A valóságban több tízezer fővel több külföldi vendégmunkás lehet hazánkban, mint amit a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) állít. A KSH épp a napokban tette közzé Helyzetkép, 2023 – Munkaerőpiac című kiadványát, amelyből az derült ki, hogy tavaly a külföldi állampolgárságú alkalmazottak száma 11,7 ezer fővel, 92,7 ezer főre emelkedett, miután a harmadik országbeli munkavállalók száma jócskán megugrott.
A legtöbben (5,1 ezer fő) a Fülöp-szigetekről érkeztek, akik már 6724-en vannak, de jelentősen nőtt a vietnámi, a kirgiz, az indiai és az orosz alkalmazásban állók száma is, miközben a legnagyobb számú, ukrán, szlovák és román munkavállalóké csökkent.
Módszertani okok miatt azonban a KSH-nál sokkal pontosabban méri a vendégmunkások számát idehaza a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat, utóbbi ugyanis a kiadott munkavállalási engedélyek alapján közli az adatokat, ami értelemszerűen közelebb áll a valósághoz.
Az NFSZ szerint tavaly a hazai hatóságok a kvótának megfelelően 42 163 munkavállalási engedélyt adtak ki Európán kívüli országok állampolgárainak. A legtöbb új engedélyt a vietnámiak kapták, szám szerint 6501-et, utána következnek az indiaiak (4493), a törökök (3679), a koreaiak (3006), és csak ötödik helyen a Fülöp-szigetekiek (2703). Mivel sok vendégmunkás az előző évben érkezett hazánkba, ezért reálisabb képet ad Magyarországon jelen lévő vendégmunkásokról a 2023. december 31-én érvényes munkavállalási engedélyek száma.
Eszerint tavaly év végén Magyarország területén 16 964 vietnámi, 11 210 Fülöp-szigeteki tartózkodott, összesen pedig 87 661 munkavállalási engedély volt kiadva nem szomszédos harmadik országok állampolgárainak.
Bár ezek az adatok elmaradnak az ukránokétól, akik még mindig a legnépesebb populációt adják a maguk 39 819-es számával, így is egyre többen vannak az ázsiaiak. Egy évvel ezelőtt ugyanis még 6699 vietnáminak és 3327 Fülöp-szigetekinek volt érvényes munkavállalási engedélye december 31-én, tehát a számuk két és félszeresére nőtt egy év alatt.
A tisztánlátást ugyanakkor nehezíti, hogy ezek a számok a külföldi állampolgárok azon csoportjára vonatkoztak, akiknek hazai munkavállalása egyéni vagy összevont munkavállalási engedélyhez kötött. A Magyarországon munkát vállaló külföldieknek van egy olyan csoportja ugyanis, akik nem engedélykötelesek és foglalkoztatásuk csupán bejelentési kötelezettséget von maga után. A munkáltatók 2023-ban ilyen formában 22 917 külföldi munkavállalót jelentettek be, legtöbben Fülöp-szigetekieket, egészen pontosan 9662 főt.
Az NFSZ adatai egyébként megegyeznek azzal, amit Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár mondott a Világgazdaság makrogazdasági podcastjében. Az államtitkár ugyanis a Bruttóban árulta el, hogy nagyságrendileg ma Magyarországon 120 ezer külföldi van jelen vendégmunkásként: ezek döntő többsége, mintegy 40 ezer ukrán állampolgár, emellett azonban vannak szerbek jelentősebb létszámban, illetve vietnámiak mintegy 16 ezren, és Fülöp-szigetekiek kicsivel több mint 10 ezren. Az összes többi nemzetiség – indiaiak, mongolok – száma bőven 10 ezer fő alatti.
Azt azonban hangsúlyozta az államtitkár is, hogy továbbra is szigorú szabályok vonatkoznak a vendégmunkások alkalmazására, ennek egyik eszköze a nemzetgazdasági miniszter által évente meghatározott kvóta. Az üres álláshelyek száma alapján meghúzott felső határt azonbannem használja ki a kormány, ez tavaly és idén hiába volt 65 ezer, a harmadik országok állampolgárai számára 40 ezer körüli engedélyt adtak ki. Azonban fontos megjegyezni, a kvóta egy adott évre vonatkozik, tehát a kiadott munkavállalási engedélyek ettől mindig magasabbak lesznek, főleg, hogy általában két évre érkezik egy vendégmunkás.
Ezért is fordulhat elő, hogy bizonyos lapok nem tudják értelmezni az adatokat, és összekeverik a kvótát az összes engedéllyel.
