Nagyon meglepő a magyar kormány álláspontváltása a természet-helyreállítási jogszabály EP-felelőse szerint

2024. április 18. – 09:13

Nagyon meglepő a magyar kormány álláspontváltása a természet-helyreállítási jogszabály EP-felelőse szerint
César Luena – Fotó: Eric Vidal / Európai Parlament / Európai Unió

Másolás

Vágólapra másolva

Nagyon meglepő, hogy a magyar kormány változtatott az álláspontján, és reméli, hogy végül ismét támogatni fogja az uniós természet-helyreállítási rendeletet, nyilatkozta a Telexnek a jogszabály európai parlamenti felelőse. César Luena jelentéstevőként vett részt azokon a tárgyalásokon, amelyeken a társjogalkotó Európai Parlament (EP) megegyezett a tagállami miniszterek Tanácsával a javaslat véglegesnek szánt szövegéről. Az alkut mindkét testületnek meg kell szavaznia.

A parlamenti képviselőkön átment a leegyeztetett változat, a Tanácsban viszont nincs meg a szükséges többség. A WWF Magyarország és az Euronews szerint a magyar kormány akkor jelezte, hogy nem támogatja a javaslatot, amikor már a tanácsi próbaszavazásra készültek.

A rendelet célja, hogy a tagállamok 2030-ra visszaállítsák a jó ökológiai állapotot a rendelet hatálya alá tartozó élőhelyek – például erdők, gyepek, vizes élőhelyek – legalább 30 százalékán, 2040-re minimum 60 százalékán, 2050-re pedig legalább 90 százalékán. Nemzeti terveket kell elfogadniuk, amelyekben részletezik, hogy hogyan fogják teljesíteni a kitűzött célokat. A rendeletbe egy vészféket is beépítettek, ha valamilyen rendkívüli körülmény miatt az EU élelmezésbiztonságát veszélyeztetné az előírások teljesítése.

„Arra számítok, hogy Magyarország végül támogatni fogja a jogszabályt, mivel még a magyar kormánypárt képviselői is megszavazták az egyezséget” az Európai Parlamentben – írta Luena. A spanyol szocialista képviselő úgy vélte, hogy az ezzel ellenkező kormányzati döntést „pusztán választási okokból hozták”, pedig „az összes uniós állampolgár jövője és jóléte forog kockán”. Remélte, hogy a magyar kormány újragondolja az álláspontját és „ismét a javaslat mellett szavaz”.

A mostani helyzet meglepetésként érte, mert tavaly júniusban még többség volt a Tanács saját általános megközelítése mögött (ami alapján a testület tárgyalt az EP-vel). Az a szöveg szerinte „jóval ambiciózusabb volt, mint a novemberben elért intézményközi megállapodás”.

„Nemcsak az volt nagyon meglepő, hogy Magyarország megváltoztatta az álláspontját, de az is, hogy Hollandia sem támogatta” a tervezetet, holott a holland környezetvédelmi miniszterrel közvetlenül is tárgyalt. „A mostani helyzet egyszerűen azt mutatja, hogy a Tanács szintjén hiányzik a politikai felelősségvállalás.”

Úgy vélte, hogy a kialkudott szöveg kiegyensúlyozott lett a két testület álláspontja között. „Hónapokig keményen dolgoztunk, hogy egy jó kompromisszumot találjunk, ami mindkét oldalon elfogadható.” Például az EP kitartott egy vészfék mellett „olyan példátlan helyzetekre, amelyek befolyásolhatják az EU élelmiszer-termelését”. Az alku szerinte azt is biztosítja, hogy az új jogszabály ne vonja magával az uniós közös agrárpolitika támogatásainak újraelosztását.

Raisz Anikó államtitkár a környezetvédelmi Tanács márciusi ülésére érkezve – ahol az eredeti tervek szerint hivatalosan döntöttek volna – a szuverenitással indokolta a magyar kormány álláspontját. „Még mindig teljesen egyetértünk a javaslat célkitűzéseivel” – nyilatkozta az Energiaügyi Minisztérium környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkára. Ugyanakkor „időközben a nagy politikai kontextusban sok minden történt”, ami „meggyőzött minket, hogy a szubszidiaritás és a szuverenitás kedvéért – ha ezt összekötjük az élelmiszer-ellátás biztonságával – nagyon fontos, hogy megtartsuk a rugalmasságot a nemzetállamoknak”.

„Ez csak egy politikai indok” – reagált Luena. Az EP-jelentéstevő szerint „a jogszabály megállapítja, hogy mindegyik tagállamnak saját helyreállítási tervet kell felvázolnia, amiben azonosítja a helyreállítandó területeket és a legmegfelelőbb helyreállítási intézkedéseket. Így a tagállamoknak minden rugalmasságuk megvan, mivel figyelembe fogják venni a különféle ágazatok igényeit, a térségi jellegzetességeket és bármiféle társadalomgazdasági hatást”, és „nincs egyetlen kötelező követelmény sem a gazdáknak”.

Vajon átmehet-e a jogszabály a júniusi európai parlamenti választás előtt akár az alku újratárgyalásával? – kérdeztük a jelentéstevőt. „Ha a Tanács nem fogadja el a jogszabályt a mostani formájában, akkor át kell térnünk a második olvasatra” – emlékeztetett rá a válaszában. (Az EP és a Tanács hivatalosan háromszor futhat neki egy javaslatnak, bár az esetek túlnyomó részében előzetes politikai alkuval bebiztosítják, hogy elsőre végezzenek.) „Ennek ellenére még mindig magabiztos vagyok abban, hogy néhány tagállam változtat az álláspontján”, és a javaslat mellett szavaz, így még a választás előtt elfogadhatják.

Ha mégsem, „kihagyunk egy lehetőséget, hogy közép- és hosszú távon” fenntarthatóan termeljünk élelmiszereket, egészséges maradjon a talaj, tiszta a levegő és a víz, több legyen a zöldfelület, „ami hozzájárul az emberek egészségéhez”. Az egészséges ökoszisztémák nélkül szerinte nincs haladás, „Európának szüksége van erre a jogszabályra, hogy alkalmazkodjon az éghajlat-változás következményeihez.” Ha nem megy át, „nemcsak bizonyos előnyökről mondunk le, hanem arról az útról is, amely hosszú távon megmenti az ökoszisztémáinkat”.

Egy másik, a témával foglalkozó brüsszeli forrás szerint is nehezebb lenne a jogszabály nélkül elérni a közös uniós klímacélokat, mintha ezt csak a jóakaratra bíznák, és itt az éghajlat-változáshoz való alkalmazkodásról is szó van. A tanácsi fordulat „nyilván” egy csalódás volt és nagy kár, a tervezettnél rosszabbul alakult a politikai környezet. Az Európai Bizottságnak sem kell leerőltetnie olyan dolgokat a tagállamok és az EP torkán, amit nem tudnak elfogadni, mondta arra a felvetésre, hogy a júniusi EP-választáshoz közeledve már a javaslattevő testület is több zöld intézkedést visszavont vagy módosított.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!