György László szerint a 2010 utáni időszak egyik legjelentősebb eredménye, hogy a középosztály a másfélszeresére nőtt, miközben a nyugati országokban inkább zsugorodik. A nemzetközi szinten is jelentős magyarországi eredményeket a munka- és tudásalapú társadalom erősítésével, valamint pénzügyi fenntarthatósággal magyarázta, hozzátéve, hogy a kedvező folyamatokat a Makronóm Intézet Harmonikus Növekedési Indexe (hni) is megerősíti.

Hirdetés

A kormánybiztos kifejtette, hogy az új mérőszám kidolgozását a világszerte népszerű mutatók hiányosságai indokolták. A jóllét legáltalánosabban használt számítása, a GDP különböző helyzetű országokat azonos szintűnek mutathat, és ezen kívül nincs is adatalapú megközelítése a jóllét fenntartható növekedésének. A globális versenyképességi index „több sebből vérzik”, sok élen járó ország teljesítménye hosszabb távon nem igazolta azt a helyezést, amit a listán elfoglalt, és az is hibája a népszerű nemzetközi rangsorolásoknak, hogy sok szempontjuk szubjektív, vagy épp nem vesznek figyelembe fenntarthatósági szempontokat.

A hni ezzel szemben – tette hozzá – nem csak a környezeti és társadalmi fenntarthatóságra terjed ki, hanem a demográfiaira is. Az index a pénzügyi fenntarthatóságnál is figyelembe veszi a következő nemzedékek érdekeit, hiszen nem mindegy, hogy az életszínvonal az ő kárukra, vagy az ő érdekükben tartható szinten. A 87 országot összehasonlító mérőszám eredményei és módszertana a hni.hu oldalon tekinthető meg csütörtöktől – mondta György László.

Korábban írtuk

Az MBH Bank vezérigazgató-helyettese a fenntarthatóság vállalati szempontú előnyeit emelte ki. Puskás András szerint a környezeti és társadalmi elvárásokat piacosítani kell, vagyis az lenne a legjobb, ha minden vállalat megtalálná az üzleti előnyöket a fenntarthatóságban, s nem csupán marketingszempontok vagy a szabályozói előírások kényszere terelné őket ebbe az irányba. Hozzátette, hogy mások a fenntarthatósági szempontok egy energiacégnél és egy banknál, nincsenek általános szabályok, mindegyiküknek meg kell találnia a maga céljait ezen a területen. Egy hitelintézetnek például azt, hogy a zöld hitelezésnek mik az előnyei a hagyományos hitelezéssel szemben, és milyen területen tud hozzájárulni a fenntarthatósághoz, hiszen egy bank multiplikátor is, tehát a közvetlen tevékenységénél akár ezerszer nagyobb hatást is kifejthet a rendelkezésére álló eszközökkel. Nemzetközi szinten a környezeti fenntarthatóságban jelenleg a biodiverzitás az egyik legfontosabb irány, az MBH Bank ehhez igazodva fajmentő és fajmegtartó beruházásokat támogat, munkatársai tízezres nagyságrendben ültetnek fákat önkéntes tevékenységként – tette hozzá.

Az Energiaügyi Minisztérium (EM) környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkára úgy látja, hogy fenntarthatóság terén a magyarországi vállalatok jól teljesítenek, és ezzel piaci előnyökhöz juthatnak. Raisz Anikó hangsúlyozta, hogy a környezeti elkötelezettség a döntéshozói elképzelésekkel is összhangban áll, hiszen a kormány komolyan veszi a következő nemzedékek jövőjét.

A Kék Bolygó Alapítvány stratégiai igazgatója, az ENSZ közgyűlésének korábbi elnöke szintén úgy látja, hogy a globális zöld fordulat a vártnál hosszabb folyamat lehet, hiszen a káros anyagok kibocsátása még mindig nem tetőzött, a fosszilis energiahordozók piaca bővül, a geopolitikai érdekek pedig rendre felülírják a környezeti szempontokat. Kőrösi Csaba ennek ellenére úgy gondolja, hogy a jövő erőviszonyait már nem a fosszilis energia uralása, hanem a fenntartható fejlődést biztosító technológiák használata fogja meghatározni.

A tajvani Foxconn elektronikai vállalatcsoport európai alelnöke úgy látja, hogy a hagyományos energia még mindig olcsó és könnyen elérhető, az energetikai innovációknak ezért még mindig nincs elég ösztönzője. Lényeges változás addig nem is lesz, amíg egész országok megélnek fosszilis energiahordozók értékesítéséből. Magyarország ilyenekkel nem rendelkezik, ezért a belföldi cégeknek arra kell törekedniük, hogy más erőforrásokból saját értékláncokat teremtsenek és terjesszenek ki nemzetközi szintekre – mondta Tálos Péter.

A Pannon Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke szerint a nyersanyaghiánynak lehetnek kedvező hatásai is, Magyarországon ugyanis emiatt nagyobb a kényszer az újrahasznosításra, tehát a szűkös ellátás az innováció ösztönzője. Világszinten Birkner Zoltán sem lát olyan piaci nyomást, amely komoly technológiai áttöréseket kényszerítene ki, ám ezzel együtt is biztos a fenntarthatósági áttörésben.

György László szerint Magyarország már most a zöld energetikai átállás nemzetközi élmezőnyébe tartozik, hiszen a fenntartható energia előállításában, az energiatárolásban, a hatékony felhasználásban és az újrahasznosításban is sokat fejlődött. A lépéselőny azért is fontos, mert a zöld gazdaság világszinten hatalmas üzlet, mérete a mostani becslések szerint 2050-ig a nyolcszorosára, több mint 10 ezer milliárd dollárra nőhet – hangsúlyozta.