Egy kormányrendelet szerint 63,4 milliárd forint jut a kórházak adósságrendezésre. Bár ahogy azt az Economx is megírta, februárban már jócskán a 100 milliárd forintot is meghaladta az intézmények kintlévősége.

A Magyar Közlönyben jelent meg, hogy a járóbeteg- és fekvőbeteg-szakellátást nyújtó állami, önkormányzati, egyházi tulajdonban álló egészségügyi szolgáltatók, valamint a felsőoktatási intézmény részeként működő klinikai központok a 2024. február 29. napján fennállt, lejárt tartozásállományuk alapján részesülnek a központi működési támogatásból.

Az egészségügyi szolgáltatók az alábbiak szerint kapnak támogatást adósságuk rendezésére:

  • a 2023. december 31-én 60 napon túl lejárt szállítói tartozások,
  • a 2023. december 31-én 60 napon túl lejárt egyéb tartozások,
  • a 2024. február 29-én 60 napon túl lejárt szállítói tartozások,
  • a 2024. február 29-én 60 napon túl lejárt egyéb tartozások,
  • a 2024. február 29-én 31–60 napon belül lejárt szállítói és egyéb tartozások,
  • a 2024. február 29-én 30 napon belül lejárt szállítói és egyéb tartozások,
  • a további szállítói és egyéb tartozások.

Az adósságokat május 31-ig kell az közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatóknak rendezniük. A Belügyminisztérium pedig az MTI-OS-hez elküldött közleményében azt írta, hogy a működési támogatást a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) április 30-ig utalványozza az egészségügyi szolgáltatók részére.

Félig tele a pohár

Nagyon nagy szükség volt erre a kórházkonszolidációra, és az Egészségügyi Technológiai és Orvostechnikai Szállítók Egyesülete (ETOSZ) pozitívan értékeli, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben forrást csoportosítanak át az adósságok rendezésére, de ez a félig tele a pohár esete, reagált a kórházi kintlevőségek kapcsán az Economxnak Rádai Tamás, az ETOSZ igazgatója.

A jelenlegi adósságrendezés azért még nem oldja meg a problémát és ez nem lesz elegendő.

 

Úgy fogalmazott, a Magyar Közlönyben is a kormány arra kérte a belügyminisztert és a pénzügyminisztert, hogy május közepéig dolgozzon ki egy újabb olyan előterjesztést, javaslatot, amivel tovább stabilizálható a kórházak működése.

Rádai Tamás szerint az is fontos a jelenlegi kórházkonszolidáció kapcsán, hogy amíg tavaly év végén a tartozások kiegyenlítése során elsőbbséget élvezett a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF), és a büntetés-végrehajtás, addig a mostani jogszabályban az adósság lejáratának dátuma alapján állapítják meg a kifizetési sorrendet.

Reptér helyett egészségügy

Nem a repülő térre kellene költeni a százmilliárdokat, írta Kunetz Zsombor egészségügyi elemző, orvos a részleges kórházi adósságrendezés kapcsán a közösségi oldalán.

A szakember szerint csak a járóbeteg-ellátásból hiányzik legalább 800-1000 milliárd forint. A részleges konszolidációval pusztán csak azt éri el a kormány, hogy most nincs adósság. Azonban ez holnap már nem igaz, hiszen ez azonnal újratermelődik az alacsony, névértéken aluli finanszírozás miatt – írja a szakember. És amennyiben sikerülne a névértéken való finanszírozást megvalósítani, az akkor is csak azt jelentené, hogy a jelenlegi helyzetet tekintjük ideálisnak. Tehát pénz kell a rendszerbe azonnal és sok, legalább annyi, mint a Budapest Airport ára.

 

Egy évtizedes probléma a kórházi adósságok ügye

 – mondta Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) főtitkára azon a sajtótájékoztatón, amit a három legnagyobb hazai orvostechnikai beszállítókat tömörítő szervezett tartott, az Orvostechnikai Szövetség (OSZ), a Magyar Medikai Gyártók és Szolgáltatók Akkreditált Innovációs Klaszter (Mediklaszter) és az Egészségügyi Technológiai és Orvostechnikai Szállítók Egyesülete (ETOSZ).

Hiába volt tavaly év végén 90 milliárd forintos kórházi konszolidáció, vagyis adósságrendezés, decemberben a 130 milliárdot is meghaladta az intézmények kintlévősége.

Leálltak az innovációk

A cégek, akiknek az intézmények tartoznak megszorításokra kényszerülnek. Főleg a néhány száz millió forint éves árbevételű kkv-k vannak nehéz helyzetben – sorolták a gondokat. Ezek a cégek az elmúlt tíz évben nem vettek ki osztalékot, az elmúlt másfél évben már a félretett tartalékaikat is elkezdték felélni, sorolták a problémákat az érdekvédelmi szervezetek képviselői.

A hazai egészségügyi ellátásban nincs olyan terület, amiben ne lenne jelen a három legnagyobb orvostechnikai beszállító, legyen az képalkotó diagnosztika vagy műtéti eszközök, esetleg egy csípő-vagy térdprotézis.

Januárban az orvostechnikai szállítók többsége a lejárt kintlevőségeinek a feléhez sem jutott hozzá, mondta Tóth Zsolt, a Magyar Medikai Gyártók és Szolgáltatók Akkreditált Innovációs Klaszter (Mediklaszter) főtitkára. Leálltak a cégeknél az innovációk, nem tudnak fejlesztésekre költeni. A beszállítóknak az áfa befizetéseket teljesíteni kell, még akkor is, ha az általuk leszállított eszköz árát meg sem kapták.

Innovációk területén egyébként is elég kutyául állunk

Magyarország a kutatás-fejlesztés-innováció területén az EU-s rangsorban a 19. helyen áll, kevés a szabadalom, és GDP-arányosan sem teljesítjük a célkitűzéseket, többek között erre hívja fel a figyelmet a jegybank. A Magyar Nemzeti Bank versenyképességi jelentésében kiemelték: a magyar gazdaság fejlődésének következő lépcsőfokát a tudás- és innovációvezérelt növekedési pályára történő átállás jelentheti.
Kép: Economx

Már sérül a betegellátás is, hiszen kórházi osztályokat kell személyi vagy tárgyi feltételek hiánya miatt bezárni

– mondta Rádai Tamás, az Egészségügyi Technológiai és Orvostechnikai Szállítók Egyesületének (ETOSZ) igazgatója. A kórházi leállások 10-15 százalékában az eszközhiány áll – véli az igazgató.

Tornyosulnak a várólisták is

Három hónap alatt 1400-zal nőtt a műtéti beavatkozásra legalább 60 napig várakozó betegek száma: január elején még 26 255-en szerepeltek a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) várólista-nyilvántartásában, ez a szám április közepén már 27 656. A növekmény 5,3 százalékos – erről a Magyar Hang írt bővebben.

Bár a napokban a Honvédkórház főigazgatója Wikonkál Norbert Miklós azt mondta lapunknak, arra törekednek, hogy év végére a régióban a várólistákat harmonizálják, azaz ha azt látják, hogy egy betegnek 200 napig kell várnia, akkor át tudják irányítani abba a tagkórházba, ahol a műtét rövidebb várakozási idővel elvégezhető, tette hozzá a főigazgató.