Adatvezérelt egészségügy

Világszerte évente a több száz milliót is meghaladja az egészségügyi kibertámadásban érintett áldozatok száma, a kiberbűnözők által okozott kár pedig eléri az 50 milliárd eurót. Ezek az adatlopások azért is különösen veszélyesek, mert olyan személyes és különösen bizalmas információk kerülhetnek illetéktelen kezekbe, melyek súlyos következményekkel járhatnak mind a páciensek, mind az egészségügyi intézmények számára.

Ráadásul az egészségügyi információk különösen érzékeny adatok: míg egy banki adat néhány pár dollár a feketepiacon, az egészségügyben keletkezett páciensadatok már több száz, akár több ezer dollárt is érhetnek. Ezek a támadások nemcsak az adatbiztonságot fenyegetik, hanem akár az egész egészségügyi infrastruktúra működését is, ami komoly károkat okozhat az egész társadalomra nézve.

– Az egészségügyben a kiberbiztonság alapvetően nem technológiai, hanem betegbiztonsági kérdés, amin emberi életek és akár országok egészségügyi rendszerének hozzáférése múlhat – figyelmeztet Dr. Palicz Tamás egészségügyi kiberbiztonsági szakértő. – Az egészségügyben ugyanis hatalmas mennyiségű adat keletkezik, melyek magas értékük és jelentőségük miatt különösen értékesek a kiberbűnözők számára. Ugyanakkor kibertámadás alatt nem csak adatlopást értünk, előfordulnak zsaroló vírusos támadások, ahol a támadók titkosítják az adatokat vagy akár az egész rendszert, majd váltságdíjat követelnek a visszafejtésért vagy a rendszer visszaállításáért. De beszélhetünk az orvosi eszközök elleni támadásokról is, amikor az internetre csatlakoztatott orvosi eszközök révén válnak a páciensek célponttá. További nagy veszélyt jelentenek az DDoS, vagyis a szolgáltatásokat megbénító támadások. Ilyenkor a bűnözők célja a rendszerek vagy weboldalak túlterhelése, ami leállásokhoz, hozzáférési problémákhoz vezethet. A kibertámadások elleni védekezés tehát különösen kiélezett kihívás az egészségügyben, ahol az adatok életet mentenek.

1 / 1

Az Adatvezérelt egészségügy és kiberbiztonság konferencia ezen kiberbiztonsági kihívások mellett kiemelten fókuszál a mesterséges intelligencia és az adatvezérelt egészségügy aktuális kérdéseire is. Az elmúlt évtizedekben ugyanis a mesterséges intelligencia (MI) az egészségügyet is megváltoztatta, beleértve az orvoslást, a betegellátást, valamint az egészségügyi fejlesztéseket is. Az MI alapú rendszerek segítségével ma már könnyebben és gyorsabban lehet azonosítani a betegségeket, de óriási segítséget nyújtanak a klinikai eredmények rendszerezésében és a személyre szabott kezelési tervek kialakításában is. Mivel a mesterséges intelligencia óriási mennyiségű egészségügyi adatot képes elemezni, így a szakemberek az egész világot érintő, globális előrejelzéseket alkothatnak például a járványok terjedéséről. De az MI már ott van a műtőkben is, segítségével pedig lehetővé vált a földrajzilag távol élő páciensek ellátása is.

– A konferencián azt szeretnénk megmutatni, hogy a mesterséges intelligencia bevonása az egészségügybe milyen hatalmas segítséget jelent az orvosoknak a betegellátásban – mondja Dr. Joó Tamás, a Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság elnökhelyettese, az adatvezérelt egészségügy hazai szakértője. – Módszertani központként pedig folyamatosan figyelemmel kísérjük a fejlesztéseket, mesterségesintelligencia-radarunk összegezni tudja a világ egészségügyi szektorainak megoldásait, látjuk, hogy az elmúlt 5 évben több mint 600 AI-alapú megoldás kapott orvosi eszköz minősítést a világon. Idén ősztől pedig egy új, egészségügyi adattudományi képzést is indítunk, így egy intézményben összpontosítjuk az oktatást, a tehetséggondozást és a fejlesztéseinket.

Az egész napos Adatvezérelt egészségügy és kiberbiztonság konferencia 2024. április 25-én délelőtt 9 órakor kezdődik a budapesti Crowne Plaza Hotelben.