)
A sportágon belül legalábbis kézilabdázóként és mesteredzőként, valamint az országos szövetség, az MKSZ edző- és utánpótlás bizottsága vezetőjeként, később elnökségi tagként ismerték. Győrfi János világlátása, tevékenysége, életműve azonban messze túlmutatott a kézilabda és a sport keretein – áll a szövetség honlapján olvasható nekrológban.
1987-ben a Kossuth Lajos Tudományegyetemen és az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerzett diplomát történelem-népművelés szakon, majd 2006-ban a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karán kapott kézilabda-szakedző minősítést. Az Európai Kézilabda Szövetség (EHF) és a Magyar Kézilabda Szövetség (MKSZ) európai mesteredzője volt. Tudását, tapasztalatát nem csak az iskolapadból merítette, hiszen harminchét éven át maga is kézilabdázott, mindig a rá jellemző elhivatottsággal, majd negyedszázadot edzősködött a magyar junior-válogatott, illetve hazai első és másodosztályú csapatok mellett. Gyakorlat és elmélet szerves egysége jellemezte, ennek jegyében dolgozott a Testnevelési Egyetem stratégiai főtanácsadójaként, majd a Testnevelési Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnökének tanácsadójaként.
Mindemellett vallástörténetet oktatott, a világhálón különféle témakörökben lelhetők fel tartalmas és emelkedett hangulatú előadásai szeretetről és társadalomról, eredményességről és egészségről. Számos olyan erény szelíd, csendes, de nagy tudású birtokosa volt, amely e rohanó és harsány világban sokaknak bizonyára fel sem tűnt. Ez azonban őt a legkevésbé sem zavarta. Befelé és – mélyen vallásos emberként – felfelé tekintve élte az életét, ennek is köszönhette, hogy hosszú és súlyos betegségét méltósággal, alkotó munkával, derűvel, mondhatni, a külvilág számára szinte észrevétlenül viselte.
A szövetség saját halottjának tekinti Győrfi Jánost,
)
A szövetségi kapitány és az elnök is értékelte női kéziseink Eb-sorsolását
)
Kiderült, kik lesznek a magyar válogatott csoportellenfelei a részben hazai rendezésű Eb-n
)
)
)
)
)
)
)
)
)
)
)
)