Juhász Péter nyerte meg az V. kerületi ellenzéki előválasztást

belföld
április 18., 20:09

Az V. kerületi ellenzéki előválasztáson este hatig lehetett szavazni, és bár a részvétel nagyon alacsony volt, csak 10 után hirdettek eredményt.

Az Együtt egykori elnöke, a független Juhász Péter (58 százalék, 711 szavazat) – akit a DK, a Momentum, a Párbeszéd, a Mindenki Magyarországa és a Nép Pártján is támogatott – legyőzte Kovács Alex Gábort (42 százalék, 516 szavazat), a közgyűlésben kisebbséget alkotó ellenzéki Tiéd a Belváros-frakció vezetőjét.

photo_camera Juhász Péter 2023 végén, miután bejelentette a visszatérését. Fotó: Németh Dániel/444

Ahhoz képest, hogy pár éve még a széttagolt ellenzék csodafegyvere volt az előválasztás, most csupán három helyen tartottak ilyet. Igény pedig lett volna rá, hiszen egy sor településen nem vagy csak nehezen tudtak dűlőre jutni az ellenzéki oldal indulóiról.

A közvélemény-kutatásos előválasztástól indultunk

Ki emlékszik már a Millából az Együttbe érkezett Pápa Leventére? És ki emlékszik már a Millára és az Együttre? 2015-ben a politikából egy évvel később kiszállt Pápa Levente ötlete volt a baloldali előválasztás. Ez lett volna a megoldás arra a helyzetre, ami ma sincs másképp: „6-8 közepes-, kis- és mikropárt és 4-5 civil mozgalom, szervezkedés” akarja megszerezni a hatalmat.

Az eredeti ötlet 2013-ból származik. Az ellenzéki oldalon az Együtt és az MSZP harcolt azért, hogy Bajnai Gordon vagy Mesterházy Attila lesz-e Orbán Viktor kihívója a 2014-es országgyűlési választáson. Bajnaiék közvélemény-kutatásos előválasztást javasoltak. A két jelölt heteken át tartó kampányát egy tévévita zárta volna le, végül a közvéleménykutatók felmérései döntöttek volna a győztesről.

photo_camera Mesterházy és Bajnai - nem az előválasztásra ráznak kezet

Az MSZP akkor ezt elvetette, de a 2018-as országgyűlési választásra való felkészülés jegyében Tóbiás József MSZP-s pártelnök azt javasolta: „Nem titokban, füstös szobákban fogjuk eldönteni Magyarország sorsát. Transzparens, legitim előválasztási rendszerben döntik el, ki legyen a miniszterelnök-jelölt.”

Az Egyesült Államokban 1972 óta döntenek előválasztáson az elnökjelöltekről, Európában jellemzően a baloldali pártok sajátja ez a műfaj. Olaszországban vagy Franciaországban főleg a baloldal választott magának így elnököt, de a szélsőjobboldali Matteo Salvini is előválasztáson lett az Északi Liga listavezetője a 2018-as parlamenti választáson.

A 2017-es előválasztáson nyertes Salvini
photo_camera A 2017-es előválasztáson nyertes Salvini Fotó: MICHELE SPATARI/NurPhoto via AFP

A 2018-as országgyűlési választás előtt legerőteljesebben az akkori zuglói polgármester és Párbeszéd-társelnök Karácsony Gergely kampányolt az előválasztásért.

Csodafegyver lett az előválasztás

Az első elő-előválasztást 2019-ben tartották arról, ki legyen az MSZP-Párbeszéd-DK főpolgármester-jelöltje. Karácsony Gergely végül elsöprő győzelmet aratott Horváth Csaba fölött. Az elő-előválasztás után a DK úgy döntött, hogy Kálmán Olga személyében mégis önálló jelöltet állít az előválasztáson. Karácsony ott is győzött, Kálmán mellett a momentumos Kerpel-Fronius Gábort előzte meg.

A Ferencvárosban volt még előválasztás 2019-ben, azt Baranyi Krisztina nyerte meg nagy fölénnyel, a momentumos Jancsó Andreát győzte le.

Miután Karácsony és Baranyi is megnyerte a maga választását, a 2010 óta regnáló fideszesek, Tarlós István főpolgármester, illetve Bácskai János polgármester ellen, így az ellenzék igazi csodafegyvernek gondolta az előválasztást.

Rémálom lett az előválasztás

A 2022-es országgyűlési választásra már nem csak az ellenzéki miniszterelnök-jelöltről, hanem a 106 egyéni választókerület képviselőjelöltjéről is előválasztáson döntöttek. Az eredmény ismert, minden idők legnagyobb vereségét szenvedte el az ellenzék, ráadásul zsinórban negyedszer nyert kétharmaddal a Fidesz.

Az előválasztás öt miniszterelnök-jelöltje október 23-án.
photo_camera Az előválasztás öt miniszterelnök-jelölt-jelöltje október 23-án. Fotó: botost/444.hu

Nem csoda, hogy a pártok egy csapásra kiszerettek az előválasztásból, ahogy az ellenzéki szavazók többsége is. A DK elzárkózott az előválasztástól, az MSZP és a Momentum hajlandó volt erre olyan körzetekben, ahol vita van a jelöltről. A tárgyalások 2023 novemberére elakadtak. Karácsony Gergely főpolgármesterként már nem akart előválasztást a saját posztjáról, mivel ezúttal nem kellett visszahódítani a fővárost, egy ellenzéki előválasztás pedig az ellenzék győzelmét veszélyeztetné. Márki-Zay Péter ellenben továbbra is csodafegyverként tekintett az előválasztásra.

Végül csak három kerületben lett előválasztás

Az V. kerület mellett végül két másik fővárosi kerületben, a XXII.-ben és a XII.-ben tartottak előválasztást.

A XXII. kerületben a DK-s Perlai Zoltán a momentumos Havasi Gábort győzte le. Perlai 2002 óta tagja a kerületi képviselő-testületnek. Jelöltségét az MSZP, a Párbeszéd, az LMP és a Jobbik is támogatta. Havasi 2019-ben összellenzéki polgármester-jelölt volt, csupán 312 szavazattal kapott ki a fideszes Karsay Ferenctől.

A XII. kerületben nagy győzelmet aratott Kovács Gergely, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt jelöltje és társelnöke a momentumos Farkas Csaba fölött.

photo_camera Kovács Gerely Fotó: Mohai Balázs/MTI/MTVA

Sokáig úgy volt, hogy Győrben is lesz, ez végül elmaradt, mivel Pintér Bence, a Tiszta Szívvel a Városért Egyesület, az LMP és a Momentum jelöltje alkalmatlannak tartja ellenfeleit a városvezetésre. Az MSZP-s Pollreisz Balázs később ugyan visszalépett Pintér javára, de maradt még jelölt az ellenzéki oldalon: Pintér mellett Borkai Zsolt volt polgármester és a DK-s Glázer Tímea is indul a polgármesteri posztért.

Zuglóban az MSZP-s polgármester Horváth Csaba nem lelkesedett az előválasztás ötletéért. Úgy tűnt, hogy ennek ellenére a momentumos Rózsa András és a szikrás Sudár Orsolya mégis egymásnak feszül, végül úgy döntöttek, közösen indulnak. Rózsa lesz a polgármesterjelölt, az egyéni körzetekben pedig indulnak szikrás jelöltek, így Sudár is.

Az előválasztások idei rövid sora lezárult, szombattól már az ajánlásokat gyűjthetik a jelöltek.