A kétszáz éve született Gregersen Gudbrand norvég származású magyar híd- és vasútépítőre emlékeztek a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) szervezésében az évfordulóra felújított síremlékénél Fiumei úti sírkertben.

Lázár János építési és közlekedési miniszter ünnepi beszédében úgy fogalmazott:

Gregersen Gudbrand személyében egy országépítőre, egy családépítőre és egy vállalatépítőre emlékezünk, aki annak a generációnak a tagja volt, aki 1848 után újraalapította Magyarországot.

A miniszter köszöntőjében kitért arra, hogy az északról Magyarországra származottak közül nagyon sokan lettek vállalkozók és váltak országépítővé. Mint mondta, legyen akár szó csehekről, észak-németekről, angolokról, svédekről, dánokról vagy norvégokról, közülük sokan váltak a magyar szellemi, gazdasági elit részévé, amit kitartó szorgalmuknak, elszánt küzdelemre alkalmas természetüknek köszönhettek és ez jellemezte Gregersen Gudbrandot is.

Felidézte, hogy a korszakban a modernizáció szimbóluma a vasútépítés volt és Gregersen Magyarországon számos vasútvonalat és vasúti hidat épített, a szolnoki vasúti hidat, Magyarország leghosszabb vasúti fahídját is az ő cége készítette.

Azok a külföldről származó vállalkozók, akik ezeken az építkezéseken részt vettek, tiszteletet érdemelnek kétszáz év távlatából is, és példaképként állíthatók a mai vállalkozók számára is – hangsúlyozta Lázár János.

A miniszter beszédében kiemelte még a hit szerepét Gregersen Gudbrand életében. Felidézte, hogy az 1879-es szegedi nagy árvíz után részt vett a város újjáépítésében, a 1848-as forradalomban pedig önkéntesként, utásztisztként és hidászként szolgált. Később pedig a kiegyezés után számos jótékonysági, gazdasági mozgalmat támogatott.

Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója köszöntőjében kiemelte: Gregersen Gudbrand norvég születésű magyar volt, a szíve mindig velünk dobogott és bár sokszor érte kudarc életében, soha nem adta fel, hazánkban épített kimagasló karriert.

Kitért arra, hogy a kormány támogatásával

évente 75 millió forintot fordítanak síremlékek felújítására, Gregersen Gudbrand síremléke mellett ennek köszönhetően újult meg idén a nagy utazó Vámbéry Ármin vagy az 50 éve elhunyt Szécsi Pál énekes és Lovik Károly író, lószakértő síremléke. Elmondta, hogy terveik szerint még idén megújul a száz éve elhunyt Zielinski Szilárd építőmérnök és a kétszáz éve született Zirzen Janka pedagógus síremléke is.

Gregersen-Labossa György evangélikus lelkész a család nevében emlékezett Gregersen Gudbrandra. Felidézte: Petőfi, Jókai és a 48-as ifjak kortársa volt, aki égő szabadságszeretete miatt nem sokkal érkezése után csatlakozott a magyar szabadságharchoz.

Olyan ember volt, aki egész életében épített: először is családot, feleségül vette Sümegh Aloyziát, aki 19 gyermeket szült neki. De épített épületeket: részt vett az Országház, a Nemzeti Színház, számos templom, valamint vasút, gát, alagút és híd építésében.

Szorgalmas munkájának eredményeként nagy vagyona lett, majd szinte mindent elsodort a trianoni katasztrófa, majd a kommunizmus – tette hozzá.

Az eseményen beszédet mondott Halmos Monika, a Gregersen család hagyatékának gondozója is, aki személyes emlékeit idézte fel a Gregersen család tagjairól.

A megemlékezésen Trine Skymoen norvég nagykövet mellett részt vettek a Gregersen család leszármazottai, valamint szakmai szervezetek képviselői is.