Bicskei ügyet vizsgáló bizottság: A fővárosnak be kellett volna avatkoznia 2011 után

Befejezte munkáját a bicskei gyermekmolesztálási ügyet és körülményeit vizsgáló fővárosi eseti bizottság, és a csütörtöki záróülésen városvezetői koalíciós többséggel elfogadták a vizsgálattal kapcsolatos jelentést. A Fidesz nem ment el a záróülésre.

Kiss László DK-s bizottsági elnök szerint bebizonyosodott, hogy súlyos felelősség terheli a (2013-ig) fenntartó fővárosi önkormányzatot a történtekkel kapcsolatban, valamint abban, hogy semmi érdemi következménye nem lett a 2011-es bejelentésnek. A felelősség 2013 után az állami fenntartó intézmény kapcsán is folytatólagosan fenn áll szerinte.

Wintermantel Zsolt (Fidesz), a bizottság alelnöke a Telexnek azt mondta: szerinte semmi új, lényegi információt nem tártak fel a főjegyzői vizsgálathoz képest. Főként személyes tapasztalatokat, korábbi dolgozók, vezetők véleményét ismerték meg, de ez érdemben nem vitte előrébb a fővárost abban, hogy elkerülhetők legyenek a hasonló esetek. Úgy véli: a bizottság elnöke teljesen szubjektív módon állította össze a jelentést a válaszlevelekből és meghallgatásokból, amelyek szövege inkább sejtetéseket tartalmaz, és „szétkeni az ügyet”.

A jelentésben felvetik a fenntartó fővárosi önkormányzat felelősségét, mivel nem indult fegyelmi eljárás, belső vizsgálat az ügy 2011-es kipattanásakor. Különösen aggályosnak tartja azt is, hogy a molesztálással meggyanúsított igazgatót sem függesztették fel, még a rendőrségi eljárás idején sem, annak ellenére, hogy megfélemlítette és befolyásolta a bejelentőket és a tanúkat, az ő visszaemlékezésük szerint. Sőt, az igazgató bent lakott az intézményben, annak ellenére, hogy családjának lakása volt a városban.

A jelentés megállapítása szerint a vizsgálat során bizonyíthatóan voltak olyan információk, amely alapján a gyermekek és a bejelentők védelmének érdekében be kellett volna avatkoznia a fővárosnak fenntartói intézkedésekkel a 2011-es rendőrségi nyomozás idején.

A jelentésben az áll: Tarlós István akkori főpolgármester nem kívánt megjelenni az ülésen, de levélben válaszolt a bizottság kérdéseire. Válaszában azt írta, hogy a főpolgármesteri átadás-átvételhez kapcsolódóan nem kapott külön információkat az intézményről, de megítélése szerint ez nem felróható elődjének, Demszky Gábornak, abban viszont lehet felelőssége, hogy az igazgatót „készen kapták”. Állítása szerint az igazgatót „Demszkyék” nevezték ki és tartották hivatalban, 26 év alatt egyedül az ő városvezetése alapján történt intézkedés kezdeményezése. A bejelentő munkatársak elbocsájtását Tarlós disznóságként minősítette.

A korábbi főpolgármester álláspontja az, hogy mindenkinek politikai felelőssége van abban, ami a ciklusa alatt történt. „Azt ismerem el, hogy a hosszú történetből a 2011-es esemény az, ami az én ciklusomban történt meg, és ezt sajnálom” – írta Tarlós, és bocsánatot kért az ügyben. Ugyanakkor hozzátette, hogy mindenki vállalja erkölcsileg a maga részét. A törvényi kötelezettségeknek álláspontja szerint eleget tettek. Tarlós a Bárczy-díj átadását a később elítélt igazgatónak utólag nem tartaná támogathatónak, ugyanakkor a díjra nem ő tett javaslatot, ezt, mint mondta, 2015-ben bizalmi alapon szavazták meg. A jogerős ítéletet követően Tarlós István is visszavonta volna a kitüntetést.

A bizottságnak írásban válaszolt a kitüntetés felterjesztője, Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes is. Bagdy állítása szerint személyesen nem ismerte az igazgatót, az ügyről nincs semmilyen személyes információja. Közölte: a gyermekotthon igazgatóját szakmai körökből javasolták neki, a személyes felelőssége kapcsán a díj adása rossz érzésekkel tölti el.

A jelentés megállapításai között az szerepel: nehezen hihető, hogy valaki személyesen kézzel írt ajánlást tesz és díjra alkalmasság kapcsán méltat olyan személyt, akit nem is ismer, de ha így történt, az még inkább felveti Bagdy Gábor felelősségét a díj adományozása kapcsán.

Az április 8-án tartott ülésen személyes meghallgatás keretén belül a bizottság tagjai kérdéseket intézhettek az ügy két bejelentőjéhez és egy munkatárshoz, aki egy 2008-ban történő eset kapcsán adott információkat. Egyikük elmondta: hatalmas csalódást okozott neki a gyermekotthon működéséért felelős fővárosi önkormányzat közömbös hozzáállása, falba ütköztek. Az önkormányzat szerinte elindíttatta ugyan a nyomozást, de ezzel mosta kezeit és később sem ellenőrizte a nyomozás körülményeit: azt, hogy a gyermekeket az igazgatótól többszörösen függő viszonyban lévő igazgatóhelyettes képviselte; azt, hogy az igazgató továbbra is jelen van a gyermekotthonban; azt, hogy a vezetőhelyettesek nyomást gyakorolnak vallomásuk miatt a gyermekekre és a jelző felnőttekre is. Levelében kiemeli, hogy mindezek mellett „intenzíven zajlott a bántalmazást jelző gyermekek befolyásolása, megvásárlása, fenyegetése, egymás ellen fordításuk.”

A bizottság az üggyel összefüggésben három javaslatot fogadott el. Ezek a következők:

• a fővárosi önkormányzat az erőszakos és szexuális cselekmények áldozatai számára hozzon létre bejelentő felületet, amely automatikus jelzéssel él az illetékes hatóságok irányába, segíti a bejelentőt a bejelentés megtételében, egyértelmű információt nyújt a jelzőrendszer működéséről, a jelzőrendszeri tagok kötelezettségeiről.
• a pedofil és szexuális cselekmények áldozatai traumáinak kezelésére, illetve hozzátartozók, szülők, nagyszülők, gondviselők számára történő tájékoztatás, felvilágosítás céljából a fővárosi önkormányzat hozzon létre, vagy szakmai szervezetek bevonásával működtessen konzultációs fórumokat, nyújtson mentális, pszichológiai segítséget.
• a fővárosi önkormányzat szervezzen akkreditált képzéseket, tanácskozásokat, konferenciákat a bűnmegelőzés és az áldozatsegítés témakörében az állami és önkormányzati szervekkel, valamint a szexuális zaklatás ellen küzdő, a jelzőrendszer megerősítésén tevékenykedő civil közösségek bevonásával.