Tetszett a cikk?

Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a 2020-ban hozott törvény egyik pontját.

Az Országgyűlés 2020-ban sok egyéb mellett a budai Millenáris Parkot működtető Millenáris Tudományos Kulturális Nonprofit Kft.-t is közhasznú vagyonkezelő alapítvánnyá alakította át, és kitette onnan az addigi bérlőket. A törvény kimondta: a bérleti jogviszonyok megszűnnek „a bérlők azonnali és teljes kártalanítása mellett”. Megszabták ennek mértékét is: „megegyezik a határozott idejű bérleti jogviszonyból még hátralévő évek és a (…) szerződéses jogviszonyban álló fél e törvény hatálybalépését megelőző három üzleti évének adózott eredménye átlagának szorzatával”.

Ez ellen a vakok életét bemutató Láthatatlan kiállítás működtetője tett alkotmányjogi panaszt, aki a 2012 óta fennálló bérleti jogát veszítette el. Érvelése szerint a törvényben meghatározott számítási mód nem tükrözi az általa ténylegesen elszenvedett kárt; figyelmen kívül hagyja ugyanis egyebek mellett a bérleti jogviszony kezdetén eszközölt beruházásokat (egy vállalkozás, főleg az indulásakor, lehet akár veszteséges is), a hirtelen elköltözés költségeit, valamint alkalmas új helyszínen a kiállítás újbóli kialakításának és az új helyszín érdeklődőkkel való megismertetésének a költségeit. Mivel a bérbeadó állami tulajdonú társaság volt, az állam lényegében – kettős szerepével visszaélve – közhatalmi aktussal szüntette meg a saját bérleti szerződését. Hiába írták bele a törvénybe „a bérlők azonnali és teljes kártalanítását”, a bérlő mégsem indíthat emiatt pert, mert a jogszabály mérlegelést nem engedően maga határozza meg a kártalanítás számítási módját.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter ezzel szemben azt írta az Alkotmánybíróságnak, hogy a jogalkotó gondoskodott a bérlők kártalanításáról. „Az, hogy a bérleti jogviszony megszűnt, és ezzel kapcsolatban az indítványozónak teendői, kiadásai merültek fel, olyan, a gazdasági élet körébe tartozó kockázat, amely nem Alaptörvény-ellenes.”

Az Ab, amely három évvel a beérkezése után tárgyalta a panaszt, nem így látta. A testület szerint a törvényhozó nem bizonyította a társadalmi körülmények olyan jelentős megváltozását, amely szerződések nagy tömegének gazdasági egyensúlyát teljesen felboríthatta volna, és ezért a tartós szerződéses jogviszonyokba történő törvényhozói beavatkozást igényelt. „A kártalanítás mértékét meghatározó, támadott törvényi rendelkezés Alaptörvény-ellenes beavatkozást valósított meg a már megkötött, hosszabb időre szóló szerződéses viszonyokba, így az indítványozó kft. és a bérbeadó bérleti és üzemeltetési szerződésébe”, ezért az Ab az erről szóló mondatot megsemmisítette. Mivel a panaszos maga sem kérte, hogy visszamehessen régi helyére, a szerződés megszűnését érvényben hagyták. A szövegrész megsemmisítése a bíróságok számára nyitja meg annak a lehetőségét, hogy per esetén maguk határozhassák meg „a bérlők azonnali és teljes kártalanítása” mértékét.