eur:
389.28
usd:
362.61
bux:
68123.99
2024. május 3. péntek Irma, Tímea
Annalena Baerbock német külügyminiszter pártja, a Szövetség 90/Zöldek bonni kongresszusán 2022. október 15-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Sascha Steinbach

Németországi kémügy: bekérették az orosz nagykövetet, de nem késett a válasz

Nem engedhetjük meg, hogy Vlagyimir Putyin kiterjessze terrorját Németországra – mondta Annalena Baerbock német külügyminiszter az orosz nagykövetnek, aki szerint viszont abszurd és nevetséges a német kémvád.

A német kormány szerint Oroszország áll a hét közepén Münchenben leleplezett kémügy mögött. A kémtevékenységgel gyanúsított két személy immár őrizetben van, és zajlik a nyomozás. Mindketten kettős, német és orosz állampolgársággal rendelkeznek. A gyanú szerint a bajorországi Bayreuthban őrizetbe vett két férfi 2023 októbere óta egy orosz titkosszolgálat megbízásából különböző támadásokra, illetve egyéb szabotázsakciókra készült. Ennek érdekében potenciális támadási célpontokat derítettek fel, köztük az amerikai fegyveres erők németországi létesítményeit.

A támadásokat robbanószerekkel és gyújtóanyagokkal hajtották volna végre, mindenekelőtt az amerikai haderő németországi létesítményei ellen. Az egyik legfontosabb "felderítendő" objektum a bajorországi Grafenwöhr katonai gyakorlótere volt, ahol az amerikai hadsereg ukrán katonák kiképzését folytatja

A kémügy immár diplomácia síkra terelődött. Annalena Baerbock külügyminiszter utasítására ugyanis bekérették a minisztériumba Oroszország berlini nagykövetét. A kétoldalú diplomáciai kapcsolatok – mint a Der Tagesspiegel című lap emlékeztetett – amúgy is megsínylettek az Ukrajna ellen több mint két éve indított orosz háborút. Nem sokkal a háború kitörése után több orosz diplomatát utasítottak ki Németországból.

A nagykövet berendelését Baerbock külön nyilatkozatban is indokolta. A külügyminiszter szerint erős a gyanú, hogy az orosz elnök Németországban ügynököket is toboroz német földön történő támadások végrehajtásra.

"Nem engedhetjük meg, hogy Vlagyimir Putyin kiterjessze terrorját Németországra"

– hangsúlyozta a külügyminiszter, aki szerint ezt a nagykövettel is közölték.

Mindezt a berlini orosz nagykövetség sem hagyta szó nélkül. A képviselet közleményében "abszurdnak és nevetségesnek" minősítette a német vádakat. A nagykövetség szerint a német fél semmilyen bizonyítékkal nem rendelkezik az Oroszország ellen felhozott vádakra.

Az ügyben a német média idézte Olaf Scholz kancellárt is, aki a brüsszeli EU-csúcs után nyilatkozva megengedhetetlennek nevezte, hogy ilyen jellegű kémtevékenységet folytassanak Németország ellen.

A kancellár nem nevezte meg Oroszországot,

hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a kémkedés elleni tevékenységnek prioritást kell biztostani. Scholz szerint ezért magas követelményeket kel támasztani a biztonsági szervekkel szemben. A kancellár nem adott konkrét választ a történtek lehetséges következményeire vonatkozó kérdésre. "A legfontosabb az, hogy az ilyen jellegű tevékenységek sikerének megakadályozása" – reagált a kancellár.

Címlapról ajánljuk
Mikor lesz végeredmény? Hány képviselőt küldhetünk Brüsszelbe? – minden, amit tudni kell az EP-választásról

Mikor lesz végeredmény? Hány képviselőt küldhetünk Brüsszelbe? – minden, amit tudni kell az EP-választásról

Olaszországban csak 23 órakor zárnak majd be szavazókörök a június 9-ei európai parlamenti választáson, ezért addig egyetlen országban – így Magyarországon – sem hozzák nyilvánosságra a voksolás hivatalos eredményét. Június 6. és 9. között összesen 370 millió európai választópolgár döntheti el, hogy kik legyenek az Európai Parlament tagjai a következő öt évben.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.03. péntek, 18:00
Bakondi György
a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója, a Stratégiai Tanácsadó Testület tagja
A kormánydöntések nehéz öröksége feszíti a magyar gazdaságot

A kormánydöntések nehéz öröksége feszíti a magyar gazdaságot

A külkereskedelmi egyenleg tavalyi javulását nagyjából azonos mértékben határozta meg két tényező: egyszerre estek be a 2022-es rekordszintekről az energiahordozók árai, valamint a magas infláció miatt beszakadó lakossági fogyasztás miatt csökkent az import. A kormányzat egyes intézkedései – például az ársapkák – ráadásul fenntartották a cserearány-romlás egyensúlyromboló hatását, a gazdaság középtávon meg is fizeti ennek árát magasabb államadósság és finanszírozási költségek formájában, ami végül alacsonyabb növekedési potenciállal jár együtt – derül ki az Európai Bizottság egyensúlytalansági jelentésének egyik elemzéséből.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×