Megszorításokra lesz szükség, elkerülhetetlennek tűnik - véli a Valutaalap

Legutóbbi IMF Költségvetési Monitor (Fiscal Monitor) felszólítja a kormányokat, hogy kerüljék el a csúszásokat, és középtávon inkább a pufferek újjáépítésére és a költségvetési fenntarthatóság biztosítására összpontosítsanak - írják az IMF közgazdászai.

A költségvetési politika tavaly expanzívabbá vált, miután az előző két évben gyorsan javult az adósság és a hiány. A világ gazdaságainak csak a fele szigorította a költségvetési politikát tavaly, szemben a 2022-es 70 százalékkal.Négy évvel a világjárvány kezdete után a kamatfizetések nélkül számított közkiadások a bruttó hazai termékhez viszonyítva a fejlett gazdaságokban - az Egyesült Államok kivételével - továbbra is mintegy 3 százalékponttal, a feltörekvő piacgazdaságokban - Kína kivételével - pedig 2 százalékponttal meghaladták a járvány előtti előrejelzéseket.

Ez a kiadási szint a válság idején alkalmazott költségvetési politikák lassú leépítését és új támogatási intézkedések bevezetését tükrözi, az új iparpolitikai intézkedésekkel együtt, beleértve a támogatásokat és adókedvezményeket. A magasabb nominális kamatlábak a legtöbb gazdaságban megemelték a kamatkiadásokat.A globális államadósság 2023-ban a GDP 93 százalékára emelkedett, és 9 százalékponttal a járvány előtti szint felett maradt. A növekedést a két legnagyobb gazdaság, az Egyesült Államok és Kína vezette, ahol az adósság a GDP több mint 2, illetve 6 százalékpontjával nőtt.

Ez a két gazdaság alakítja a globális költségvetési fejleményeket és kilátásokat is.

• A kínai növekedés lassulása a globális növekedésre és kereskedelemre is hatással lehet, ami költségvetési kihívások elé állítja az erős kereskedelmi és beruházási kapcsolatokkal rendelkező országokat.
• Az Egyesült Államokban a magas és volatilis államkötvényhozamok a világ többi részén a finanszírozási feltételek szigorodásához vezetnének.

Idén várhatóan folytatódik a mérsékelt költségvetési szigorítás, de továbbra is jelentős a bizonytalanság.

2024-ben rekordszámú országban tartanak nemzeti választásokat, ahol a világ népességének több mint fele él. A történelem azt mutatja, hogy a kormányok általában többet költenek és kevesebbet adóznak a választások évében. A választási években a GDP 0,4 százalékpontjával haladja meg a hiány az előrejelzéseket a választások nélküli évekhez képest. Ebben a nagy választási évben a kormányoknak költségvetési visszafogottságot kell tanúsítaniuk a szilárd államháztartás megőrzése érdekében.

Bár középtávon mérsékelt költségvetési szigorítást prognosztizálunk, ez sok országban nem lesz elegendő az államadósság stabilizálásához - írják.A jelenlegi politikák mellett az elsődleges hiány - amely nem tartalmazza a kamatkiadásokat - 2029-ben a fejlett és feltörekvő piacgazdaságok mintegy harmadában, valamint az alacsony jövedelmű fejlődő országok közel negyedében az adósságstabilizáló szint felett marad. A szükséges további kiigazítások mértéke változó.

Az elsődleges hiány szükséges átlagos csökkentése különösen nagy az előrejelzéseinkben növekvő GDP-arányos államadóssággal rendelkező feltörekvő piacok esetében. Becsléseik szerint ez a GDP 2,1 százalékpontja.

Az ebben a bekezdésben szereplő országcsoportok a két legnagyobb gazdaságot - az Egyesült Államokat és Kínát - tartalmazzák a megfelelő aggregátumban.

További erőfeszítések nélkül a költségvetési politika visszatérése a járvány előtti normális állapothoz akár évekig is eltarthat. A strukturális kihívások - köztük a demográfiai és a zöld átmenet - kezeléséhez szükséges kiadási kényszer egyre sürgetőbbé válik, miközben a lassuló középtávú növekedési kilátások és a magas reálkamatok valószínűleg tovább szűkítik a költségvetési mozgásteret a legtöbb gazdaságban.

Az országoknak határozott erőfeszítéseket kell tenniük a fenntartható államháztartás megőrzése és a költségvetési pufferek újjáépítése érdekében. A konszolidáció ütemét az egyes országok költségvetési kockázatainak és makrogazdasági feltételeinek függvényében kell meghatározni. Azoknak az országoknak határozottan kell fellépniük azokban az esetekben, ahol az államadóssági kockázatok megemelkedtek és a költségvetési hitelesség hiányzik.

A kormányoknak haladéktalanul le kell állítaniuk a válságkorszak költségvetési politikájának örökségét, beleértve az energiatámogatásokat, és reformokat kell végrehajtaniuk a növekvő kiadások megfékezése érdekében, a legkiszolgáltatottabbak védelme mellett.

Az öregedő népességgel rendelkező fejlett gazdaságoknak a jogosultsági reformok és egyéb intézkedések révén kell visszafogniuk az egészségügyi és nyugdíjkiadásokat.

A bevételeknek idővel lépést kell tartaniuk a kiadásokkal. A fejlett gazdaságokban a túlzott nyereségnek a társasági adórendszer részeként történő megcélzása tovább növelheti a bevételeket.

A feltörekvő piaci és fejlődő gazdaságok az adóalapok kiszélesítésével, adórendszereik kialakításának javításával és a bevételek adminisztrációjának megerősítésével növelhetik adóbevételi potenciáljukat. Ezek az intézkedések ideális körülmények között a GDP akár további 9 százalékát is hozhatnák - derül ki a kutatásunkból.

A szilárd és fenntartható államháztartás alapjainak megteremtéséhez középtávú költségvetési tervezési és végrehajtási megközelítésre van szükség. Minden ország számára előnyös lehet az államháztartás nagyobb átláthatósága és a modern technológia, az úgynevezett GovTech nagyobb mértékű alkalmazása. A súlyos adósságproblémákkal küzdő országok esetében fontos a rendezett és időben történő adósságátütemezés.

A folyamatos nemzetközi együttműködés - többek között a Húszak csoportjának közös keretrendszerén és a globális államadósság-kerekasztalon keresztül - elengedhetetlen a hatékony adósságátütemezési folyamat elősegítéséhez - vélik a Valutaalap szakétői.