Eddig csaknem 1500-an jelezték, hogy nem a lakhelyükön szavaznak június 9-én

A Dunakanyar kormánypárti településeiről már sokan Budapesten létesítettek tartózkodási helyet, az igazi vándorlás azonban később várható.

Egyelőre nem érzékelhető komoly átjelentkezési hullám a június 9-i – az EP-választással egy napra kiírt – önkormányzati voksolásra – derült ki lapunk összesítéséből, amit a választási iroda által közzétett adatok alapján készítettünk.

A tízezer főnél nagyobb településeken a Nemzeti Választási Iroda adatai alapján a választás kiírása, azaz március 12-e óta csak néhány tízes nagyságrendben csökkent vagy nőtt a választási névjegyzékben szereplők száma.

Vagyis az idén csak azok szavazhatnak lakhelyüktől eltérő településen, akik február 11-ig bejelentették új tartózkodási helyüket, s az még június 9-én is érvényes lesz. Ha ezt nem tették meg, akkor csak az EP-választáson szavazhat a megjelölt település kijelölt szavazókörében, míg az önkormányzatin az állandó lakcíme szerinti szavazókör névjegyzékében marad. Ha valaki időben bejelentette tartózkodási helyét, akkor a jegyzőtől lehet kérni, hogy a tartózkodási helye szerinti településen voksolhasson, a kérelmet május 31-én délután 4 óráig lehet benyújtani, visszavonni pedig június 7-én délelőtt 10 óráig lehet.

Az NVI szerdai adatai szerint eddig közel 1500-an jelezték, hogy nem lakhelyükön, hanem tartózkodási helyükön szeretnének szavazni. Tíz éve cirka 18,5 ezren, 2019-ben nagyjából 21 ezren jelentkeztek át. A korábbi évek tapasztalatai szerint az igazi „vándorlás” a voksolást megelőző két hétben várható, az egyetemi városok, valamint a nagy egyetemi kollégiumokkal rendelkező budapesti kerületek mellett azok a települések, illetve kerületek számítanak népszerű célpontnak, ahol szoros verseny várható a voksoláson. A többi választáshoz képest szigorúbb átjelentkezési feltételek elvileg ezt hivatottak megakadályozni, ám a korábbi szavazások bizonyították, ki lehet játszani a rendszert.

Információink szerint ilyen az I., a II., a III., a XII., vagy éppen a XIV. kerület. Állítólag akad olyan, több ingatlannal is rendelkező fideszes politikus, akinek lakásaiba hatan-tízen jelentkeztek be, mint tartózkodási hely – mondták informátoraink, konkrét név említése nélkül. Hogy a lelkesedés nem konkrét személyeknek szól, jól mutatja, hogy nemhogy fél éve, de sok helyen még jelenleg, néhány nappal a kampánykezdet előtt sem lehet tudni, kik indulnak az egyes formációk színeiben, ugyanis a jelölő szervezetek a korábbi voksolásokkal ellentétben az utolsó pillanatig titkolóznak. Főként a kormánypártok, és még megyei jogú város is akad – például Nagykanizsa –, ahol egyelőre nem született hivatalos döntés arról, hogy a Fidesz-KDNP színeiben ki induljon polgármesterként. Információink szerint a végső döntés minden esetben a pártközpontban születik, a helyi szervezeteknek vajmi kevés beleszólási lehetőséget adnak.

Az NVI friss adatai szerint az a megyei jogú városokban mindenütt kevesebben szerepelnek a választói névjegyzékben, mint bő egy hónapja, a fővárosban az I., a III., a VIII., a XI., a XII., a XIII. és a XXI. kerületben nem releváns mértékben többen, a budapesti agglomerációban pedig Biatorbágy, Budakalász, Budaörs, Csömör, Fót, Gödöllő és Törökbálint esetében látható alig érzékelhető növekedés.

A politikai csatatereknek számító városok mellett a kisebb településeken is divat átjelentkezésekkel befolyásolni a voksolás végkimenetelét, ráadásul utóbbiakban sokszor a polgármesterségre hajtók távolabbi rokonsága, bővebb ismeretségi köre is elegendő lehet, hogy befolyásolja a végeredményt: 2019-ben több kistelepülésen a választásokra radikálisan megnőtt a szavazók száma, emiatt meg kellett ismételni a voksolást. A legnyilvánvalóbb csalásra a somogyi zsákfaluban, Kisberényben derült fény, a névjegyzékben a 124 helyi lakos mellett 128 tartózkodási engedéllyel szavazó szerepelt.