Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt
Hirdetés

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a település határában zöldülő búzamező mellett tartott ünnepségen azt mondta, a Magyarok kenyere ünnep, a búza- és kenyérszentelés ünnepe az egységről szól, a magyar nemzet egységéről.

A Magyarok kenyere annak az egységnek a szimbóluma, hogy bárhol is élünk a Kárpát-medencében, a nagyvilágban, ugyanannak a nemzetnek, a magyar nemzetnek vagyunk a tagjai – hangoztatta.

Bárhol teremjen is a 15 millió búzaszem, ha kenyér lesz belőle, már nem lehet szétválasztani, hogy melyik szem honnan került bele – mondta Semjén Zsolt megjegyezve, hogy a különböző magyarlakta területeken termett búzaszemekből készült kenyér jól szimbolizálja a magyar nemzet egységét.

Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár is azt hangsúlyozta: a Magyar kenyér program bizonyítja, hogy a magyarság összetartó közösség.

Korábban írtuk

Azt mondta, a földművelésnek ritmusa van, ami a természet rendjéhez igazodik. Fontosnak nevezte, hogy megmutassák az embereknek az agrárium világát, mert sokan nem tudják mennyit kell a gazdáknak a földeken, az állatok között dolgozni ahhoz, hogy élelem kerüljön az asztalra.

Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) elnöke köszönetet mondott a Kárpát-medencei gazdáknak, akik megtermelik a kenyérnek valót. Azt mondta: nehéz időket élünk, de a hitünkből fakadó erő mindenen átsegít.

A gazdaember élni akar, alázattal végzi a munkáját, érzi a felelősségét a nemzetért, minden egyes polgárért – hangsúlyozta Jakab István, s jelezte a Magyarok kenyere program keretében már százezer rászorulót tudnak segíteni évente, támogatják nehéz helyzetükben a kárpátaljai magyarokat és az árvákat is.

Luzsi József, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) alelnöke a négyszázezer tagot tömörítő szervezet nevében mondott köszönetet a gazdáknak, akik akkor támogatták felajánlásaikkal a programot, amikor nehéz helyeztben voltak, amikor aszály tizedelte a termést. A sarjadó vetés a folytonos megújulást, az aranyló kalász a bőséget jelképezi, a búzából készült kenyér pedig életben tart bennünket – mondta.

Magyar Lóránd Bálint, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) parlamenti képviselője azt mondta, jelképes helyszín a búzaszentelésre Kaplony. A településhez tartozó földek 80 százaléka mezőgazdasági terület, több mint 140 gazdaság működik a faluban, s a gazdák 80 százaléka fiatal.

A beszédek után az egyházak képviselői megszentelték, illetve megáldották a kaplonyi búzatáblákat.