Orosz hazugság-hadjárat fenyegeti az EP-választásokat

Ami a kormányokat illeti, a célzás alkalmasint elsősorban Szlovákiára vagy Magyarországra vonatkozhat, hiszen a két kormányfő, Robert Fico és Orbán Viktor egyaránt olyan békét követel, amellyel Oroszország megtarthatna megszállt ukrán területeket. Egyidejűleg a belga és a cseh miniszterelnök közösen figyelmeztette az európai partnereket: sürgősen lépni kell az orosz beavatkozás megakadályozására, miután a két ország titkosszolgálatai bizonyítékokat találtak, hogy Moszkva megbízottai európai parlamenti képviselőket környékeztek meg, pénzt ajánlva nekik, hogy terjesszék az orosz propagandát. Őrizetbe vettek egy idős, lett EP-képviselőnőt is, akit azzal gyanúsítanak, hogy legalább 20 éven át állt az orosz hírszerzés szolgálatában, számolt be a Szabad Európa.

A hazug propagandával, hamis hírek illegális terjesztésével való befolyásolás Amerikából terjed át egyre nagyobb mértékben Európába. A 2016-os amerikai elnökválasztáson leplezték le az amerikai hatóságok az orosz kampányt, amely azt célozta, hogy erősítsék Donald Trump győzelmét. Az orosz titkosszolgálat hekkerei feltörték a demokrata jelölt, Hillary Clinton bizalmas üzeneteket is tartalmazó e-mail fiókját, nyilvánosságra hozták a leveleket, és ezzel sikeresen hozzájárultak megbuktatásához.

Hasonló kísérletek most is vannak: amerikai titkosszolgálatok jelentései szerint az oroszok ezúttal is a demokrata párti jelölt, Joe Biden elnök lejáratása és Trump népszerűsítése érdekében kampányolnak, ugyanakkor arra törekszenek, hogy aláássák a szavazásba vetett bizalmat, fokozzák a társadalom megosztottságát. Moszkva ebben kitűnő és a mesterséges intelligencia térnyerésével eszköztára jelentősen tovább bővült.

Mind a vezető európai politikusok, mind a távközlési szakemberek riadót fújnak: a mesterséges intelligencia minden korábbinál nagyobb veszélyt jelent az emberek befolyásolására, a demokrácia lerombolására. Az unió nemrég törvényt fogadott el a csalárd, hazug hírverés visszaszorítására. A cél, hogy kormányok, hírközlési vállalatok, a média és a civil társadalom együttműködve vessen gátat a hamis hírek terjesztésének. 

Vera Jourova, az unió alelnöke az Euobserver portálon figyelmeztetett: a „fake news” veszélye sokkal nagyobb az idei választáson, mint 2019-ben volt, ezért ezekre a kampányokra fel kell készülni és biztosítani, hogy a választókhoz tények és ne hazugságok jussanak el. Az európaiak átlagban napi hét órát töltenek online és fő tájékoztatási forrásuk a közösségi média, így nagyon sok szavazó találkozik dezinformációs kampányokkal, az ukrajnai háború, a migráció tekintetében csakúgy, mint amikor az Európa-ellenes hangulatokat szítják. 

Jourova szerint Oroszország „az agymosás mestere” és számára kitűnő lehetőséget kínálnak az Európai-parlamenti választások, különösen az ukrajnai háború kérdésében. Ehhez azonban „európai szájakra” van szükségük. Amennyiben Európa alábecsüli a Kreml befolyásolási erejét az európai közvéleményre, azzal már a választások előtt kiteríti Putyin előtt a vörös szőnyeget – fogalmazott az Euobservernek Jourova, aki az elmúlt hetekben sorra járja az európai fővárosokat, hogy tárgyaljon a kormányok, civil szervezetek, távközlési vállalkozások képviselőivel arról, mi a legjobb módja a kampányok megelőzésének. Nem elegendőek a jogalkotási lépések: a közösségi média működtetőinek kell gondoskodniuk arról, hogy leleplezzék az egyre ügyesebben becsomagolt hamis híreket és figyelmeztessék is nézőiket, hallgatóikat azokra.

A propaganda-kampányok szervezői általában országra szabottan fogalmazzák meg üzeneteiket. Jól ismerik a közvéleményt, felmérték, mely kérdések érdeklik azt leginkább és milyen módszerekkel lehet a hamis információt „eladni”.  A közösségi média fals híreinek gyártói előzetesen felmérik közönségük korát, nemét, képzettségi fokát, családi státuszát, online tevékenységét és kiválasztják azokat, akiknél a legvalószínűbb, hogy készek elfogadni a hamis híreket és – ami még fontosabb – azokat sokfelé tovább is adják.  A „fake news” terjesztésénél nem csak az a fontos, hogy valósnak hasson, hanem az is, hogy minél többször ismételjék, ezzel erősítve hitelességét. 

A tapasztalatok szerint európai viszonylatban a leghatékonyabb témák az éghajlatváltozás, különösen az uniós zöld-politikai intézkedések, a migráció és az Ukrajnának nyújtott európai támogatás. Az üzenetek elküldéséhez gyakran használnak érzelmekkel telített nyelvet és fekete-fehéren, a végletekig leegyszerűsítve fogalmazzák meg mondanivalóikat. Módszereikhez tartozik, hogy a helyi hatóságok vezetőinek szájába adnak hazug szövegeket, míg bonyolult történeteket összeesküvési elméletekkel magyaráznak. 

A félretájékoztatási kampányok különösen a társadalom azon rétegeinél hatásosak, amelyek szegénységben élnek, vagy félnek, hogy a gazdasági változások és a szigorodó környezet- és klímavédelmi rendszabályok miatt elvesztik munkájukat. Őket lehet a legkönnyebben megtéveszteni a lehető legképtelenebb hamis szövegekkel vagy képsorokkal. Ismeretesen könnyű feladat az is, hogy összevágott, meghamisított videókkal uszítsanak a migránsok ellen. Hatásosnak bizonyulnak a zöldpolitikai korlátozások ellen tiltakozó farmereket megszólító kampányok. Franciaországban például hamis Euronews-programot sugároztak, amelyben az állítólagos párizsi ukrán nagykövet kérte a francia farmereket, ne sztrájkoljanak, ne tiltakozzanak. 

Különösen veszélyesnek bizonyulnak napjainkban az új propaganda-fegyver, a mesterséges intelligencia segítségével készülő videók és hangfelvételek, amelyek szinte teljesen hitelesen jelenítenek meg híres embereket, közszereplőket, köztük politikusokat, és szájukba adják a legképtelenebb dolgokat. Úgy tűnik, hogy ez az úgynevezett „deep fake” módszer rohamosan terjed és eléri a választási kampány jelöltjeit is. 

Az őszi szlovákiai parlamenti választáson már felbukkant ilyen hamis videó, azon az egyik képviselő-jelölt és egy ismert tényfeltáró újságíró beszélgetett (állítólag) arról, hogyan fogják meghamisítani a választások eredményét. A hatásos videót abban a 48 órás időszakban tették ki a Facebookra, amelyben kampánycsend volt, így sem a média, sem a politikusok nem szólalhattak meg, nem cáfolhattak.