SG.hu
Az EU szerint a Facebook "fizess vagy OK" modellje nincs rendben
Az Európai Adatvédelmi Testület ma közzétett véleményében ellenzi a Meta vitatott "fizetsz vagy rendben" üzleti modelljét, mondván, hogy ez a bináris megközelítés nem felel meg az uniós adatvédelmi szabályoknak.
A Meta által 2023 novemberében bevezetett "Fizess vagy rendben" modell lehetőséget ad az ügyfeleknek, hogy ingyenesen vegyék igénybe a szolgáltatásokat, ha hozzájárulnak ahhoz, hogy a Meta feldolgozza a személyes adataikat, de ha az előfizetési opicót modellt választják akkor a Meta tartózkodik az adataik feldolgozásától. A nagy online platformok nem felelnek meg az uniós adatvédelmi rendelet, a GDPR érvényes hozzájárulásra vonatkozó követelményeinek, "ha a felhasználókat egy bináris választási lehetőség elé állítják. Az adatkezelők számára nem lehet alapértelmezett megoldás, ha (csak) egy olyan fizetős alternatívát kínálnak a szolgáltatáshoz, amely magában foglalja a viselkedésalapú hirdetési célú adatfeldolgozást" - áll a Testület véleményében.
"Tavaly az Európai Unió Bírósága úgy döntött, hogy az előfizetési modell jogilag érvényes módja annak, hogy a vállalatok személyre szabott reklámokhoz kérjék az emberek hozzájárulását" - mondta a Meta szóvivője, hozzátéve, hogy "az EDPB véleménye nem változtatja meg ezt az ítéletet". A Meta lépése korábbi szabályozási fejleményekből ered: két nemzeti adatvédelmi hatóság 2023 januárjában azt mondta, hogy a Meta úgynevezett "szerződéses modellje" sérti az EU általános adatvédelmi rendeletét (GDPR). A "szerződéses modell" azt jelenti, hogy a felhasználók a szolgáltatási feltételek elfogadásával szerződést kötnek a platformmal. Így a Meta adatfeldolgozásának jogalapja megkérdőjeleződött.
A "fizetsz vagy rendben" modell azonnal vitát váltott ki, az Európai Fogyasztóvédelmi Szervezet (BEUC) és a NOYB nonprofit digitális jogvédő szervezet is külön-külön panaszt nyújtott be ellene. A vitát tovább fokozva a holland, a norvég és a német felügyeleti hatóságok véleményezésre kérték fel az EDPB-t, az adatvédelmi szabályok következetes alkalmazásának biztosításával megbízott független testületet. "A legtöbb felhasználó beleegyezik az adatkezelésbe, hogy igénybe vehessen egy szolgáltatást, és nem értik meg döntéseik összes következményét" - mondta Anu Talus, az EDPB elnöke, csatlakozva a fogyasztóvédelmi szervezetekhez.
Az EDPB szerint az online platformoknak alternatívákat kell kínálniuk a viselkedésalapú hirdetést tartalmazó fizetős szolgáltatásokkal szemben, a valóban egyenértékű ingyenes alternatívák nyújtására összpontosítva. Ezen túlmenően az adatkezelőknek a hozzájárulással kapcsolatos választási lehetőségek tekintetében biztosítaniuk kell a hozzájárulás iránti kérelmek egyértelműségét, és átfogó tájékoztatást kell nyújtaniuk a választási lehetőségekről és a következményekről. Az adatkezelőknek mindig el kell kerülniük, hogy "az adatvédelemhez való alapvető jog olyan funkcióvá váljon, amelyért az egyéneknek fizetniük kell. Az egyéneknek teljes mértékben tisztában kell lenniük választásaik értékével és következményeivel" - mondta Talus.
Max Schrems, aktivista és a NOYB elnöke szerint a Meta "továbbra is felszámíthat díjakat az oldalak eléréséért, részt vehet kontextuális hirdetésekben és hasonlókban - de az emberek nyomon követése a hirdetésekért a felhasználók egyértelmű "igen"-jét igényli". A vélemény "további nyomást gyakorol a Metára, miután a Bizottság a múlt hónapban már vizsgálatot indított a digitális piacokról szóló törvény esetleges be nem tartása miatt" - mondta Agustin Reyna, a BEUC jogi és gazdasági ügyekért felelős igazgatója.
A fogyasztóvédelmi szervezetek az általános adatvédelmi rendelet elveinek megsértésével vádolták a Metát, a hozzájárulás nehézkes visszavonására és tisztességtelen adatkezelésre hivatkozva. Azzal érveltek, hogy a Meta adatgyűjtése invazív jellegű, és olyan érzékeny adatokat érint, mint a viselkedés és a politikai nézetek. A Meta uniós felhasználói adatok kezelésével kapcsolatos jogi viták a 2022-es és 2023-as döntésekből erednek, amelyek megkérdőjelezték a Meta korábbi jogalapját.
A Meta által 2023 novemberében bevezetett "Fizess vagy rendben" modell lehetőséget ad az ügyfeleknek, hogy ingyenesen vegyék igénybe a szolgáltatásokat, ha hozzájárulnak ahhoz, hogy a Meta feldolgozza a személyes adataikat, de ha az előfizetési opicót modellt választják akkor a Meta tartózkodik az adataik feldolgozásától. A nagy online platformok nem felelnek meg az uniós adatvédelmi rendelet, a GDPR érvényes hozzájárulásra vonatkozó követelményeinek, "ha a felhasználókat egy bináris választási lehetőség elé állítják. Az adatkezelők számára nem lehet alapértelmezett megoldás, ha (csak) egy olyan fizetős alternatívát kínálnak a szolgáltatáshoz, amely magában foglalja a viselkedésalapú hirdetési célú adatfeldolgozást" - áll a Testület véleményében.
"Tavaly az Európai Unió Bírósága úgy döntött, hogy az előfizetési modell jogilag érvényes módja annak, hogy a vállalatok személyre szabott reklámokhoz kérjék az emberek hozzájárulását" - mondta a Meta szóvivője, hozzátéve, hogy "az EDPB véleménye nem változtatja meg ezt az ítéletet". A Meta lépése korábbi szabályozási fejleményekből ered: két nemzeti adatvédelmi hatóság 2023 januárjában azt mondta, hogy a Meta úgynevezett "szerződéses modellje" sérti az EU általános adatvédelmi rendeletét (GDPR). A "szerződéses modell" azt jelenti, hogy a felhasználók a szolgáltatási feltételek elfogadásával szerződést kötnek a platformmal. Így a Meta adatfeldolgozásának jogalapja megkérdőjeleződött.
A "fizetsz vagy rendben" modell azonnal vitát váltott ki, az Európai Fogyasztóvédelmi Szervezet (BEUC) és a NOYB nonprofit digitális jogvédő szervezet is külön-külön panaszt nyújtott be ellene. A vitát tovább fokozva a holland, a norvég és a német felügyeleti hatóságok véleményezésre kérték fel az EDPB-t, az adatvédelmi szabályok következetes alkalmazásának biztosításával megbízott független testületet. "A legtöbb felhasználó beleegyezik az adatkezelésbe, hogy igénybe vehessen egy szolgáltatást, és nem értik meg döntéseik összes következményét" - mondta Anu Talus, az EDPB elnöke, csatlakozva a fogyasztóvédelmi szervezetekhez.
Az EDPB szerint az online platformoknak alternatívákat kell kínálniuk a viselkedésalapú hirdetést tartalmazó fizetős szolgáltatásokkal szemben, a valóban egyenértékű ingyenes alternatívák nyújtására összpontosítva. Ezen túlmenően az adatkezelőknek a hozzájárulással kapcsolatos választási lehetőségek tekintetében biztosítaniuk kell a hozzájárulás iránti kérelmek egyértelműségét, és átfogó tájékoztatást kell nyújtaniuk a választási lehetőségekről és a következményekről. Az adatkezelőknek mindig el kell kerülniük, hogy "az adatvédelemhez való alapvető jog olyan funkcióvá váljon, amelyért az egyéneknek fizetniük kell. Az egyéneknek teljes mértékben tisztában kell lenniük választásaik értékével és következményeivel" - mondta Talus.
Max Schrems, aktivista és a NOYB elnöke szerint a Meta "továbbra is felszámíthat díjakat az oldalak eléréséért, részt vehet kontextuális hirdetésekben és hasonlókban - de az emberek nyomon követése a hirdetésekért a felhasználók egyértelmű "igen"-jét igényli". A vélemény "további nyomást gyakorol a Metára, miután a Bizottság a múlt hónapban már vizsgálatot indított a digitális piacokról szóló törvény esetleges be nem tartása miatt" - mondta Agustin Reyna, a BEUC jogi és gazdasági ügyekért felelős igazgatója.
A fogyasztóvédelmi szervezetek az általános adatvédelmi rendelet elveinek megsértésével vádolták a Metát, a hozzájárulás nehézkes visszavonására és tisztességtelen adatkezelésre hivatkozva. Azzal érveltek, hogy a Meta adatgyűjtése invazív jellegű, és olyan érzékeny adatokat érint, mint a viselkedés és a politikai nézetek. A Meta uniós felhasználói adatok kezelésével kapcsolatos jogi viták a 2022-es és 2023-as döntésekből erednek, amelyek megkérdőjelezték a Meta korábbi jogalapját.