Április 18. a műemlékvédelem világnapja. Ekkorra időzítette a Zöld Palotanegyedért Egyesület azt a tiltakozó akciót, melynek keretében a Magyar Rádió épületeinek a lerombolása ellen emelték fel a hangjukat. A rádió előtt, a Pollack Mihály téren körülbelül százötvenen gyűltek össze, zömében környékbeli lakosok és olyan művészek, akik fontosnak tartják azt, hogy a rádiónak legalább néhány ikonikus épülete megmaradjon.
Mint arról már lapunkban is olvashattak, a kormány a területen szeretné felépíteni a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új kampuszát, ám a tervek szerint ehhez olyan kultúrtörténeti jelentőségű épületeket kell eltüntetni, mint a 6-os stúdió vagy a Pagoda. A lapunknak nyilatkozó tüntetők különféle funkciókkal látnák el a rádió területét. Volt, aki az egyetem ideköltözését is ellenzi, mások úgy gondolják, hogy a kampusz felépítésének nem kellene szükségszerűen a rádió fontosabb épületeinek lerombolásával járnia. Ezeknek is lehetne funkciót találni az egyetemen belül. A 6-os stúdió például szolgálhatna zenei programok helyszínéül, a Pagodából pedig büfét lehetne kialakítani a hallgatóknak.
Márkus Ferenc, a rendezvény egyik szervezője lapunknak arról beszélt, hogy ahhoz képest, hogy milyen jelentős kulturális értékek sorsáról van szó, még mindig nagyon kevesen tudnak arról, hogy milyen veszély fenyegeti őket. – Amikor mi, a környéken élők először értesültünk róla, hogy a területet a Pázmány kapja meg, még örültünk is, mert úgy gondoltuk, hogy az egyetem jó gazdája lehet az épületeknek, felújíthatja és újra használatba veheti őket. Aztán kiderült, hogy egész más a tervük, és a jó állapotú, értékes épületeket el akarják bontani, hogy egy hatalamas beruházás keretében építsenek újat – nyilatkozta a szervező.
A Magyar Rádió udvara (Fotó: Magyar Hang/Csécsi László)
A civilek véleménye ugyan eltér arról, hogy mely épületek érdemelnének védelmet, de úgy gondolják, hogy erről az építésszakmával és a környéken élőkkel egyeztetve kellene döntést hozni, és nem a fejük fölött. Emellett arra emlékeztetnek, hogy a nemrég megújult építészeti törvény fenntartható építészeti alapelvei is kimondják, hogy ha van épületünk, akkor először próbáljunk meg neki funkciót találni ahelyett, hogy rögtön a lerombolására gondolnánk. Egy épület lebontása és egy új építése ugyanis hatalmas környezeti terhelést jelent. A belvárosi kampusz esetében például rengeteg törmeléket kell elszállítani, valamint az építőanyagokat is a helyszínre kell fuvarozni. Ez pedig nem csak a sűrűn beépített környék, hanem az egész főváros közlekedési infrastruktúráját meg fogja terhelni.
A civilek korábban már indítottak egy ötletpályázatot arról, hogy milyen funkcióval kellene megtölteni a területet ahelyett, hogy egy hatalmas, négyezer diákot befogadó épülettömböt építenének ide. Továbbá szükség lenne társadalmi egyeztetésre is, ám Márkus Ferenc szerint a minisztérium csak arról hajlandó egyeztetni, hogy milyen kárpótlást (például homlokzatfelújítást) kapjanak a környező lakók az elszenvedett kellemetlenségekért cserébe.
A szervező szerint ők addig fogják folytatni a tiltakozást, amíg a rádió épületei hasznosításra nem kerülnek, a közöttük lévő területek pedig zöldterületként funkcionálnak tovább.
