A rizsszemeket védő külső héj a teljes terméstömegnek mintegy 20-25 százalékát teszi ki, amelynek hasznosítására már több eljárást dolgoztak ki. Ezek közül különös érdeklődésre tarthat igényt a dél-koreai Kyungpook Nemzeti Egyetem munkatársai által kifejlesztett, teljesen új technológia.
Az innováció lényege, hogy a rizshéj kémiai előkezelése, majd egy enzimes hidrolízis révén nagy szilárdságú és erősen víztaszító tulajdonságú nanoszálakat alakítanak ki.
A rizshéj eddig hulladék volt, most viszont értékes alapanyag lehet – Fotó: Shutterstock
Ezeket a szálakat azután egy kitozán poliszacharid anyagba beépítve – a két alkotóelem hasznos tulajdonságainak egyesítése révén – egy különleges, kompozit biofóliát lehet előállítani, amely többek között az élelmiszeripar számos területén hasznosítható.
A kitozán alapú kombinált (kompozit) fóliák biológiailag lebonthatóak, ami összhangban van a műanyag gyártáson belül a hagyományos műanyagok környezetbarát alternatíváinak fejlesztésére irányuló globális törekvéssel.
Ez a felfedezés egy újabb példája annak, amikor egy nagy tömegben, folyamatosan képződő hulladékból hasznos nyersanyagot lehet előállítani.
Forrás: phys.org
_fill_100x75_0.jpg)
