szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Fülöp belga királytól érkeztek az uniós állam- és kormányfők a kétnapos brüsszeli uniós csúcstalálkozóra, amelyet eredetileg a gazdaságnak akartak szentelni. A közel-keleti fejlemények azonban felülírták a terveket, és az orosz–ukrán háború is folyamatos témát szolgáltat.

A belga uralkodó a kiszivárgott hírek szerint arra szólította fel az EU vezetőit, hogy szilárdítsák meg az uniós intézményeket, mélyítsék el a belső piacot, és tegyék versenyképesebbé az Uniót annak érdekében, hogy megőrizzék a polgárok bizalmát. Utóbbi akár utalás is lehet az erősödő szélsőjobboldali mozgalmakra.

A közel-keleti helyzet eszkalációjára reagálva Emmanuel Macron francia elnök arról beszélt, hogy támogatja mindazon szankciókat, amelyek azokat célozzák, akik az Izrael elleni iráni támadásnak segítséget nyújtottak. Ez elsősorban a rakéták és drónok készítőire vonatkozik, amely típusokat egyébként Ukrajnával szemben is bevetnek az orosz–ukrán háborúban.

A csúcstalálkozó hagyományosan az Európai Parlament elnökével, Roberta Metsolával folytatott eszmecserével indul, majd – szintén hagyományosan – online formában Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szól a vezetőkhöz.

Több tagállami vezető is szóba hozta Ukrajna további, fegyverekkel történő támogatásának szükségességét. Mark Rutte holland és Mette Fredriksen dán miniszterelnökök közösen szólították fel az uniós vezetőket, hogy saját készleteikből biztosítsanak további támogatásokat az ukrán védekezéshez. Hasonlóan nyilatkozott Olaf Scholz német kancellár. Németország múlt héten egy harmadik Patriot légvédelmi rendszert is küldött Ukrajnába, Scholz pedig azt szeretné, hogy a csúcstalálkozó után a kollégái

menjenek haza, és nézzék meg, mi az, amit még lehetséges eljuttatni, mert a sebesség most kulcsfontosságú. 

A számos külpolitikai téma mellé felkerül a napirendre az orosz dezinformációval foglalkozó belga javaslat. Alexander de Croo, a soros elnökséget ellátó Belgium miniszterelnöke ugyanis arra kérte a kollégáit, hogy fontolják meg az Európai Ügyészség mandátumának kiterjesztését

a dezinformációs kampányok elleni küzdelem érdekében. 

Az Európai Ügyészség jelenleg csak az uniós forrásokat érintő bűncselekményekkel kapcsolatban jogosult nyomozni, és jól ismert tény, hogy Magyarország nem tagja ennek az együttműködésnek. De Croo javaslatát támogatja a cseh miniszterelnök is – Csehországban leplezték le azt a hálózatot, amely orosz dezinformációkat terjesztett EU-szerte, és a vádak között szerepel, hogy politikusokat is lefizettek.

Az EU-csúcs első napján éjszakába nyúló vita várható a következő témákban: Közel-Kelet, Ukrajna, EU–török kapcsolatok. A gazdasági kérdések majd pénteken kerülnek napirendre. Jelentős döntésekre ezen a két napon nem kell számítani, a tagállami vezetők inkább stratégiai vitákat fognak lefolytatni.