Már az ENSZ-főtitkár asztalán van egy rejtélyes magyar innováció

DBZOL20240418013
2024.04.19. 18:35
A GDP-mutató szerint egyformán fejlett lehet egy olyan ország, amelyben magas a bűnelkövetések száma, és ezért börtönöket húz fel, egy olyan állammal, amelyben magas a születésszám, és ezért bölcsődéket épít – mutatott rá György László. A kormánybiztos hozzátette, hogy a fenntartható fejlődést sem mérik elég pontosan a rendelkezésre álló mutatók, ezért a Makronóm Intézet kifejlesztette az eddigi legkomplexebb mutatót, a Harmonikus Növekedési Indexet (HNI). Kőrösi Csaba, az ENSZ közgyűlésének korábbi elnöke elárulta, hogy a HNI módszertanát látva egyből elküldte azt az ENSZ-főtitkárnak.

„Amióta világ a világ, minden jóra hangolt ember keresi a jó élet receptjét, hogy aszerint éljen, és hozza meg döntéseit. A magyar gazdaságpolitika és társadalompolitika mixéből megragadtuk azokat az elemeket, amelyek a jó élethez segítenek bennünket” – ez volt az a gondolatiság, amelyet követve a Makronóm Intézet megalkotta a jóllétet mérő Harmonikus Növekedési Indexet (HNI), számolt be róla György László.

Kialakítottunk egy olyan mérőszámot, amellyel a jóllét fenntartható növekedését mérjük. Ezzel visszajelzést tudunk adni a mindenkori kormánynak arról, hogy a munkája a jóllét fenntartható növekedését szolgálja, vagy sem

– mondta a kormánybiztos az MBH Makronóm Makroverzum konferencián. A politikus abban hisz, hogy egy ország akkor lesz erős, ha a középosztályt szélesíti, ezért kedvező fejleményként mutatta be, hogy 2010 után másfélszeresére bővült a hazai középosztály mérete.

Arisztotelész után szabadon úgy is definiálhatjuk a középosztályt, mint azokat az embereket, akik valamit felépítettek az életükben, ezért van veszítenivalójuk és felelősségtudatuk

– fogalmazott György László, aki hamarosan érkező könyvében, A középosztály forradalmában fejti ki bővebben a széles középosztály kiépítésének fontosságát és megvalósításának módját. Rámutatott, hogy a középosztály olyan politikai versenyt inspirál, ami a jóllét fenntartható növekedését erősíti, azonban a fejlődést ezen a területen mostanáig nem tudtuk mérni.

A GDP felett elszállt az idő, a HNI megérkezik

A bruttó hazai termék (GDP) sokáig az egyik leggyakrabban használt eszköz volt a nemzetek gazdasági teljesítményének mérésére, de egyre több kritika éri, mert nem ad teljes képet egy ország jóllétéről vagy polgárainak életminőségéről – mutatott rá György László.

A GDP-mutató szerint egyformán fejlett lehet egy olyan ország, amelyben magas a bűnelkövetések száma, és ezért börtönöket húz fel, egy olyan állammal, amelyben magas a születésszám, és ezért folyamatosan bölcsődéket épít 

– szemléltette a GDP hiányosságait, amit más nemzetközi szervezetek is észleltek, így saját mutatókkal rukkoltak elő, ám ezek módszertanilag nem tekinthetők elég megalapozottnak. A kormánybiztos szerint a Makronóm Intézet által kifejlesztett Harmonikus Növekedési Index több szempontból is meghaladja a jelenleg széles körben használt mutatókat, mivel azok vagy a nagyvállalatok szempontjai alapján, vagy a környezeti, vagy a társadalmi fenntarthatóság szempontjából mérnek, és nem teljes körűek. A HNI ezzel szemben szerinte az összes fontos fenntarthatósági szempontot figyelembe veszi, és ez alapján 6 pilléren nyugszik:

  • gazdasági fejlettség és növekedés,
  • pénzügyi fenntarthatóság,
  • környezeti fenntarthatóság,
  • munka- és tudásalapú társadalom,
  • társadalmi fenntarthatóság,
  • valamint még bevezeti a demográfiai fenntarthatóság fogalmát is.

A 6 pillér 32 objektív indikátort tartalmaz, a sokszor torzításokat okozó szubjektív indikátorok pedig nem kaptak helyet a HNI-ben. „Arra törekedtünk, hogy a GDP hiányosságait kompenzáljuk egy olyan mutatóval, amely a világon elsőként teljesen adatalapú, és módszertanilag teljesen megalapozott, illetve a fenntarthatóság összes fontos szempontját vizsgálja” – világított rá György László.

A pénzügyi fenntarthatóság esetében azt nézzük, hogy a jövő generációinak terhére zajlik-e a jóllétünk növelése

– magyarázta a mutató pénzügyi pillérének lényegét. A környezeti fenntarthatóság pillér szinte magától értetődő, viszont a munka és tudásalapú társadalom szempont magyarázatra szorulhat. „Magyarország 2010-ben onnan indult, hogy a mostani helyzethez képest egymillióval kevesebb dolgozó tartott el egymillióval több segélyből élőt. Ez nem volt fenntartható, ezért ebben fordulatra volt szükség, ami meg is történt” – mutatott rá György László. Szerinte ebből jól látható, hogy azok a rendszerek, amelyek nem a munkára és a tudásra, nem valamilyen meritokratikus berendezkedésre épülnek, nem arra törekednek, hogy érdemeik szerint értékeljék az állampolgárok teljesítményét, azok előbb-utóbb fenntarthatatlanná válnak.

A HNI-ben helyet kapott a demográfiai fenntarthatóság is, amelyet más fenntarthatósági index nem mér. A nyugati országokban sokan úgy gondolják, hogy áldozatot hoznak, ha nem vállalnak gyermeket, és helyette inkább kisállatokat nevelnek. A HNI ezzel szemben előállt a maga értékítéletével, a megszületendő gyermekeket értéknek tekinti, főleg ha a gyermekszegénység kockázata nélkül lehet őket felnevelni

– magyarázta a kormánybiztos. A 32 mutatót az intézet faktoranalízissel választotta ki aszerint, hogy milyen erősen magyarázzák a korábban említett 6 pillért. Másik szempont pedig az adatok hozzáférhetősége volt, így az index 87 ország jóllétének fenntartható növekedéséről tud képet adni. György László bejelentette, hogy a hni.hu csütörtökön debütált, ahol interaktív ábrán böngészhetjük, hogyan teljesítenek az egyes országok a fenntarthatósági szempontokban.

Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke korábban úgy fogalmazott a Harmonikus Növekedési Indexről, hogy az „egy újabb magyar innovációs vívmány, amiből nemzetközi siker lehet”.

Az ENSZ-főtitkár asztalán a HNI

A kormánybiztos előadását kerekasztal-beszélgetés követte, ahol Kőrösi Csaba, a Kék Bolygó Alapítvány stratégiai igazgatója, egyben az ENSZ közgyűlésének korábbi elnöke elmondta, hogy a globális zöldfordulat a vártnál hosszabb folyamat lehet. Ezt arra alapozza, hogy a károsanyag-kibocsátás még mindig nem tetőzött, a fosszilis energiahordozók piaca bővül, a geopolitikai érdekek pedig rendre felülírják a környezeti szempontokat. A Makronóm Intézet HNI-indexét üdvözölte, mondván adatalapú, egyben használható mérésekre van szükség, s erre ez a mutató képes.

Amint megláttam a HNI-t, azonnal elküldtem a módszertant az ENSZ-főtitkárnak

– mondta Kőrösi. A szakember úgy gondolja, hogy a jövő erőviszonyait már nem a fosszilis energia uralása, hanem a fenntartható fejlődést biztosító technológiák használata fogja meghatározni. Nagy problémának nevezte, hogy nagyon különböző szintről és filozófiával indultak az egyes országok abban a tekintetben, hogy mit tudnak reálisan megvalósítani. Mindeközben a geopolitikai felfogások ütköznek a klímaszempontokkal, és ha ebben nem történik változás, akkor nem egy zéró, hanem egy negatív végösszegű játszmáról beszélhetünk.

Az Egyesült Államokban például mind a mai napig nem lehet olyan politikai programmal előállni, amely azt mondja az állampolgároknak, hogy csökkentsük az energiafogyasztást. Utoljára Jimmy Carter lépte meg, jól bele is bukott

– mutatott rá Kőrösi. Tálos Péter, a Foxconn csoport európai alelnöke szerint a fosszilis energiához még mindig olcsón és könnyen hozzá lehet jutni, ezért nincs kellő innováció a zöldterületeken, tehát egyfajta szükséghelyzetre lenne szükség. Oroszországot hozta példának, amely túl nagy bevételeket szerez a fosszilisekből, így nem sürgős számára a zöldátállás. Amíg ebben nincs változás, addig szerinte az innováció nem fog felpörögni.

Kulcskérdés a zöldátállás, hogy a gyermekeinkre egy élhető, zöld Magyarországot hagyjunk. Ez gazdasági szempontból is létkérdés

– jelezte Raisz Anikó, az Energiaügyi Minisztérium környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkára. Szerinte ezért kulcsfontosságúak azok a megoldások, amelyek a fenntarthatóság irányába lökik a gazdaságot.

A megújulókra egy új iparág épül

– mondta Birkner Zoltán, a Pannon Egyetem Alapítvány kuratóriumi elnöke. Hozzátette, hogy Magyarországon ezen a területen azért különösen nehéz a helyzet, mert nem rendelkezünk elegendő saját energiával és nyersanyaggal, így hazánknak fontos, hogy hozzáférjen az ellátási láncokhoz, és magyar innovációkkal tudjunk piaci részesedésre szert tenni.

Magyarországnak jól kell keverni a lapjait

Dobos Balázs, a Makronóm Intézet szakmai igazgatója, egyben a kerekasztal moderátora feltette a kérdést, hogy Magyarország hol helyezkedik el a zöldátállás képletében, miként tudja magát jól pozicionálni.

György László kormánybiztos válaszolt, szerinte a zöldenergetikai átálláshoz négy dologra van szükség:

  • a zöldenergia termelésére,
  • tárolására,
  • fogyasztására,
  • és újrahasznosítására. 

Emlékeztetett hogy Magyarország 2020-ban meghirdette a klímavédelmi akciótervet, amelyben azt a célt fogalmazták meg, hogy 2030-ra 90 százalékban szén-dioxid-kibocsátásmentesen fogjuk előállítani a villamosenergiát Magyarországon, és „minden akcióterv csak annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle. Márpedig Magyarország a 2030-ra tervezett napelemkapacitásokat 2024-ben elérte”.

Rámutatott, hogy miközben Európa a szabályozásra fektette a hangsúlyt, addig Kína hatalmas anyagi forrásokat invesztált a zöldenergia-ágazatba. Ennek eredménye, hogy az ázsiai ország az iparágban a világ előtt jár.

Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen kénytelen volt kimondani, hogy Európa 97 százalékban függ Kínától a zöldátálláshoz szükséges kritikus nyersanyagok tekintetében

– emlékeztetett a kormánybiztos, megjegyezve, hogy Magyarországon egyedülálló módon jelen van mind a három német prémium-autómárka, és nálunk fog beruházni a legnagyobb kínai elektromosgépkocsi-gyártó, a BYD, így a legnagyobb elektromosautó-gyártási kapacitással rendelkező országok közé kerülünk. Emellett az energiatárolók gyártási kapacitásában globálisan a negyedik helyet foglalhatjuk el.

Kitért arra is, hogy az akkumulátorok újrahasznosítása is egyre nagyobb hangsúlyt kap az európai szabályozásban, kötelező visszanyerni a berendezésekben található értékes fémek nagy részét. Magyarországon szerinte ebben az újonnan bevezetett hulladékgazdálkodási koncessziónak köszönhetően jól állunk, és egy akkumulátort 100 százalékban környezetbarát módon újra lehet hasznosítani, még ha energiaigényes is a folyamat. Korábban a lítium-ion akkumulátorok újrahasznosítását Kékesi Tamással, a Miskolci Egyetem Anyag- és Vegyészmérnöki Kar már évtizedek óta különlegesfém-kinyeréssel és fémtisztítással foglalkozó professzorával mutattuk be részletesen, amit ide kattintva olvashat el.

(Borítókép: György László a gazdaságstratégiai feladatokban való szakmai közreműködésért és a Tanítsunk Magyarországért program koordinációjának ellátásáért felelős kormánybiztos a Jóllét fenntartható növelése című panelbeszélgetésen az MBH Makronóm Makroverzum konferencián Budapesten, a Bálna Honvédelmi Központban 2024. április 18-án. Fotó: Balogh Zoltán / MTI)