Van der Poel húzott egy nagyot – az Alpecin pedig rálépett a totális dominancia útjára

Frissítve 19/04/2024 - 10:10 GMT+2

Christoph és Philip Roodhooft egy belga faluból, a konyhaasztal mellől és egy kis garázsból indította útjára azt a csapatot, az Alpecin elődjét, amely mára a világ legjobbja lett a klasszikusokon. 2014-ben a 19 évesen berobbanó Mathieu van der Poellal léptek szintet, de a holland klasszis kulcsszerepet vállalt akkor is, amikor a csapat 2021-ben először bizonyíthatott a Tour de France-on.

Van der Poel begyújtotta a rakétákat, 60 kilométeres szólót nyitott a Paris-Roubaix-n

Az Alpecin felemelkedésének története a harmadik részéhez érkezett. Ez az időszak már masszívan a sikerekről szól, de Christoph és Philip Roodhooft számára ekkor sem adtak semmit ingyen.

A testvérpár szinte a nulláról indulva hozta létra a BKCP-Powerplus csapatot, amely gyakorlatilag verhetetlenné vált a klasszikusokon. Az első részben írtunk arról, hogy minden hidat felégettek maguk mögött, úgy ugrottak bele életük üzletébe. A másodikban pedig egy 2014-ben rendezett sorsfordító verseny történetét és annak pozitív hozadékait ismerhettük meg.

2009-ben egy kicsi, de rendkívül ambiciózus csapat indult útjára, amely mára jelentősen felduzzadt. Az elején kilenc versenyző tekert a BKCP-Powerplusnál, most Roodhoofték összesen már több mint 80 kerékpárost foglalkoztatnak. Jelenleg négy csapatot működtetnek, de itt még nincs vége, télen még további két cyclo-cross egységet is elindítanak.

Giro d'Italia

Pogačar és a többiek – itt a 2024-es Giro előzetes rajtlistája

25/04/2024 - 12:39

Az adminisztratív munkát már nem ők maguk végzik a morkhoveni otthonuk konyhaasztalánál, hanem egy teljes személyzet dolgozik egy háromszintes irodaépületben. A korábbi kis garázs helyét pedig átvette egy hipermodern szervízközpont egy közeli kisvárosban. Összesen 150 ember áll a cég alkalmazásában.

2018-tól felpörögtek az események. Mathieu van der Poel 2013 végén írta alá első profi szerződését, amelyet azóta többször átdolgoztak annak megfelelően, ahogy a holland sztár piaci értéke nőtt. Ezt a fivérek mindig is fontosnak tartották.

„Senki sem olvashatja majd a fejünkre, hogy Mathieu vesztegette a pénzét és az idejét, amíg nálunk tekert.”

Jasper Philipsen, Mathieu van der Poel

Fotó: Getty Images

Más kérdés, hogy 2018-ban Van der Poel úgy döntött, marad, ráadásul ismét öt évvel hosszabbított. Ismét világbajnok lett crossban, és jól látszott, hogy túl sok kihívás már nem vár rá abban a szakágban. Ez azt jelentette, hogy előtérbe került az országút. Jó példa volt előtte Wout van Aert, aki komoly sikereket ért el már az első szezonjában, 2018 tavaszán.

Az újabb szintépéshez viszont már nem volt elegendő, hogy a csapat, akkori nevén Corendon-Circus még konti-szinten tekert.

Feljebb kellett lépnünk a prokonti-szintre, ellenkező esetben egy nagy csapat elvitte volna Mathieu-t.

Kívülről ez egy logikus lépésnek tűnhetett, Christoph és Philip számára azonban korántsem volt az. A prokonti több versenyzőt, nagyobb személyzetet, több felszerelést jelentett, amihez ismét csak több pénzre volt szükség. Bizony-bizony hozzá kellett nyúlni a malacperselyhez is.

„Kikalkuláltam, hogy a legrosszabb forgatókönyv az, hogy saját magunknak nem adunk fizetést két évig” – mesélte Philip.

Végül minden rendben ment, és a szponzorok is megérkeztek a kellő időben. Ugyanakkor ez nem volt egy nyugodt időszak, mivel az országúti csapat nem tűnt túl acélosnak. Annak ellenére, hogy World Tour-szintű profizmus volt megfigyelhető a csapatnál az edzőtáborok, az orvosi vizsgálatok, a felszerelések és minden egyéb területen, a versenyzők teljesítménye Van der Poel nélkül meglehetősen sovány volt.

Mathieu azonban megint jött, és megmentette a csapatot. Amikor fordulóponthoz értek, és nagyon kellett valami eredmény, rá mindig számíthattak. Ráadásul jóval előbb jött ez az eredmény, mint ahogy azt Roodhoofték várták.

Mathieu van der Poel

Fotó: Getty Images

Ahogy Niels Albert kényszerű visszavonuláskor 2014-ben, úgy a csapat az első Tour-indulásakor, 2021-ben is előrukkolt a holland egy nagy győzelemmel. Ezen a bizonyos Touron az első adandó alkalommal szakaszt nyert, ráadásul még a sárga trikót is megszerezte. Hasonló volt a helyzet 2019-ben is, amikor szinte valamennyi többnapos versenyen, ahol elindult, behúzta az első szakaszt.

Amikor fontos volt, mindig levette a terhet a vállunkról.

2019-ben három fontos klasszikust is nyert, köztük az Amstelt, melyet a mai napig a valaha volt egyik legváratlanabb győzelemként tartanak számon. Egészen brutális volt, amilyen hátulról érkezve sorra leszedte az előtte lévőket. A sikerhez kellett az élen állók taktikai hibája is, de ez semmit nem von le az érdemeiből.

A 2019 óta elért győzelmeket felsorolására nem vállalkoznánk, ráadásul nem csak a szám a fontos, hanem az ezeket a győzelmeket szerzők névsora is. Ahogy ugyanis telt az idő, a csapat egyre kevésbé csak Van der Poleról szólt. Hanem szólt többek között Tim Merlierről és Jasper Philipsenről is.

Csatlakozz az Eurosport Magyarország Viber-csatornájához!

2024-ben ők nyerték az év első három kiemelt klasszikusát, ami korábban még egy csapatnak sem sikerült. Ahhoz képest, hogy 2019-ben még alig-alig foglalkoztak az országúttal, most övék az egyik legerősebb csapat a világon.

De hogy tudnak folyamatosan, szinte minden évben előrelépni? A háttérben nincs semmiféle titok, vagy ha úgy jobban tetszik, sok apró titok van.

Az egyik feltétlenül az, amilyen orruk van a tehetségekhez. Elképesztő mennyiségű energiát és kreativitást fektetnek a tehetségek felkutatásába, ugyanakkor mernek kockázatot is vállalni. Részben az általuk jól ismert cross-világból hoznak át srácokat az országútra, de a dolog ennél jóval összetettebb.

Mathieu Van der Poel, Amstel, 2019

Fotó: Imago

Ott van például Merlier törtnete. Őt akkor igazolták le, amikor épp otthon ült, mert nem volt munkája. Senki nem akarta őt. Aztán a Corendonban két hónap kellett, és máris belga bajnok lett belőle.

Azt mondják, a tehetség mindig utat tör magának a felszínre. Nekünk azonban az elején a hajánál fogva kellett Timet a víz felett tartani.

Aztán ott volt a közös buli az akkor még alig ismert Zwifttel. Húztak egy merészet azzal, hogy a virtuális versenyek győztesének szerződést ajánlottak. Valamiért ez is pont nekik jutott eszébe. És azért Jay Vine mégiscsak nyert két szakaszt a 2022-es Vueltán.

Egy másik fontos dolog a megfontolt, stratégiai gondolkodás. Miközben mások harcoltak a World Tour-licencért, ők 2022-ig maradtak prokontiban, pedig 2019-ben már előreléphettek volna. Pontosan tudták, hogy azt a csapatot, amelyben ott teker Van der Poel, szívesen látják a világ bármely versenyén. Így megspóroltak jó sok pénzt, amit okosan, más területen tudtak elkölteni.

Különleges képességük a pénz előteremtése is. Szerte Európából szereztek szponzorokat, nem csak az általuk jól ismert nyugat-flamand régióból, hisz például a Corendon Hollandiából, a Fenix Olaszországból, az Alpecin Németországból érkezett a csapathoz.

Közben pedig Van der Poelt is megtanulták kezelni, hisz azért az ő pályafutása néhány ponton akár rossz irányt is vehetett volna. Nehéz időszakot élt meg a covid után, ott volt a tokiói olimpián történt montis bukása, vagy épp a szállodai balhé Wollongongban.

És hogy mi lesz a következő szintlépés? Christoph és Philip talán már tudja. Az mindenesetre biztos, hogy 2024-ben kőkeményen dominálják a klasszikusokat.