szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Keményen megkongatta a vészharangot az EU vezetői által rendelt versenyképességi helyzetjelentésben és reformtervezetben az erre felkért volt olasz miniszterelnök.

Mintha csak a lisszaboni szerződés versenyképességi céljainak felolvasását hallanánk – fakadtak ki a brüsszeli tudósítók, miután meghallgatták a volt olasz miniszterelnök uniós versenyképesség fokozását célzó jelentését szerda délután. Enrico Lettát arra kérték fel a regnáló állam- és kormányfők, hogy készítsen jelentést az EU kilátásairól, és tegyen reformjavaslatokat, amelyeket a versenyképesség témája köré összetrombitált európai uniós csúcstalálkozóra időzítve tett közzé Charles Michel tanácselnökkel az oldalán.

Letta üzenete profán: amennyiben az EU nem teszi meg a szükséges lépéseket a pénzügyi, energia- és távközlési piacai teljes integrációjára, akkor még inkább le fog maradni az Egyesült Államoktól és Kínától.

„Az európai integráció túlélési kérdés a globális gazdaságban” – magyarázta a bejelentés kapcsán Letta, aki szerint „az egységes piac iránti tétlenség hanyatlást eredményez”. Szerinte az EU-tól egy esetleges második Donald Trump-ciklus is azt követeli meg, hogy az USA-hoz hasonlóan bátrabban használja belső piacának erejét.

A jelentés azzal érvel, hogy az EU gazdasági súlya folyamatosan csökken, ma a globális GDP mindössze 13,3 százalékát teszi ki, míg 1993-ban ez több mint 20 százalékon állt.

Letta a következő évekre az EU számára a pénzügyi szolgáltatások, energia és telekommunikáció nemzeti piacainak további integrációját irányozná elő. De az uniós vállalatok fúziójára vonatkozó szabályozásokat is átírná, elősegítendő a piaci konszolidációt.

A magántőke szerepét is fokozná Letta, s nem ódzkodna a közös kötvénykibocsátástól olyan politikai prioritások elősegítésére, mint a bővítés, a gazdaság zöldítése és klímasemlegessé tétele vagy a védelmi politika. Ugyanígy szorgalmazná a magántőke bevonását is.

Letta javaslatot tett az európai űripar egységessé tételére, de külön megemlékezett a vasúti közlekedésről, mert szerinte kevés Európában a szuperexpressz, pedig az segítené a közösség összekapcsolódását. Erre akkor jutott Letta, amikor a jelentés előkészítése során körbeutazta Európát.

Azt tapasztaltam, hogy lehetetlen az egyik fővárosból a másikba utazni nagy sebességű vasúton úgy, hogy valamennyi fővárost fel lehessen így keresni

– érvelt. Egyenesen abszurdnak nevezte azt, hogy emiatt repülőgépet kell használni.

A tárgyalások során az északi államok vezetői a Letta-jelentés kapcsán a közös piaci szabályok kikényszerítését kérték számon. Emellett az huszonhetek vezetői további részletek kidolgozására kérték Lettát jelentése pénzügyi, állami támogatásokról, illetve az innovációs szabadságról szóló részeinél. A tanácsban a belga miniszterelnök felszólalása után következő Orbán Viktor, akinek országa júliustól fél éven át vezeti az uniós elnökséget, ilyen módon felelős a tárgyalásokért, úgy fogalmazott: Magyarország elkötelezett a munka folytatása mellett.

Letta hangsúlyozza, hogy mind demográfiáját, mind gazdaságát tekintve más terepen kell boldogulnia a jövő EU-jának, mint a 90-es években. Európa lakossága sokkal gyorsabban öregedik el, és csökken a gyermekvállalási hajlandóság, miközben a világ más részein nem ez a helyzet.

Összehasonlításképpen: az EU-ban 2022-ben mindössze 3,8 millió gyerek született, a 2008-as 4,7 millióhoz képest. Ami a gazdaság makrómutatóit illeti, a EU növekedése messze elmaradt az Egyesült Államokétól. Míg az előbbiben 1993 és 2022 között 30 százalékkal nőtt a lakosságarányosan a GDP, addig a tengerentúlon 60 százalékkal. Miközben a Letta-jelentés újfent hitet tesz a multilaterializmus, a szabadkereskedelem és a nemzetközi kooperáció mellett, azt sem rejti véka alá, hogy a háborúk és fegyveres konfliktusok, illetve a kereskedelmi háborúk egyre jobban aláássák az elvek vezérelte szabályalapú nemzetközi rendszert. Ezért ezek kapcsán is „reality check”-et javasol a riport. (A Letta-jelentés itt olvasható.)

Az uniós csúcs második napján más gazdasági és versenyképességi kérdések is napirendre kerültek. Így az eredetileg kora délutánig tervezett tárgyalás jóval tovább tartott, mert a vezetők nem tudtak megegyezni abban a szövegben, amelyet valamennyien el tudnak fogadni. Az EUrologus információi szerint ekkor – a szokásoknak megfelelően – kisebb országcsoportok alakultak, és így folytatódott az egyeztetés.

A tárgyalás végeztével Charles Michel, az Európai Tanács elnöke azt mondta, hogy az EU gazdasági és biztonsági bázisa túlságosan függött a külső forrásoktól, s ez befolyásolja a versenyképességet és az EU befolyását. Ezért szükség van egy új európai versenyképességi megállapodásra, amely az erős egységes piacon, valódi energiaunióval felvértezett erős iparpolitikán, masszív befektetéseken, a digitális és zöld átmeneten, illetve a jobb és intelligensebb szabályozáson alapul, melyek közül az utóbbi kevesebb bürokráciát jelent. A tagállami vezetők egyetértettek abban, hogy az EU-nak új versenyképességi megállapodásra van szüksége az USA és Kína gazdasági hatásának ellensúlyozására. Ennek részleteit azonban már csak az EP-választás után fogják kidolgozni.