Újabb háború a határainkon – Berobbanhat a Balkán puskaporos hordója

Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése megszavazta Koszovó csatlakozását a közösséghez. A strasbourgi székhelyű szervezet ezzel 47 tagra bővülhet.

Szerbia a szégyen napjának nevezte április 16-át, amikor a tanács döntött Koszovó felvételéről. A véső döntést május 16-án a miniszterek tanácsa hozza meg a kérdésben. A Nyugat-Balkán puskaporos hordója a robbanás határára került, hiszen a szerb külügyminiszter szégyennek, a koszovói köztársasági elnök győzelemnek tartja Koszovó esetleges csatlakozását az Európa Tanácshoz.

Albán tüntetők Koszovóban Fotó: Amnesty International

„A szégyen napja a kedd, amikor az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése megszavazta azt jelentést, amely Koszovó Európa Tanácsba történő felvételéről szól”

– hangsúlyozta Ivica Dacic szerb külügyminiszter a voksolást követően kiadott közleményében. Vjosa Osmani koszovói köztársasági elnök ezzel szemben úgy fogalmazott:

„Végre meghallották az európaiak hangját.”

A Nyugat-Balkán puskaporos hordója a robbanás határára került ismét.

A Koszovó felvételét támogató jelentést a jelen lévő 171 képviselő közül 131 támogatta, 29 ellene szavazott, 11 pedig tartózkodott -  írja a vg.hu

A szerb diplomácia vezetője szerint a történelem során először fordul elő, hogy arra tesznek javaslatot, felvegyenek-e „valamit, ami nem is állam”, miközben Koszovó nem is felel meg a felvételi követelményeknek az emberi és szabadságjogok teljesülése tekintetében.

„Ellenkezőleg, már tizenegy éve megtagadja a koszovói szerb önkormányzatok közösségének létrehozását, ami nemzetközi kötelezettségük lenne, miközben a szerb nép ellen terrorpolitikát és etnikai tisztogatást folytatnak”

– idézte a külügyminisztérium közleményét a szerbiai közszolgálati televízió.

A szerb külügyminiszter szerint a döntést a nemzetközi nagyhatalmak nyomására hozták meg, ezzel azonban magának az Európa Tanácsnak és a nemzetközi jogrendnek az alapjait ásták alá.

Szerbia minden erejével folytatja a harcot, hogy május 16-án a miniszterek tanácsa ne hagyja jóvá ezt a döntést.

Meglátjuk mennyit ér a nemzetközi közösség ígérete, melyet Aleksandar Vucic elnöknek tettek, hogy Koszovót mindaddig nem fogják felvenni az Európa Tanácsba, amíg nem hozza létre a koszovói szerb önkormányzatok közösségét. Vagy kiderül, hogy ez is hazugság volt – fogalmazott Ivica Dacic.

Vjosa Osmani koszovói köztársasági elnök szerint viszont az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésében most végre „meghallották az európaiak hangját”, és már csak egyetlen lépés van hátra a szervezetbe történő belépéshez. A koszovói államfő az X-en megköszönte mindazok támogatását, akik Koszovó felvételére szavaztak, és akik folyamatosan támogatják a koszovói népet.

Az Európa Tanács egy regionális, nemzetközi szervezet, amelynek székhelye Strasbourg. Jelenleg 47 tagja van, de nyitva áll bármely olyan európai állam előtt, amely elfogadja a jogállamiság intézményét és garantálja állampolgárai számára az alapvető szabadság és emberi jogokat.

Koszovó 2008-ban kiáltotta ki egyoldalúan a függetlenségét, de ezt Belgrád azóta sem ismeri el. A túlnyomórészt albánok lakta egykori dél-szerbiai tartomány függetlenségét több mint száz ország ismerte el eddig, köztük Magyarország is. A kétoldalú kapcsolatok rendezése mindkettejük esetében az európai integráció alapfeltétele. A két fél között 2013-ban kezdődött a kapcsolat rendezését célzó egyeztetés brüsszeli közvetítéssel, ám előrelépést a fontos kérdésekben nem tudtak elérni. Koszovóban nagyságrendilegg 100 ezer szerb él jelenleg, közülük mintegy 50 ezer egy tömbben Kosovska Mitrovica térségében, a szerb határ szomszédságában.