A halogatás károsabb az egészségünkre, mint eddig hittük

A halogatás sokuk számára ismerős lehet: holnaptól fogyókúrázom, majd a jövő héten lecserélem a téligumit, majd később kiviszem a szemetet, majd este visszahívom, aki keresett. Ilyen és ehhez hasonló gondolatok járnak szüntelenül a notórius halogatók fejében is, akik számára nem az el nem végzett feladatok jelentik a legnagyobb problémát, hanem a rossz lelkiismeret, amit a halogatással tartanak életben minden egyes percben. 

A halogatás azt jelenti, hogy későbbre halasztom azt, amiről tudom, hogy most meg kellene tennem, még akkor is, ha később emiatt rosszabbul járok.

A holnapra tolt feladat beékelődik az elmébe, mint egy szög és károsíthatja az egészségünket.

Több ezer svéd egyetemi hallgató részvételével készült egy kutatás, melynek eredményeként a tudósok a halogatást rossz tanulmányi eredményekkel, mentális és pszichoszomatikus problémákkal hozták összefüggésbe. Ide tartozott a depresszió, a szorongás és még a rokkantság okozó karfájdalom is. 

Fuschia Sirois brit viselkedéskutató szerint az orvosok évekig nem tekintették komoly gondnak a halogatást. Egy új tanulmány azonban kiderítette, hogy valójában nem egy rossz szokásról van szó, hanem a fizikai egészségre károsan ható viselkedésről, ami ellen az érintettek nem is nagyon tudnak mit tenni. Olyan ez, mint egy függőség, amiről szinte képtelenség leszokni.

Miért szorong valaki és mások miért nem? Honnan ered a szorongás? Íme a tudományos okok

Olvass tovább...

Olvass tovább...

Kiderült, hogy a halogatás az adott pillanatban ugyan csökkenti a stresszt, cserébe viszont később sokkal nagyobb stresszel kell megküzdenie az elmének. Az elveszett idő miatti lemaradás, a szűkülő időkeret, a kapkodás a lélekre és a testre is károsan hat. Ráadásul ezzel tisztában vannak az érintettek is, így az az önképet is rombolja.

A kutatás során 2500 diákot követtek nyomon kilenc hónapon keresztül, majd felmérték az egészségi állapotukat.

„Azon hallgatók körében, akik eleinte magasabb pontszámot értek el a halogatás terén, a későbbiekben fizikai és pszichológiai problémák is nagyobb számban alakultak ki, mint a gyorsan cselekvő társaiknál”

– vonta le a következtetést Alexander Rozental klinikai szakpszichológus, a tanulmány egyik szerzője.

Más kutatócsoportok eredményei ugyanebbe az irányba mutattak. Egy 2021-es tanulmány a lefekvés előtti halogatást a depresszióhoz kötötte. A már említett Sirois laboratóriumának 2015-ös tanulmánya pedig összefüggést mutatott a halogatás és egyes szívproblémák között.

A szakember szerint a halogatás önmagában nem okoz betegséget, azonban egy plusz tényező, ami elősegítheti a fizikai állapot romlását. 

Időnként mindenki elhalaszt egy-egy feladatot, krónikus halogatónak nagyjából minden ötödik embert nevezhetjük.

Joseph Ferrari, a chicagói DePaul Egyetem pszichológusa azt mondja, hogy a krónikus halogatók azok az emberek, akik minden élethelyzetben, tehát a munkahelyükön és a magánéletben is megcsúsznak a feladatokkal, napok, hetek múlva válaszolnak egy emailre, és ha meghívják őket valahová, ők az utolsók, akik visszajeleznek. Emiatt sokan modortalanak, lustának tartják őket, pedig nem azok.