Csaknem egy hónapja derült ki, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) nyomozást indított Magyar Péter állításai, valamint az általa bemutatott hangfelvétel alapján, melyen volt felesége, Varga Judit korábbi igazságügyi miniszter beszélt. Az azóta tanúként kihallgatott egykori tárcavezető a többi közt azt állította volt férjének, hogy előre szóltak Völner Pál volt igazságügyi államtitkárnak az őt is érintő nyomozásról, továbbá Rogán Antal miniszterről szólva azt mondta: „kihúzatták magukat” a Völner-Schadl-ügy ügyészségi irataiból.
Varga Judit – az ügyészség által lefoglalt hangfelvételen – arról is beszélt, hogy munkatársai belenéztek az ügyészségi iratokba, és meg is nevezte korábbi kolléganőjét, Martonovics Bernadettet, aki szavai alapján bement az ügyészségre a nyomozati iratok miatt. Rajta kívül egy bizonyos „Danit” emlegetett a volt igazságügyi miniszter, akinek – Varga utalása alapján – bejárása lehetett az ügyészségre. Ő feltehetően Hódos Dániel, Varga Judit egykori kabinetfőnöke lehet.
Korábban Fürcht Pál főügyész, a KNYF vezetője sajtótájékoztatóján is rákérdeztünk arra, hogy Varga Judit munkatársai valóban jártak-e az ügyészségen. Akkor a főügyész azt mondta,
minket egy külsős őrző-védő szerv véd, akiknek kötelező felírni, ha egy külső személy jön hozzánk. Ha bent járt, ki fog derülni, ha nem járt bent, akkor is ki fog derülni a nyomozás során.
Ez a külsős cég Mészáros Lőrinc felcsúti milliárdos vállalkozó érdekeltségébe tartozik, és annak informatikai rendszeréből vélhetően egyszerűen kinyerhetők azok az adatok, hogy kik jártak bent az ügyészség épületében. De erről nem kommunikált az ügyészség.
Mivel csaknem egy hónap telt már az ügyészségi sajtótájékoztató óta, megkerestük kérdéseinkkel a KNYF-et. Arról érdeklődtünk: kinyomozták-e, hogy Varga Judit volt munkatársai jártak-e a Völner-Schadl-üggyel összefüggésben az ügyészségen, valamint kihallgatták-e őket az ügyben? Az ügyészség a kérdésünkre annyit közölt:
A Magyar Péter által tett nyilatkozatok kapcsán, a korrupciós bűncselekmény feljelentésének elmulasztása és más bűncselekmény miatt a Fővárosi Nyomozó Ügyészségen indult bűntetőügyben folyamatosan történnek nyomozati cselekmények, így tanúkihallgatások is. A nyomozás érdekében azonban az elvégzett és a tervezett eljárási cselekményekről bővebb tájékoztatás jelenleg nem adható. Az ügyben részletesebb tájékoztatást a Központi Nyomozó Főügyészség a nyomozás érdemi befejezését követően ad.
Arról, hogy járt-e bent az ügyészségen, Martonovics Bernadett egykori kormányfőtanácsost is megkérdeztük – ő jelenleg a Magyar Bankszövetség jogi igazgatója –, azonban sem ő, sem a bankszövetség nem reagált megkeresésünkre. Martonovicsot telefonon is utolértük, ám bemutatkozásunk után bontotta a vonalat.
Az igazságügyi tárca Civilisztikai és Igazságügyi Kodifikációs Főosztályának korábbi vezető kormányfőtanácsosának neve a Schadl-Völner ügy nyomozati irataiban is többször felbukkan, valamint Schadl Györggyel, a végrehajtók vád alá helyezett volt elnökével közösen társszerzője a Nagy kommentár a végrehajtási törvényhez című kötetnek. Ezen kívül a Miskolci Egyetemen a végrehajtási jogi szakjogász szakirányú továbbképzésben bírósági végrehajtást oktat. Martonovics végrehajtójelölteket is vizsgáztatott. Ő volt az elnöke például annak a bizottságnak, amely átengedte a végrehajtók elnökének egyik pártfogoltját, majd a történtek után az iratok szerint telefonon panaszkodott, hogy „minden rendben van, de ez egy katasztrófa volt, nem tudott semmit.”
Megkerestük a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karát elsősorban arról érdeklődve, mi az álláspontjuk arról, hogy olyan oktató tanít az egyetemen, aki korábban felkészületlen végrehajtójelölteket is átengedett szakvizsgákon, mert a végrehajtói kar elnöke erre kérte. Az egyetem annyit közölt:
Martonovics Bernadett megbízásos jogviszonyban áll a Miskolci Egyetemmel, szakirányú továbbképzési feladatokat lát el az Állam- és Jogtudományi Karon. Szakmai munkájával kapcsolatban a hallgatói és oktatói visszajelzések alapján nem fogalmazott meg kifogást a kar vezető testülete.
A Völner és Schadl elleni fő vádpont lényege szerint Schadl jogtalan előnyként rendszeresen pénzt – 2021 nyaráig legalább 83 millió forintot – adott át Völner Pálnak, aki ezért a pozíciójából eredő befolyását Schadl érdekeinek megfelelően gyakorolta. Az ügyészség szerint a végrehajtók elnöke hét társával előzetesen megállapodott abban, hogy eléri, önálló bírósági végrehajtói kinevezést kapjanak, amiért cserébe a végrehajtói irodájuk működéséből őket illető osztalékot részben vagy egészében visszakérte tőlük. Ezekkel kapcsolatos konkrétumokról ugyanakkor nem tudott beszámolni az ügy koronatanújaként emlegetett nő, akinek vallomása látszólag igencsak meggyengítette a vádakat. Ugyanakkor az is igaz, hogy egy kivétellel mindegyik megvádolt végrehajtó beismerte a bűnösségét.
A vádhatóság szerint Schadl több mint 924 millió forint illegális jövedelemre tett szert a közbenjárására kinevezett végrehajtóktól. Megjegyzendő, hogy ezt az összeget csaknem egy év alatt megkereste a hét érintett végrehajtó. Mint megírtuk, az ügyben szereplő végrehajtók több mint 2,3 milliárd forintot kerestek összesen, ám pénzügyeik alapján nem látszik, hogy a csaknem 1,4 milliárd forintnyi különbözettel (amit a vád alapján nem adtak át Schadlnak) mi történt.
Schadlt és feleségét 2021. november 5-én fogták el a ferihegyi repülőtér prémium parkolójához vezető úton. A rendőrök több millió forintot és két diplomata útlevelet foglaltak le tőlük. Ezeket Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter állíttatta ki Völner Pál kérésére. Később az eljárás során hatalmas vagyont foglaltak le a házaspárnál, aminek részbeni elrejtése miatt emeltek vádat Schadl felesége ellen is. Schadl Györgyöt akkor le is tartóztatták, ám ezt sokáig próbálták titkolni.
A végrehajtók elnöki posztjáról lemondott Schadl végül két év raboskodás után került házi őrizetbe azután, hogy az ügy fontosabb tanúit meghallgatták a bíróságon.
