mondja lapunknak a szakértő.
Természetesen a vállalatok lassabb reakciója indokolt, hiszen egy ilyen AI termék vagy modell (legyen akár generatív vagy sem) bevezetése számos technikai, jogi, adatvédelmi és nem utolsó sorban etikai kérdést is felvet. Ezek a kockázatok nem lesznek kisebbek egy generatív modellen alapuló képesség vállalati bevezetésével.
Ennek ellenére érdemes megjegyezni, hogy igenis vannak vállalati környezetben implementálható képességek, amik akár bevételnövelés, akár költségcsökkentés oldalon segíthetik egy vállalat működését. A legnépszerűbb AI alkalmazási célok
- az ügyfélszolgálati operáció,
- az ügyfélélmény személyre szabása,
- a termékfejlesztés vagy
- új ügyfelek megszerzése.
Ugyanakkor egy generatív nyelvi modell bevezetése a technológiával együtt járó hallucináció miatt még érdekesebb, hiszen semelyik vezető sem szeretne a modell által kitalált garancia feltételeknek megfelelni vagy a vállalati chatbotot egyetemi programozási feladatok megoldásaira felhasználni.
Ezért nem is meglepő, hogy a céges felsővezetők 89%-a teszi a top három prioritása közé az AI és generatív AI fejlesztéseket 2024-ben, ugyanakkor szintén ezen vezetők 90%-a vagy kivár a generatív AI fejlesztésekkel, vagy csak kisebb, kísérleti projekteket indít el.
A generatív modellek új lehetőségeket nyitnak meg, de amit meg lehet csinálni nem generatív modellel, azt továbbra is azzal érdemes.
A jövőre is igaz, hogy az üzleti problémához kell kiválasztani a megfelelő modellek kombinációját, továbbá, hogy ezen modellek adta lehetőségeket a cost-benefit-risk hármas gondos vizsgálatával érdemes számba venni
- véli Ignácz Péter.
Címlapkép forrása: Getty Images
