Dawkins téveszméje

2024. április 18. 12:12

Egyre többen kezdik felismerni, hogy talán mégsem kellene lerombolni a zsidó-keresztény civilizációt. De vajon elegendő-e ez a felismerés?

2024. április 18. 12:12
RICHARD DAWKINS
Hajdú Tímea

 Nyitókép: Richard Dawkins/ADAM IHSE / TT NEWS AGENCY / TT News Agency via AFP

Richard Dawkins biológus, az „Isteni téveszme” című könyv szerzője, és az újatesita mozgalom legismertebb alakja nemrég egy interjúban arról beszélt, hogy jól érzi magát a keresztény kultúrában és

alapvetően „kulturális kereszténynek” tartja magát, bár a „kereszténység egyetlen szavát nem hiszi el.”

Az ismert szerző aggodalmát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy Angliában a kereszténységet felválthatja az iszlám. „Ha választanom kellene a kereszténység és az iszlám között, minden egyes alkalommal a kereszténységet választanám.” Hozzátette: az iszlám szent könyvei gyűlölettel írnak a nőkről, a homoszexuálisokról stb., és

szerinte az iszlám nem egy „rendes” vallás, míg a kereszténység az.

Az interjúban örömét fejezete ki azzal kapcsolatban, hogy egyre kevesebb ember vallja magát kereszténynek, de mint elmondta, nem örülne neki, ha lerombolnák a katedrálisokat és a vidéki templomokat.

Dawkins mondatainak nagy visszhangja volt. A baloldalon iszlamofóbnak bélyegezték, míg a konzervatívok közül sokan nem tudták eldönteni, mit kezdjenek a kijelentéseivel.

Sokan rámutattak, hogy Dawkins egész életében a kereszténység ellen küzdött, és emberek tömegeit „térítette” át az ateizmusra. A szerző hosszú évtizedeken át aktívan részt vett a kulturális kereszténység elleni harcban: támogatta, hogy kiszoruljon a brit intézményekből, a médiából és az iskolai tananyagból is. A kereszténységre való nevelést károsnak tartotta. Egy dublini előadásán azt mondta az ír katolikus papok pedofil botrányaival kapcsolatban, hogy

akármennyire borzalmas is a szexuális bántalmazásból származó kár, az „kisebb, mint az a hosszú távú pszichológiai kár, amely abból fakad, hogy a gyereket katolikusként nevelték fel.”

Erre a kijelentésére annyira büszke volt, hogy még az Isteni téveszmében is felidézte.

Dawkins és az újatesiták azt gondolták, ha segítenek kiirtani a hitet a társadalmakból, akkor az emberek a kereszténység helyett az általuk hirdetett tudományközpontú ateizmust választják.

Nyugaton a kulturális terekben a kereszténység által hagyott űrt bizonyos helyeken az iszlám szeretné átvenni (erre panaszkodott Dawkins, hogy az Oxford Streeten ramadán-dekorációk voltak kirakva). Sok nyugati országban pedig a hit nélküli tömegek nagyrészt egy zavaros progresszív vallás hívei lettek. Kevesen vannak, akiknek a mai világban vonzó az újatestiák részvét nélküli, hideg ateizmusa, mely szerint

az ember nem több, mint egy porszem a világegyetemben, amelynek semmi értelme és célja nincs a puszta létezésen túl.

Iszlám vs újateizmus

Az újatesita mozgalom első számú célpontja a kereszténység volt. Ahogy a 2000-es évek elején megnövekedett a Nyugaton a muszlim bevándorlók száma, és az európai terrorhullám a televíziós vitaműsorok témájává tette az iszlám radikalizmus veszélyét, az újateisták az iszlámra is ráirányították a figyelmüket. Azonban míg a keresztények örömmel vitáztak az újateizmus papjaival, addig

a radikális imámok nem álltak fel egy színpadra Christopher Hitchenssel vagy Richard Dawkinssal.

Ráadásul az ébredező „woke” progresszív mozgalom tagjai, akik ekkor még liberálisnak nevezték magukat, az iszlám védelmezőivé léptek elő.

Az újateista mozgalom ódivatúvá válásának egyik első jele az volt, mikor tíz évvel ezelőtt Sam Harris, az „újaetizmus négy lovasának” legfiatalabb tagja Bill Maher politikai műsorában vitába keveredett Ben Affleck amerikai színésszel. A videó futótűzként terjedt el az interneten. Harris azt próbálta magyarázni Mahernak, hogy a liberálisok hibát követnek el, amikor csak a kereszténységet kritizálják,

de az iszlámot, sőt minden iszlámmal kapcsolatos kritikát iszlamofóbnak tekintenek.

(Ez is mutatja azt, hogy Dawkins megjegyzései egyáltalán nem precedens nélküliek.) Ekkor vörösre gyúlt arccal közbeszólt Affleck, és azonnal rasszistának bélyegezte Harrist szavait, aki nem tudott mit kezdeni a színész önigazult haragjával. Ez az epizód előrevetítette azt, hogy míg a progresszív nézetek által uralt kultúra lelkesen tapsolt, ha az újateisták a Biblián gúnyolódtak, addig az iszlám védett kategória lett. Az ünnepelt újateisták hirtelen nemkívánatos személyek lettek.

Kiderült, hogy a keresztények, akiken annyira szerettek gúnyolódni, az egyetlenek, akik tolerálják ezt a gúnyolódást.

Dawkinst a progresszívek mai napig rendszeresen megvádolják iszlamofóbiával.

Poszt-keresztény Nyugat

Az elmúlt években annyira megerősödtek az irracionális, gyűjtőnéven „woke” ideológiák, hogy egyre többen megfogalmazzák: lehet, hogy mégis érdemes lenne megtartani a zsidó-keresztény értékrend kereteit,

de ha lehetséges: Isten nélkül.

Tulajdonképpen ez az újateista hozzáállás is, amely a hagyományos nyugati, emberi jogokra alapuló rendszerről azt állítja, hogy tulajdonképpen a zsidó-keresztény kultúra nélkül is létrejöhetett volna.

Már a 19. században is sokan elmerengtek azon, hogy vajon túléli-e Európa, ha elveszíti a hitét? A 20. században igyekeztek úgy tenni az európaiak, mintha a nyugati világban megfogalmazott és kiharcolt alapvető emberi jogok univerzálisak lennének. Tom Holland brit történész a Dominion című könyvében azzal érvel, hogy az egész Nyugat gondolkodását áthatja a kereszténység. A magát hitetlennek tartó szerző leírja:

az ókor tanulmányozása alatt döbbent rá, milyen mélységesen idegen a kultúránktól a rómaiak és a görögök értékrendje.

„Nyugati országban élni azt jelenti, hogy egy olyan társadalomban élünk, amelyet még mindig teljesen átitatnak a keresztény fogalmak és elképzelések. (...) Legyen szó akár arról a meggyőződésről, hogy a lelkiismeret működése a jó törvény legbiztosabb meghatározója, akár arról, hogy az egyház és az állam különálló entitásként létezik, akár arról, hogy a többnejűség elfogadhatatlan” – írja Holland. A történész megjegyzi: sokan szégyellik a nyugati világban, hogy a nézeteiket és erkölcsüket a kereszténység formálta. A szerző több interjúban így fogalmaz:

a nyugati emberek olyanok, mint a halak, akik nem tudják, hogy a víz, amiben úsznak, az a kereszténység.

Dawkins megjegyzései arról, hogy ő „kulturális keresztény”, tulajdonképpen alátámasztják a Holland által is megfogalmazott tényt a nyugati világgal kapcsolatban. Csakhogy ez az állapot, amelyben jelenleg a nyugati világ rostokol, átmeneti. Az ideiglenes üresség állapota, ahol a keret még a kereszténység, de az űrt már láthatóan kezdik más ideológiák feltölteni. Ráadásul egyre több országban alkotnak olyan törvényeket, amelyek szembe mennek a zsidó-keresztény értékrenddel: az abortusztól kezdve a melegházasságon át egészen a drogok legalizálásig.

A hit nélküli társadalmak egyetlen és utolsó értéke a túlélés maradt, és az egyetlen cél: életben maradni.

Vannak, akik nemcsak felismerik, hogy mégis jó dolog a keresztény értékeken alapuló társadalom, hanem úgy is döntenek, hogy a hitet választják. Ilyen Ayaan Hirsi Ali szomáliai származású szerző, akit a 2000-es években felkarolt az újateista mozgalom.

Ali korábban elkötelezett muszlim volt, azonban az európai kultúrával találkozva elvesztette a hitét.

Bátran felszólalt a radikális iszlámmal szemben, emiatt állandó védelem alatt kell élnie. Ateista lett, és húsz éven át így élt, míg váratlanul, 2023 novemberében egy cikkben bejelentette, hogy keresztény lett. Egy interjúban elmondta: mély személyes válságba került, eluralkodott rajta a félelem és a depresszió. Hogy segítsen magán, vagyonokat költött pszichológusokra, gyógyszerezte magát, inni kezdett, de minden csak rosszabb lett. „Semmi nem segített. Könyveket olvastam a pszichológiáról és az agyról, de nem segített, mert minden csak egy apró részét tudta megmagyarázni az egésznek, és valami még mindig hiányzott.” Egy terapeuta azt mondta neki, hogy ő nem tud segíteni, és lehetséges, hogy Isten lenne a megoldás. De Ali exmuszlimként olyan istent ismert, aki büntet és kegyetlen. A terapeuta arra kérte, hogy írja le, milyen Istent szeretne, s ahogy elkezdte leírni, rájött, hogy Jézusról beszél. Ayaan Hirsi Ali elmondta: 

végre eltűnt az űr, úgy érzi, hogy tart valahová.

A szerző története azt mutatja, hogy még az újatesita mozgalom legnagyobb támogatói között is vannak, akik végül rájönnek: a válasz mindig is a Bibliában volt.

Ezt is ajánljuk a témában

 

Összesen 196 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
sexykitty-79
2024. április 30. 22:43
🍓 ️ ­­A­­ ­­d­­ö­­g­ö­­­s­­ ­l­á­­n­y­­­o­­k­­­ ­­­v­­­á­­r­n­a­­­k­­­ ­r­á­­d­­­ 👉 𝗪­­𝗪­­­𝗪­­­.­­𝗖­­𝗨­­­𝗠𝟰­.­𝗙­𝗨­­­𝗡
virgo68
2024. április 18. 20:25
"Az elmúlt években annyira megerősödtek az irracionális, gyűjtőnéven „woke” ideológiák, hogy egyre többen megfogalmazzák: lehet, hogy mégis érdemes lenne megtartani a zsidó-keresztény értékrend kereteit, de ha lehetséges: Isten nélkül" Asszem ez a fából vaskarika minősített esete.
Akitlosz
2024. április 18. 17:54
A mai kor embere vajon a keresztény körmenetre kíváncsi jobban vagy a pogány rómaiak felvonulására? https://www.youtube.com/watch?v=z0JD3cHjkJU
Akitlosz
2024. április 18. 17:43
"a válasz mindig is a Bibliában volt." Hát, ha egy depressziós, drogos alkoholista ateista muzulmán mondja, akkor tuti!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!