Ha keményen megdolgoztatjuk az agyunkat a munkában, az nem csak a karrierünknek kedvezhet - egy új tanulmány szerint ez megvédheti a kognitív képességeket és segíthet megelőzni a demenciát az életkor előrehaladtával.
A tanulmány szerint a 30-as, 40-es, 50-es és 60-as éveinkben végzett, kevés mentális stimulációt nyújtó rutinmunka 66%-kal magasabb kockázatot jelent az enyhe kognitív zavarok kialakulására, és 37%-kal megnöveli a demencia kockázatát 70 éves kor után, összehasonlítva a magas kognitív és interperszonális igényeket támasztó munkával.
"Eredményeink azt mutatják, hogy az összetettebb gondolkodást igénylő foglalkozás értékes az időskori memória és gondolkodás megőrzésében" - mondta a kutatás vezető szerzője, Dr. Trine Edwin, a norvégiai Oslói Egyetemi Kórház kutatója. "A munkahely valóban fontos a kognitív egészség előmozdításában".
Az iskolában töltött évek segítettek ellensúlyozni a monoton munka hatását, de nem teljesen, mondta Edwin. A főiskolára járás például körülbelül 60%-kal csökkentette a rutinmunkák negatív hatását, de nem semlegesítette teljesen a kockázatot.
"Az életben való aktív részvétel, a céltudatosság fenntartása, az új dolgok megtanulása és a társadalmi aktivitás hatékony eszköz a kognitív hanyatlás elleni védelemre az öregedés során" - mondta Dr. Richard Isaacson, a floridai Institute for Neurodegenerative Diseases kutatási igazgatója a CNN-nek.
"Ez a tanulmány is azt mutatja, hogy a munkahelyi kognitív elkötelezettségnek is komoly előnyei lehetnek a demencia elleni küzdelemben" - mondta Isaacson.
"Ahogyan a testmozgással növelhetjük és karbantarthatjuk izmainkat, úgy tűnik, hogy az agyunk megmozgatása a gondolkodást, tervezést igénylő munkafeladatok és a folyamatos kollegiális interakciók révén szintén segíthet a demencia megelőzésében."
Öli az agyat a rutin?
Hivatkozás másolásaAz Amerikai Neurológiai Akadémia folyóiratában, a Neurologyban szerdán közzétett tanulmány 7000 norvég állampolgár egészségügyi és foglalkozási adatait elemezte, akiket 30 éves koruktól egészen a 60-as éveikben bekövetkezett nyugdíjba vonulásukig követtek.
Az elemzés elvégzéséhez Edwin és csapata 305 norvégiai foglalkozás kognitív követelményeit kategorizálta. A "kognitív szempontból nem védő" kategóriába sorolt rutinmunkák gyakran ismétlődő manuális és szellemi feladatokat tartalmaztak, amelyek például a gyári munkára jellemzőek.
"A mintánkban a legtöbb rutinmunkát végző emberek háztartási alkalmazottak, gondnokok, építőipari munkások és postai kézbesítők voltak" - mondta Edwin.
A kognitív szempontból megterhelőbb munkák nem a rutinfeladatokon alapultak, még akkor sem, ha időnként ismétlődésre volt szükség. A napi feladatok gyakrabban igényeltek kreatív gondolkodást, információk elemzését, problémamegoldást és az ötletek és információk másoknak való elmagyarázását. Az ilyen típusú, szellemileg stimuláló munkakörökben olyan személyközi készségekre is szükség van, mint például mások irányítása vagy motiválása.
"Voltak ebben a csoportban ügyvédek, orvosok, könyvelők, műszaki mérnökök és közszolgálatban dolgozók, de a leggyakoribb foglalkozás a tanítás volt" - mondta Edwin. "A tanárok sokat érintkeznek a diákokkal és a szülőkkel, és magyarázniuk és elemezniük kell az információkat. Ez nem annyira rutinorientált."
Elindult a Naphire.hu YouTube-csatornája, iratkozzon fel a legfrissebb videóinkért!
Kapcsolódó cikkek
- Már dolgoznak a tudósok egy sokkal egészségesebb fehér kenyér előállításán A tudósok egy olyan új kenyértípust próbálnak létrehozni, amely ugyanolyan egészséges, mint a teljes kiőrlésű kenyér, de kinézetre és ízre olyan, mint fehér társa.
- Nem álom, valóság: a repülőtér, ahol még sosem veszett el csomag Miközben Szingapúr és Doha repülőterei egymással versengenek a „világ legjobbja” címért, egy másik légiközlekedési csomópont egy másik eredményre összpontosít. A japán Kansai nemzetközi repülőtér (KIX) 30 éve nem veszített el egyetlen poggyászt sem.
- Nem csak a kedvünket ronthatja el, ha jól feldühítenek: ijesztő következtetésre jutottak az orvosok Érezte már úgy, hogy a haragja az egész testét elönti, sőt, az ereiben folyik? Nos, egy új kutatás szerint ez nem is áll olyan távol az igazságtól.
- Több százan haltak meg a Mount Everesten, mégis rengetegen vágynak a csúcsra - kiderült, miért Mi kell ahhoz, hogy felmásszunk a világ legmagasabb csúcsára, és egyáltalán mi lehet a motiváció?