6p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Nem zsúfolt, mint Róma, nem díszletszerű, mint Velence, nem zajos, mint Nápoly és nem flancos, mint Milánó. Egy titkos aduász. A Világjáró ezúttal Gradóban nézett körbe.

Éppen készültem Gradóba, amikor egy blogon azt olvastam, hogy „amikor az embernek van egy szívszerelme, arról mindig jó mesélni. Főleg, ha ez kölcsönös”. Akkor még nem tudtam, hogy a szerelem nem túlzás, ha Itália egyik legbájosabb, élhető városáról beszélünk.

Grado, a titkos aduász
Grado, a titkos aduász
Fotó: grado.it

Kis-Velencének is emlegetik az Észak-Olaszország keleti csücskében, a Trieszti-öbölben, az Adriai-tenger partján fekvő települést, amely a térség leghíresebb fürdőhelyeinek egyike. Már kétezer éve lakják, anno még Aquileia kikötője volt, majd annak vetélytársává is emelkedett. A történelmi belvárost (Grado Vecchia) az V. században építették ki, miután 452-ben Attila hun király seregei elől, Velencéhez hasonlóan, a környék lakossága a Gradót körülvevő kis szigetekre menekült.

Ahol Sisi szeretett sétálni

A mai városkának a tenger és a csöndes, folyószerű kis lagúnák adják meg az alaphangulatát. A promenád, ahol Sisi szeretett sétálni, a kellemes, nyáron is elviselhető klíma, a tisztaság, a virágözön és szokásosnál is rafináltabb vendéglátás arra ösztökélnek, hogy látogassunk el ide. Nem hiányoznak persze a templomok, a butikok, a szálláshelyek sem, különféle minőségben, no meg, a gelato, minden mennyiségben.

Budapesttől repülővel Velence egy ugrás, Trieszt is az, autóval hat óra, ráadásul a magyar vendégek itt érezhetően fontosak.

Errefelé jut idő mindenkire, akad üres pad a sétányon, és talán a vendéglős mosolya is őszintébbnek tűnik, mint az elkényeztetett nagyvárosokban.

Nem csoda, hogy újabban sztárok találtak itt menedékre, hiszen kevésbé vannak szem előtt, mint mondjuk a méregdrága Comói-tó környékén.

Egy magyar vendéglátós küldöttség tagjaként látogattam ide legutóbb. Az olasz kulinária verhetetlenül népszerű, titkait pedig már bárki ellesheti: magyar szakoktatók, séfek és szakemberek ismerkedhetnek a fenntartható, bio és nulla kilométeres elvet valló konyhaművészettel.

Az Al Doge étteremben, amely a törzshelyünk volt, magyar fiatalember fogadott, ami itt nem meglepő. Az együttműködés keretében már évek óta tanulnak-dolgoznak kint magyar fiatalok, hogy hazajőve hasznosítani tudják külhoni tapasztalataikat. De az is megesik, hogy Olaszországban építik tovább vendéglátós karrierjüket.

Több mint kellemes – Grado madártávlatból
Több mint kellemes – Grado madártávlatból
Fotó: Depositphotos

Fellini mondása ma is érvényes

A főzés-sütés Olaszországban inkább életforma és szenvedély, mint munka.

Ez a szlogen emlékeztet Fellini híres mondására, miszerint Olaszország nem más, mint mágia – vagy ha úgy tetszik, varázslat – és pasta…

Ma már az sem mindegy, főleg az olaszoknak, hogy milyen lisztből készül az a pasta. A szakmai prezentáción a séf által bemutatott spagetti képviselte az újfajta minőség, az Eataly – a név a to eat angol és az Itália olasz szó összevonásából született – eszméjét, amely már húsz éve hódít Olaszországban és az egész világon. Ez esetben a paradicsom és a spagetti alapjául szolgáló speciális liszt volt a főszereplő, nem pedig az oregano, a bazsalikom, a sajt, de még csak nem is valamely húsféle.

A kellemes, leanderes teraszokra kiülve, a komótosan elfogyasztott ebéd alkalmából egészséges, házilag készült, tájjellegű fogások kerülnek itt az asztalra. Közben rápillanthatunk a tengerre, a kék lagúnákra és hallgathatjuk a hangoskodó kabócákat. Mintha csak a Szólíts a neveden című Oscar-díjas olasz-amerikai film szereplőivel együtt ülnénk az asztalnál.

Ne feledjük, Friuli Venezia Giulia tartományban vagyunk, amelyet Olaszország éléskamrájának is neveznek. Élelmiszerbolt-arzenál fogad itt mindenkit lépten-nyomon.

Jól főznek  és tudományosan

Érdemes ellátogatni az ínyenceknek a közeli Trieszt híres csemegepalotájába is, amely ugyancsak az Eataly nevet viseli.

Itt helyben sütött, kovászos kenyérfélék, sajtok, sonkák, olajbogyók, olívaolajok, tészták, konzervek és pestók arzenálja fogad a friss húsok, halak, zöldségek és gyümölcsök mellett.

Külön szinten várják a vevőket az italok, ahol az olasz borok, likőrök, grappák mellett már a világ több országa is képviselteti magát; sajnos magyar termékre ottjártunkkor nem bukkantam.

Itt újabban nemcsak jól főznek, hanem szinte tudományosan is. Az egyik ételbemutatón a focaccia mellé Slow Food oltalom alatt álló, La Granda féle nyershúsból készített tatár érkezett. (A Slow Food egy nemzetközi mozgalom, amely az egyes országok és régiók étkezési hagyományait védi – a szerk.)

Lehet persze, hogy egy átlagos magyar vagy olasz vendég nem szeretne mindenféle fűszerezés nélküli nyers darált húst kenni a kenyerére, de itt most nem erre helyeződött a hangsúly, hanem az alapanyagra.

Olasz éléskamra
Olasz éléskamra
Fotó: Depositphotos

Találkoztam boldog tehenekkel

A bio tej, amelyet boldog bocik szolgáltatnak, Olaszországban is ritkaság. Elmentünk az egyik modern gazdaságba, ahol bemutatták a nyers tejből készített sajt feldolgozásának és készítésének profi módját, és elmesélték, hogyan lehet A2-es fehérjét tartalmazó tejet előállítani, hogy megkapják a biominősítést.

Például úgy, hogy kényeztetik a teheneket, akik hallgatnak a nevükre, és élvezik, hogy a gépi fejés után automata kefe és zuhany tisztítja-masszírozza-kényezteti bőrüket. Cow wellness – és ez nem túlzás.

Minden állat itt született és nőtt fel, fontos a tágas tér, a csökkentett stressz-szint. A takarmány saját földjükről származik, nem használnak sem szintetikus, sem pedig vegyi műtrágyát.

Mindezt nem árt tudni, ha betérünk valamelyik étterembe. Például a már említett Al Doge-ba, ahová másodszor már úgy lép be az ember, mintha otthon lenne. Erről Tiziano, a tulaj gondoskodott, aki nemcsak tapasztalt vendéglátós és szigorú főnök, de kitűnő showman is.

A másik érdekes étterem a La Colombara, amelynek neve – igen, nem tévednek – a galambokhoz kötődik. Olyan nagy házakat hívtak így a középkorban, amelyek legfelső része ideális lakóhelyet nyújtott számukra.

Borkóstoló édes focacciával a kastélyban

Nem is Olaszországban lennénk, ha nem magasodna a környéken néhány kastély. Itáliában több száz, felújított és ma is használt, működő villa, kúria, palota található – a háború utáni sorsuk nem lett olyan szomorú, mint a hasonló jellegű magyar épületeké.

A Castello di Spessa mindenképpen az első tízben foglal helyet: elegánsan emelkedik egy szép domb tetején, a goriziai Collio szívében, egy hatalmas kiterjedésű park és golfpálya ölelésében. Bort kóstoltunk itt, néhányat a több ezer olasz termék közül – érdekesség, hogy a kísérő étek ezúttal gyógynövényes rizottó és édes focaccia volt. Természetesen a borok is a helyi szőlőhegyekről és kastélyok pincéiből származtak. Az egyik legfinomabbnak a Collio Pinot biancója bizonyult.

Az olaszok nem szeretnek korán kelni, és visszafogottan reggeliznek – a szállodákban inkább a külföldi vendégek kedvéért roskad a svédasztal.

Érdekes, hogy bár a zöldségek hazájában vagyunk, mégsem jellemző, hogy reggel friss paradicsomot, uborkát, paprikát raknának ki az asztalokra. Legalábbis errefelé nem divat.

A Világjáró többi cikkét itt olvashatják.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Szubjektív „A hülyeségig próbálják szabályozni az életünket” – ezt gondolja az utca embere két évtizednyi uniós tagság után
Dobos Zoltán - Izsó Márton | 2024. május 2. 05:43
Kereken húsz év telt el azóta, hogy Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz. Az utca embere sorozatunkban arra kértük a járókelőket, értékeljék, összességében milyen hatása volt hazánk tagságának, és milyen személyes pozitív és negatív élmények fűződnek hozzá. Videó.
Szubjektív Viharos, de tartós házasság – mit nyertünk az EU-tagsággal?
Wéber Balázs | 2024. április 30. 19:18
Az EU nem tökéletes képződmény, de még így is jobb bent lenni, mint kint, és több az előny a hátránynál. Ami pedig nem tetszik, azon meg lehet próbálni változtatni. Nagyító alatt ezúttal 20 év EU-tagság.
Szubjektív Angyalok és démonok – barangolás Brüsszel bugyraiban
Wéber Balázs | 2024. április 27. 06:01
Az uniós negyedben belecsöppentünk egy megabuliba, ittunk egy mennyei trappistát, beszélgettünk egy titokzatos emberrel és megvizsgáltuk az unió szívét. Eközben összefutottunk a magyar kormány démonával és elképzeltük, ahogy von der Leyen álomra hajtja a fejét. A Világjáró e heti állomása Brüsszel – egy kicsit másképp.    
Szubjektív Egy intelligens párt nem vet be lejárató kampányt - megszólaltak a választók
Izsó Márton - Vég Márton | 2024. április 26. 05:39
Berúgták a kampányt a pártok, gyűlnek az ajánlások, egyre durvábbakat mondanak egymásra a szemben álló felek. Hogyan bírják ezt az emberek és mi alapján választanak? Kiderül a videóból.
Szubjektív „Putyint nem fogják legyőzni, akármit csinálnak” – a világban zajló háborús eseményekről kérdeztük az utca emberét
Dobos Zoltán - Izsó Márton | 2024. április 21. 17:47
Az elhúzódó orosz–ukrán háború mellett eszkalálódik a közel-keleti konfliktus is, ennek egyértelmű jele, hogy Irán a múlt hét szombaton rakéta- és dróntámadást indított Izrael ellen. Az utca embere sorozatunkban arról kérdeztük a járókelőket, mennyire követik figyelemmel a világban zajló jelentősebb háborús eseményeket, illetve tartanak-e attól, hogy valamelyik harci helyzet világháborúvá fajul. Videó.
Szubjektív Magyar Péter nyomul, Gáza pusztul, Ukrajna vesztésre áll – Ez Viszont Privát podcast
Csabai Károly – Juhász Gábor – Litván Dániel – Wéber Balázs | 2024. április 20. 13:43
Mi köze a dollármédia Audijának a kormánymédia agymosásához? Miért nem beszélünk már a rogáni hangfelvételről? Tarol-e Magyar Péter az EP-választáson? Miért nem adna interjút nekünk Orbán Viktor? Miért nem vitázik Karácsony Gergely? Miért simul Szijjártó Péter Izraelhez? Miért nem hallja Magyarország a gázai gyerekek hangját? Miért büntetik a sportolókat a politika miatt? És lesz-e orosz-magyar határ? Erről is vitatkozott szubjektív műsorunkban, az Ez Viszont Privát podcastban főszerkesztőnk, Csabai Károly szakújságíróinkkal, Litván Dániellel és Wéber Balázzsal.
Szubjektív Egyáltalán nincsenek rendben a dolgok Budapesten – ezt gondolják a fővárosiak
Dobos Zoltán - Izsó Márton | 2024. április 13. 10:21
Rendben mennek a dolgok a fővárosban, vagy van, amin változtatni kell? Mi szorul leginkább módosításra? Mi a vélemény Rákosrendező területfejlesztéséről? Az utca emberes sorozatunkban Budapest útjait járva érdeklődtünk a járókelőknél. Videó.
Szubjektív Borneó to be wild – Rejtő Jenő nyomában az orángutánok földjén
Durucz Dávid | 2024. április 13. 05:46
„Borneón mindig esik! Harmincnyolc fok van árnyékban, (...) és semmi sincs, ami száraz. Harmincnyolc foknyi fullasztó, gőzölgő, zsíros meleg.” Először Rejtő Jenőnél olvastam erről az egzotikus tájról, és bizony a „Pipacs, a fenegyerek” szerzője nem tévedett nagyot. A Világjáró ezúttal a maláj szigetvilágban kalandozott.
Szubjektív Maradjon is népszerű, mert Orbánt meg kell buktatni - Magyar Péterről mindenkinek van véleménye
Izsó Márton - Vég Márton | 2024. április 6. 10:19
Ilyen könnyen még soha nem lehetett elkészíteni az Utca emberét, mert Magyar Péterről mindenki hallott. Hogy mi a vélemény róla, az kiderül a videóból.
Szubjektív Európa egykori orosz fővárosa, ahol gyógyvizet és Becherovkát kortyolgattunk
Elek Lenke | 2024. április 6. 05:46
Hajdanán Csehszlovákiába vonatoztunk, órákig nem elhagyva a sörfoltos étkezőkocsit, ahol az édes-fűszeres Becherovkát piciny pohárból iszogattuk. Fél napos zötyögés után jutottunk el a szocialista idők egyik csúcsfilmfesztiváljának a helyszínére. A Világjáró e heti állomása Karlovy Vary.  
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG