A Nemzeti Földhő Stratégia alapján 2030-ig a kormány megkétszerezné a geotermikus energia hazai felhasználását. A közleményben azt írják, hogy a Kárpát-medencében a földkéreg vastagsága az európai kontinens átlagos értékének fele. Így nagyon erős a földi hőáram, ami magasabb felszín alatti hőmérsékletet eredményez. A térséget felépítő kőzetek nagy mennyiségben képesek tárolni a csapadékból utánpótlódó, természetes felszín alatti vízkészletet.
Magyarország tehát előnyös adottságokkal rendelkezik a geotermikus energia sokrétű hasznosításához.
A Nemzeti Földhő Stratégia alapvető célja, hogy a jelenleg 6,4 petajoule hazai energetikai felhasználás már 2026-ig ötödével (8 PJ-ra), a következő évtized elejére pedig a bázisérték duplájára (12-13 PJ-ra) növekedjen. A stratégia időtávján 6,5 százalékról 25-30 százalékra emelkedhet a geotermikus energia részesedése a teljes hőtermelésből. Az új hasznosítások 1-1,2 milliárd köbméter földgázt válthatnak ki 2035-ig, érdemben csökkentve az importkitettséget.
A kezdeti eredmények gyors elérése érdekében az állam nagyobb szerepet vállal a geotermikus energia kutatásában és hasznosításának támogatásában.
A beruházások jellegéhez igazodó, kiszámítható finanszírozási környezetet összesen mintegy 165 milliárd forint támogatás teremtheti meg.
A geológiai és pénzügyi kockázatok csökkentését, részbeni átvállalását szolgáló pályázati felhívás indulhat első körben 34 milliárd forint kerettel. A fúrások, hőközpontok, vezetékrendszerek megvalósítását kedvezményes és tervezhető feltételrendszerrel könnyítheti meg a Geotermikus Beruházási Hitelkonstrukció. A településfűtés elterjesztése céljából legalább 20 milliárd forint értékű támogatás ösztönözheti fejlesztésekre a közintézményeket. A földhő kiterjedtebb hasznosítását geotermikus hőszivattyú telepítési program is elősegítheti.
Az energetikai szempontból szükséges beruházásokkal szembeni fontos elvárás, hogy nemzetgazdasági szinten megtérüljenek, növeljék a versenyképességet, a nemzeti energetikai gépgyártást zöld alapokon újjáélesztve megrendelést adjanak a hazai iparnak, kiaknázva a településfejlesztési és turisztikai lehetőségeket is. A társadalmi egyeztetésre induló Nemzeti Földhő Stratégia teljes szövege elérhető a kormányzati honlapon - írják a közleményben.
2010 után több mint négyszeresére nőtt a geotermikus hőenergia kitermelése, de bőven van még tere a zöldenergia további felhasználásának. Az iparág fellendítését az elmúlt időszakban új, rugalmas engedélyezési rendszer, a Magyar Geotermia Klaszter létrehozása, az országos geotermikus kutatási program folytatása is szolgálta. A Klíma- és Természetvédelmi Akcióterv részeként meghirdetett pályázat nyerteseinél 4,8 milliárd forint mérsékli a geotermikus fúrási tevékenység pénzügyi kockázatait. Március elején nyílt meg a Svájci Alap forrásaiból finanszírozott 5,3 milliárd forintos felhívás egyebek mellett meglévő termálkutak korszerűsítésének vagy állami tulajdonban levő szénhidrogén-kutak termálkúttá alakításának támogatására.
A geotermiával kapcsolatos jelenlegi problémákról - például visszasajtolási kockázat, a visszasajtolási szabályok tisztázása, a távfűtésbe való becsatornázás területileg eltérő lehetőségei - egy korábbi cikkünkben már beszámoltunk, olyan szakértők véleménye alapján, mint Holoda Attila (korábbi energetikai helyettes államtitkár), aki április 24-én a Sustainable Tech konferencián Szanyi Jánossal, a Szegedi Tudományegyetem Alkalmazott Geotermikus Kutatás-Fejlesztési Központ vezetőjével, Szita Gáborral, a Magyar Geotermális Egyesület elnökével és Csernus Dórával, az Egyensúly intézet klíma- és környezetpolitikai igazgatójával beszélget majd.
Címlapkép forrása: Getty Images
