A nyugdíjba vonulás témaköre kemény dió, rengeteg szempontot érdemes fejben tartani.
Nyugdíjba vonulnál? Jobb, ha ezeket észben tartod!
Nehéz döntés előtt áll az, aki a nyugdíjba vonulását tervezi, ugyanis az időpont megválasztását rengeteg tényező befolyásolja.
Az egyik legfontosabb maga a nyugdíj összege. Ahogy az ado.hu-n idézték, az aktuális nyugdíjtörvény szerint öregségi ellátásra az jogosult, aki betöltötte az őirányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, és rendelkezik legalább 20 év szolgálati idővel.
Megjegyezték, hogy a 2018. július 25-ét követő kezdő időpontú nyugellátásoknál már nem előfeltétel, hogy azon a napon, amikortól az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, ne álljon biztosítási jogviszonyban az érintett.
Ahogy nemrég írtunk róla, az alapértelmezett nyugdíjkorhatár 65 év Magyarországon, ám a nők kedvezőbb helyzetben vannak a férfiaknál.
Előbbiek ugyanis a „Nők40”-nek hála évekkel korábban letehetik a lantot. Ehhez csak arra van szükség, hogy igazolni tudjanak 40 évnyi közszolgálati időt, amelyből legfeljebb 8 évet lehet levonni a gyesen eltöltött évekből.
A Bankmonitor górcső alá vette az OECD 2023-as nyugdíjjelentését, amelyből többek között az is kiderült, hazánk az utolsók között áll abban a kérdésben, hogy a nyugdíjba vonulás után milyen hosszú élettartamra számíthatnak a nők és a férfiak.
A magyar nyugdíjasok közel sem rózsás helyzetéről >>ITT<< írtunk részletesen.
Mi a helyzet az öregségi nyugdíjkorhatárral?
Azok, akik 1956-ban születtek, a 64. életévük betöltését követő 183. napon vonulhattak nyugdíjba. Nem úgy, mint azok, akik 1957-ben vagy azt követően születtek. Az ő esetükben ugyanis a 65. életév betöltése a mérvadó.
Az időpont megválasztása kulcsfontosságú. Amennyiben ugyanis valaki 2023-ban vonult nyugdíjba, arra a kapott összeg szempontjából a 2023. évi szabályok érvényesek. Az illető már részesül az idei, januári nyugdíjemelésből, valamint a 13. havi nyugdíj 2024-ben esedékes összegéből.
Ám ha valaki idén vonul nyugdíjba, a számítás a 2024. évi szabályok mentén zajlik. Az illető először 2025-ben részesülhet nyugdíjemelésben és 13. havi nyugdíjban.
Kapcsolódó: Újraszámíthatják a nyugdíjakat: Mutatjuk, mire kell készülni!
Márciusban írtunk arról, hogy módosítják Orbán Viktorék a nyugdíjtörvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletet.
„A valorizáció célja, hogy a nyugdíjazást megelőző második és a korábbi évek kereseteit a nyugdíjazást megelőző év kereseti szintjéhez igazítsa. A tervezet célja a 2024. évi valorizációs szorzószámok megállapítása”
– áll a Varga Mihály vezette Pénzügyminisztérium összefoglalójában, amelyet nem eresztettek bő lére. Csakúgy, mint az indoklást sem, amely ugyanezeket a sorokat tartalmazza.
A tervezet tartalmazza a táblázatot, amelyben a keresetek, jövedelmek beszámítása során alkalmazandó valorizációs szorzószámok állnak.
Erről >> ITT<< írtunk részletesen.
Mi történik, ha a nyugdíjba vonulás halasztása mellett döntünk?
Ennek is megvan az előnye, ugyanis aki jogosult az öregségi nyugdíjra, ám úgy dönt, további szolgálati időt szerez – legalább 30 napot –, az nyugdíjnövekedéssel kalkulálhat.
Ennek mértéke 30 naponként az öregségi nyugdíj 0,5 százaléka.
(Kiemelt képünk illusztráció)
