A háromtest-probléma című kínai sci-fi, Cixin Liu (Liu Ce-hszin) könyve világszerte nagy sikert aratott, magyarul is kiadták. A könyvből a Netflix sorozatot készített, ami Kína-szerte nagy felháborodást keltett; a kínaiak szerint fals képet mutat a Mennyei Birodalom értékeiről.

Kétségtelen, hogy a nyitó epizód első néhány percét igen nehéz végignézni.

Az 1967-es kulturális forradalom tombolása idején hidegvérrel vernek halálra egy fizikaprofesszort. A szörnyűséget végignézte a professzor lánya – nem csoda, ha elvesztette a hitét az emberiségben, a társadalomban, a fennálló rendszerben.

A kínai közösségi médiában azonban mégsem ez verte ki a biztosítékot. A kommentelők kifogásolták, hogy a sorozatot nem teljes egészében Kínában forgatták, hogy a főszereplők nem mind kínaiak, hanem sokféle nemzetiségűek, továbbá az egyik főszereplőt férfi helyett nőre cserélték, és azt is kifogásolták, hogy a főszereplő színésznő nem elég csinos.

“A háromtest probléma” egy közelgő földönkívül invázió felfedezéséről, az arra  adott reakciókról szóló apokaliptikus trilógia. A könyv világszerte több millió példányban kelt el, az egyik legismertebb kortárs kínai regény. Nagy rajongói közé tartozik például Barack Obama volt amerikai elnök is – jegyzi meg a New York Times. Kínának nem sok ilyen hatalmas sikerű kulturális exportcikke van, ráadásul a Mennyei Birodalom mostanában mindent elkövet, hogy a globális geopolitikai színtéren kedvező képet mutasson magáról.

A Netflix-feldolgozást büszkeség és ünneplés helyett düh, gúny és gyanakvás fogadta Kínában. A reakciók jól mutatják, hogy a cenzúra és a politikai propaganda miként formálta a közvélemény szemléletét Kína és a külvilág kapcsolatáról. A kínai cenzúra hosszú évei mintha kimosták volna az emberek fejéből a kulturális forradalom idején történt szörnyűségeket.

Egyes kommentelők szerint a sorozatot elsősorban azért készítették el, mert a Netflix, illetve a Nyugat démonizálni akarta Kínát azzal, hogy bemutatja a kulturális forradalom alatti politikai erőszakot, Kínai Népköztársaság egyik legsötétebb korszakát.

A trilógia és szerzője szinte kultikus státuszt élvez Kínában, milliók rajonganak érte. Ez nem meglepő, hiszen a kínai társadalmat a felsővezetéstől kezdve az akadémiai szektoron, a vállalkozókon át a hétköznapi emberekig, áthatja egyfajta techno-utópizmus. A könyvbe Kína felemelkedését, a kínai felsőbbrendűség megtestesülését látják bele.

Az első kötet angol fordítása 2014-ben jelent meg az Egyesült Államokban. Ugyanebben az évben az e-kereskedelmi óriás, az Alibaba elsöprő sikerű tőzsdei bevezetést hajtott végre New Yorkban. A világ elkezdett úgy tekinteni Kínára, mint egy feltörekvő technológiai és hatalomra, amelynek sikerült kitörnie a korábbi sztereotípiából, amely szerint csak annyit tud, hogy szolgaian lemásolja a nyugati technológiákat.

A könyv Kínát tudományos nagyhatalomként ábrázolja, amely képes arra, hogy az egész univerzummal kommunikáljon, s – ahogy a sorozat további részeiből kiderül – vezesse is az emberiséget az idegenek inváziójával szemben. Ez az univerzalizmus, a globális vezető szerep hájjal kenegeti a kínai propagandát.

A szerző egy 2022-es televíziós interjúban azt mondta, hogy bármelyik sci-fi regényben a válságok

az emberiség egészét érintik.

Hozzátette:

az univerzum szemszögéből nézve mindannyian egy egésznek vagyunk a részei.

A Netflix sorozata a kínai “santi”, azaz “három test” szót vette át a földönkívüliek neveként. A könyv angol fordítása a “Trisolarian” szót használja. Mikor volt utoljára, hogy egy kínai szó bekerült a globális popkultúrába? Ezt azonban viszonylag kevesen ünnepelték – vették észre a kínai közösségi médiában.

A helyzet persze kissé paradox – mint minden európai szemmel nézve Kínában -, hiszen a Netflix nincs jelen az ázsiai országban, így a nézők a közkézen forgó kalózverziókat kénytelenek megszerezni.

Abban talán lehet igazat adni a felháborodott kínaiaknak, hogy a Netflix-változat nagy része Nagy-Britanniában játszódik, nem pedig Pekingben, Kínában. A színészek soknemzetiségűek, köztük latinók, feketék, fehérek, dél-ázsiaiak és persze kínaiak. Egyes kommentek a sokszínű szereposztást

amerikai stílusú politikai korrektségnek

nevezik, míg mások azt kérdőjelezik meg, hogy a sorozatban a kínai etnikumúak csak gonosztevőként vagy szegény emberként szerepelnek – ez viszont tényszerűen nem igaz.

Sokan azt is kétségbe vonták, hogy egyáltalán szükség van-e a kulturális forradalom ilyetén ábrázolására, holott ennek a regényben is nagy szerepe van. A történészek szerint az 1966 és 1976 közötti évtizedben legalább másfél millióan haltak meg “rendellenes halálesetben”, de van nyolc milliós becslés is. Valamilyen formában – például kitelepítés áldozataként – több mint 100 millió kínai volt érintett.

Kínában erősen cenzúráznak minden vitát a kulturális forradalomról, amelyet Mao Ce-tung indított 1966-ban, hogy a hatalom stabilizálása érdekében radikális fiatalokat állítson szembe a régi nomenklatúra embereivel. A könyv írójának az ezt az időszakot bemutató passzusokat az első kötet elejéről a könyv közepére kellett áttennie, a kötet szerkesztője-kiadója attól tartott, hogy az eredeti verzió nem jutna túl a cenzúrán. Az angol fordítás viszont már ezzel a jelenettel kezdődött – a szerző jóváhagyásával.

A kulturális forradalom azért jelenik meg a könyvben, mert a cselekmény szempontjából lényeges

mondta Liu 2019-ben az amerikai lapnak nyilatkozva.

A főhősnek teljesen csalódnia kell az emberiségben.

2007-ben Hu Jie, egy független filmes dokumentumfilmet készített Bian Zhongyunról, egy pekingi középiskola igazgatóhelyetteséről, akit az elsők között vertek agyon a vörös gárdisták. Férje fényképeket készített meztelen, összevert testéről, a rendező ezeket használta fel dokumentumfilmje elején. A “3 test problémája” nyitójelenete nagyon emlékeztetett erre, annak ellenére, hogy Hu Jie filmjét soha nem mutatták be nyilvánosan Kínában.

A közösségi médiában nemrégiben újra megjelent egy régi cikk Ye Qisongról, a modern kínai fizika egyik alapítójáról.

1967-ben, nagyjából abban az időben, amikor a könyv és a sorozat legmegrázóbb jelenetei zajlottak, Ye Qisongot – akinek érdekes módon ugyanaz volt a családneve, mint a nyitójelenetben szereplő fizikusnak -, letartóztatták, megverték és arra kényszerítették, hogy olyan bűnöket valljon be, amelyeket nem követett el.

Megőrült, az utcákon kóborolt Pekingben, ételért és pénzért koldulva. A cikket széles körben terjesztették az interneten, majd közbelépett a cenzúra..