Hirdetés

Feldman Zsolt köszöntő beszédében kiemelte: a magyarok összetartozásának szimbóluma az ősi gyökerekkel rendelkező búzaszentelő, amely egyben a nemzetközösség, továbbá a gazdatársadalom ünnepe is. „Azé a közösségé, amely a mindennapi kenyerünket állítja elő, illetve a földeken és az állatokkal dolgozik” – fűzte hozzá az államtitkár, aki szerint fontos lenne az agrárium világát megismertetni az élelmiszer-előállításról viszonylag csekély ismeretekkel rendelkező modern emberrel.

Ismertette, hogy habár a mezőgazdaság is sokat változott az évek során, a pillérei ugyanazok – a természet és a biológia törvényszerűségén alapszik, élő anyaggal dolgozik, és akkor születik termés, ha összhang van az ember és környezete között, ha a gazda odafigyel a jószág, a növény szükségleteire.  

A Kárpát-medencében nagy szükség van az évszakok váltakozására, különösen a földművelés ritmusához, amelyet a szokatlan tavaszi felmelegedés, majd lehűlés kiszámíthatatlanul képes megborítani. „A klímaváltozás a legnagyobb csapást a földjeinkre, az ültetvényekre és az erdeinkre méri, ezért nagy szükség van Isten áldására ezeken a területeken” – jegyezte meg.

Feldman Zsolt szerint el kell utasítani azt, hogy a mezőgazdaságot tegyék kiemelten felelőssé a klímaváltozásért, ugyanakkor minden szektortól arányos küzdelmet kellene elvárni. Ahogy a gazdálkodó és a természet között elengedhetetlen a harmónia, úgy a gazdálkodó terhei és kötelezettségei között is egyensúlyt kell teremteni. Ennek hiányában a gazdálkodó abbahagyja a termelést, amelynek a következménye, hogy nem lesz búza, sem más termény és a mindennapi kenyér sem. 

Korábban írtuk

A Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program határokon átívelve, a diaszpóra magyarságát is megszólítva mára sokkal több, mint a 2010-es indulásakor volt. A program, amely egykoron a magyar gazdák lelkéből fakadt a búzagyűjtést tűzte zászlajára, ma pedig lélekben egyesíti a magyarságot, és teremti meg a lehetőségét, hogy mindig jusson a magyar emberek asztalára magyar kenyér.